Miközben a Fidesz-rezsim totálisan rosszul kezeli a válságot, és a kapitalizmus mint rendszer is teljesen csődöt mondott, a hazai neoliberális-jobbikos sajtó is elájult az osztrák kormánypropagandától.
Az osztrák kormány tagjai egy havi fizetésüket ajánlották fel a koronavírus elleni védekezésre. Ez elsőre persze szépen hangzik, épp hasra lehet esni tőle, és önmagában tényleg szép gesztus. De csak önmagában. És csak gesztus.
Mint ismeretes, Ausztriában jelenleg szélsőjobboldali kormány van Sebastian Kurz vezetésével, amely szintén bevándorlók és menekültek ellen uszít, akár csak magyarországi kollégáik.
A hazai mainstream sajtó azért is ájuldozik most ettől a hírtől, mivel a magyar képviselők fizetése ezzel szemben nőtt.
Az osztrák kormány felajánlása azonban nem más, mint szánalmas propaganda, hiszen
1, forintban mérve valószínűleg összesen tízmilliós nagyságrendű összeg jöhet ebből össze, míg a járvány elleni védekezéshez és a szociális károk enyhítéséhez tíz- és százmilliárdokra lenne szükség, azaz nagyságrendekkel nagyobb összegre;
2, az osztrák kormány jobboldali burzsoáinak és arisztokratáinak nem fog fájni, ha egy havi fizetésükről lemondanak, a pénztárcájuk ezt meg sem érzi.
Ezek a problémák nem mellesleg ugyanúgy fennállnak a gazdagok esetén is. A járványt ugyan nem ők okozták, de a körülmények, amelyek a járvány elleni védekezést nehezítik és az amiatti szociális válság már a felső elit és a politikai lakájaik bűne. Önnek azért nincs fejlett egészségügyi rendszere, mert a pénzt ki kellett rabolni a rendszerből és áttenni a bankok és a nagyvállalatok zsebébe – és ez nem csak a Fidesz-kormány bűne, hanem az elődeié is. Nekik persze jár a színvonalas egészségügyi ellátás a magánszférában, amelyet a társadalmi többség képtelen megfizetni. A társadalmi szolidaritás azért ilyen borzalmas, mivel nincs olyan kultúra és morális tartás, amely arra ösztönözne vállalkozókat, hogy az árakat ne felfelé, hanem lefelé nyomják válság idején. A kapitalizmus önzése kiölte azt a szolidaritást, hogy a boltban hagyjunk másoknak is húst, élesztőt, WC-papírt; ezeket egyesek tömegesen felvásárolták, miközben mások szűkölködtek ezekben. Még a nemzetközi szervezetek is pandémiás kötvényekkel nyerészkedtek. A legsúlyosabb probléma, hogy a gazdaságok is válságba kerültek, amelynek költségeit már a szegényekkel fizettetik ki, miközben a gazdagok még mindig dőzsölnek a pénzben, amelynek morzsáit kampányszerűen osztogatják a szegényeknek, hogy legalább meglegyen a látszat, hogy a felsőbb osztályok is kiveszik a részüket a járvány válságából.
Ez ugyanolyan képmutató propaganda, mint az osztrák jobboldali kormányé.
Az antifasizmus csíráit nem csak nélkülöző, de a Jobbiknácikkal összefogó és külföldiek ellen uszító hazai mainstream bukott „ellenzék” pedig beveszi ezt a maszlagot és ezzel a maszlaggal küzd Orbán Viktor ellen, ahelyett, hogy valódi forradalmi reformokat követelnének, például alapjövedelmet, vagy hogy a válságot ne a szegényeken verjék le, hanem azokon, akik a válság ideje alatt is megkapják a milliós részvényosztalékaikat.