Alapvetően ismét demagóg populista szöveggel jelentkezett be a Jobbik „hírtportálja”, az Alfahír véleménycikke: A Jobbik és a cigány integráció kérdése.
Most már nincs “cigánybűnözés”, és az elmúlt évtized roppant kártékony szólamaitól is próbálnak látszólag megszabadulni, hogy tündibündi demokratának látszódjanak, de még így sem sikerült. Az alapvonal még mindig fasiszta.
Az alaptézis, hogy „mindenkinek felelőssége van”, amely teljesen üres süketelés, és egyik célja hazánk egyik legkártékonyabb pártja, a Jobbik felelősségének elkendőzése a hazai rasszizmus, antiszemitizmus és gyűlöletpolitika kiterjesztésében és mainstreambe hozásában.
„Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját…” – próbálja az oldal már hárítani az esetlegesen felmerülő felelősséget. Mivel a cikk szerzője a Jobbik alelnöke és a Jobbik oldalán publikált, ez a felelősség nehezen kerülhető meg. Pláne, hogy az úriember viszonylag friss botránya, hogy a brit neonácik által viselt Lonsdale márkájú pulcsiban kampányolt, amely azért ragadta meg a szkinhedek fantáziáját, mert abban benne van az az NSDA betűsor, amely majdnem Hitler pártja, az NSDAP.
A szerző tökéletes tanúbizonyságot tesz róla, hogy fogalma sincs a történelemről és az abból következő társadalmi viszonyokról.
Azt az általános formát követi, hogy a cikkben végig „magyarokról” és „cigányokról” beszél, ezzel is megtagadva a cigányságtól a nemzettesthez tartozást, amely – ne kerteljünk – egyszerű rasszizmus.
„Nem nőhetnek olyan magasra a lakóparkok – tulajdonképpen luxus szegregátumok – falai, hogy a harmadik világ egy idő után ne rúgja rá az ajtót gyakorlatilag mindenkire…” – indít a cikk totálisan elfeledve azt a borzalmas történelmi tényt, hogy a „luxus” elitje volt az első, amely rátört a harmadik világra, nem pedig fordítva! Az Egyesült Államok és más, vele szövetséges nyugati tőkés államok gazdagodtak meg a rabszolgarendszerből és a brutális gyarmatosításból. Ezen államok tartják ma is félgyarmati státusz alatt a harmadik világot és törekszenek a kapitalista kizsákmányolást még ma is kiterjeszteni – és nem csak ebben a térségben, hanem Magyarországon is. A harmadik világ kirablásából következő társadalmi feszültségek direkten és kizárólag ezen kizsákmányoló rendszerek felelősségei – kezdve a spanyol-portugál-holland-brit-stb. gyarmatosítókkal a rabszolgakereskedésen és a második világháborús fasiszta afrikai terjeszkedési próbálkozásokon keresztül a hidegháborús agressziókig. A menekültválságot sem a menekültek idézték elő, hanem brit, francia, német, amerikai bombák Irakban, Afganisztánban, Szíriában, Líbiában és Jemenben. És ne felejtsük el, hogy ezeket a háborús bűncselekményeket az aktuális magyar kormányok politikailag, anyagilag vagy katonailag is támogatták. Most ugyanúgy nyugati kormányok vásárolják nyugati cégektől horroráron a COVID-vakcinákat, hogy a szegényebb országoknak ne jusson, amely szintén vissza fog ütni. A felelősség pedig ezé a döntéshozó és nyerészkedő elité.
A szélsőjobboldal mindig is rémisztget az ajtón betörő “harmadik világgal” vagy “szegényekkel”. Túl azon, hogy ez a tiszta szívvvel való betörés teljesen jogos lenne, sosem tapasztaltuk meg. Tény, hogy az imperializmus agressziói által anyagilag és lelkileg megnyomorítottak igen kevés százalékából terroristák képződnek, amelyek odacsapnak a “gazdag” országoknak – sajnos többségében azok ártatlanjainak -, de ennek mértéke nagyságrendekkel marad mögötte annak a mészárlásnak, amelyet a fejlett nyugat rendez az ő hazájukban. Magyarországon az ilyen terrorcselekmények száma nulla, miközben a Jobbiktól csak pár lépésre lévő szervezetek kifejtenek terrorista tevékenységet Magyarországon és külföldön is (lásd Rozsa-Flores-csoport). Mivel ez az “ajtóberúgás” nem történt meg Magyarországon, a Jobbik és a Fidesz is úgy próbált gyűlöletpolitikai tőkét kovácsolni, hogy “inváziónak” próbálták beállítani a háborús menekült embertársaink kivándorlását a polgárháborús zónákból a nyugati-északi világ felé. Valójában teljesen ártalmatlan népvándorlás történt, ahol a “migránsoknak” kikiáltott embertársaink voltak az áldozatok, és akik sorsát a hazai neonáci média kiaknázta szavazatszerzésre, amely ismét a fasiszta jobboldal erősödésében nyilvánult meg – beleértve a kormányt is.
A párhuzam a magyarországi rendszerekkel és a cigánysággal ugyanez. Nem a cigányság rontott a magyar államra. A magyar államalakulatok rontottak a kisebbségekre. Ide beletartoznak az első világháború előtti, cigányok elleni pogromok, a Horthy-fasizmus kirekesztő és rasszista politikája, amely egyenesen vezetett a roma holokauszthoz.
Az egyetlen rendszer, amely eredményeket ért el a nem cigány és cigány honfitársaink közötti együttélésben, a felzárkóztatásban, az egyenjogúság megteremtésében és a kisebbségek szociális helyzetének drasztikus növelésében, az a szocializmus volt.
