Az újonnan megválasztott kanadai miniszterelnök, Mark Carney május 6-án, az USA-beli látogatása során azt mondta Donald Trump amerikai elnöknek: Kanada „nem eladó”. Trump válasza: „Soha ne mondd, hogy soha.”
Carney washingtoni útja az első találkozója Trump-pal az április 28-i szövetségi választások óta, ahol Carney és a Liberális Párt diadalmaskodott. Carney vette át a pártvezetést és a miniszterelnöki posztot, miután Justin Trudeau 2025 elején lemondott.
Szomszédos feszültségek
Az elmúlt hónapokban egyre nőtt a feszültség a szomszédos országok között, miután Trump többször is felvetette, hogy Kanadának az USA 51. államává kellene válnia, és agresszív retorikát alkalmazott a szövetségesével szemben.
A két vezető találkozója előtt Trump egy Truth Social-be írt bejegyzésében azt írta: „Miért támogatja Amerika Kanadát évi 200 milliárd dollárral, amellett, hogy ingyen katonai védelmet és még sok mást biztosít nekik?” Az amerikai elnök hozzátette: „Nincs szükségünk az autóikra, nincs szükségünk az energiájukra, nincs szükségünk az épületfaanyagukra, nincs szükségünk semmire, amijük van – csak a barátságukra, amit remélhetőleg mindig megőrzünk. Nekik viszont mindenre szükségük van tőlünk!”
A találkozó során a két vezető érintette az USA-Mexikó-Kanada megállapodást (USMCA), amely felváltotta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) és 2020. július 1-jén lépett hatályba. Az USMCA-t jövőre felül fogják vizsgálni. Trump megkérdőjelezte, hogy az egyezmény „egyáltalán szükséges-e„, de később elismerte, hogy „jó üzlet mindenkinek”. Carney viszont azt mondta, az egyezmény egyes részeinek „változnia kell”.
A szomszédos országok közötti feszültség tovább fokozódott Trump adminisztrációja egyoldalú vámbevezetése miatt, amely az ún. „protekcionista” kereskedelmi politika része. A Kanada számára legfontosabb amerikai exporttermékek közül több is célpont volt ezekben a vámokban, és bár Trump 90 napra felfüggesztett néhányat, a többség továbbra is érvényben maradt.
Kanada április 28-i szövetségi választásain a Trump-kormánnyal való feszültség játszott központi szerepet. Carney és a Liberális Párt a legtöbb mandátumot szerezte meg, és kampányukat az USA kanadai kereskedelmi háborújának népszerűtlenségére építették, kiemelve Trump vámjainak és az annexiós terveinek ellenzését. Kanada válaszvámokat vezetett be az USA ellen, amit Carney is támogatott, és múlt hónapban kijelentette: „A kormányom nem vonja vissza a vámjainkat, amíg az amerikaiak nem kezdenek velünk tisztelettel bánni.”
A két ország közötti feszültség komoly gazdasági visszhangot ígér, és fenyegeti a két szomszéd közeli kereskedelmi kapcsolatait. Kanada az USA legnagyobb energiaimportőre, köztük nyersolaj, földgáz és villamos energia tekintetében, valamint az USA harmadik legnagyobb áruimport-forrása és az amerikai export első számú célpontja – összesen 349 milliárd dolláros kereskedelemben. A két ország között van a világ leghosszabb szárazföldi határa, 8800 kilométer hosszan.
forrás: Peoples Dispatch