Ennek a rendszerváltás pokla vetett véget, amely után az forog közszájon, hogy a kapitalizmus „nem képes” a felzárkóztatásra, miközben a napnál is világosabb, hogy a tőkés politikai elit nem „nem képes”, hanem nem hajlandó kezelni a problémát. Ismét mesterségesen akarta megteremteni a kisebbség ellenségképét, a magyarországi „niggert”, amelyre a cigányság volt a legalkalmasabb. Nem véletlen, hogy a kapitalizmust restauráló, nettó fasiszta Antall-kormány alatt történt meg, hogy a cigányok által betöltött munkahelyek 55%-a egyszerűen megszűnt, amely az egyik alapja a rohamos szociális hanyatlásnak és az azzal járó gettósodásnak.
Hiába idézi a cikk szerzője az MSZP-s Glatz Ferencet, aki szerint a „előítéletek nem azért élnek, mert a társadalom (mind a többség, mind a kisebbség) „reakciós”, „előítéletes”, „korlátolt” stb., hanem azért vannak előítéletek (hangsúlyozom: kölcsönös előítéletek), mert a kisebbség és a többség össze-illeszkedésének valós szociális, kulturális, szokásrendi nehézségei vannak.” Attól, hogy egy jobbikos még az egykori MSZP-s ősellenségét idézi, attól az még nem lesz valid. Amennyiben Glatz Ferenc idézete ténylegesen hiteles, úgy azt is totális ostobaságnak kell értékelnünk a magyar állam történelmének tükrében, amely arról tanúskodik, hogy nem csak rasszista szegregáció valósult meg, hanem a történelem legsúlyosabb ipari módszerű népirtásának, a holokausztnak is célpontja volt a cigányság.
Majd folytatódik a „zseniális” frázis: „A Jobbik konzervatív néppártként vallja, hogy – származásra való tekintet nélkül – minden magyar állampolgárra ugyanazok a jogok és kötelességek vonatkoznak, a felelősség pedig közös a cigányság integrációjának ügyében.”
Először is: Attól, hogy a Jobbik jelenleg a hatalmi machinációi miatt úgy játszik „konzervatív néppártit”, mint Hitler játszott nemzeti „szocialistát”, attól még átfogó képében a Jobbik náci párt marad. A múltját eltörölni nem tudja, értékelésében pedig ezt a múltat is alapul kell venni! Nem fogjuk elfelejteni a Jobbik gyűlöletterjesztő – többségében teljesen kamu – hivatalos és félhivatalos propagandáját, beleértve a kurucinfót és más álhíroldalakat, valamint hogy mennyi kárt okoztak a hazai kisebbségeknek, és milyen szintű gyűlöletet hintettek el a társadalomban, a naiv milliókban, akik ezen oldalakat rendszeresen látogatták és hittek nekik, vagy akik közvetlenül a Jobbik rasszizmusán és fasizmusán érlelődtek. Ezt a gyűlöletet a Jobbik politikai erősödéssel fölözte le, a Fidesz pedig a kétharmaddal, hiszen csak folytatták és felturbózták azt a propagandát, amit a szélsőjobb elkezdett. Ez a gyűlölet óriási közvetlen károkat okozott a hazai kisebbségeknek, beleértve a romákat, zsidókat, az LMBTQ közösséget, valamint óriási károkat okozott a hazai demokráciának és a munkások jólétéért való küzdelemnek.
Másodszor is megkérdeznénk: Mégis miféle felelősséget várnak a cigányságtól, vagy mit értenek egynagyközös cigányság alatt, amelynek valamiféle felelősséget kellene tanúsítania? Egyéni felelősségről lehet beszélni (törekvés a kiútra, szorgalom, munkabírás, önfejlesztés, példamutatás), de ezek egyrészt feltételezik azt a fasiszta nézetet, hogy „a cigány lusta dolgozni és csak segélyből akar élni”, valamint mind borzalmas lózungok, és ami még rosszabb, kifogások (!) a kapitalizmus számára, amely nem csak képtelen, de nem is hajlandó integrálni ezen honfitársaikat, mivel szükség van rájuk a gazdasági és politikai érdekeik miatt.
Például a neoliberális kapitalizmus pénzügyi válsága során gombamódra növekedtek azon újnáci szervezetek, amelyek célja kifogni a szelet a baloldali munkáspártok, szakszervezetek és civil mozgalmak vitorlájából egy olyan közegben, ahol az antikapitalista ideák mentén szerveződők számára ez a potenciál épp nagyon is adott volt. A válság során nem csak az Occupy és hasonló rendszerkritikus, lakhatásért küzdő, békepárti és zöld baloldali mozgalmak szerveződtek – a tőke megszervezte a görög Arany Hajnalt, az ukrán neofasiszta mozgalmat és hazánkban a Jobbikot és számos társát, amely sokhelyütt képes volt letörni a munkások és kisemmizettek szervezeteit – ismét teljesítve a fasizmus történelmi küldetését.
Nincs egységes „cigányság”, nincs egységes cigány érdekképviseleti szervezet vagy mozgalom (csupán ennek paródiái), amelyektől bármiféle intézményes vagy kollektív felelősséget elvárhatnánk és számon kérhetnénk.
És végül: Miféle „ugyanazon kötelességekről” prédikálnak, miközben nincs történelmi egyenlőség? Miért várnak el ugyanolyan teljesítményt és kötelességeknek megfelelést egy gyermektől, akinek felmenőit agyonverték a pogromok alatt, elgázosították Auschwitzban, tönkretette a rendszerváltás, magát a gyermeket pedig a nyomorból, éhesen küldték iskolába, ahol szegregálták, majd elvárják tőle, hogy a társadalom egyenrangú felnőtt tagja legyen. Ez a borzalmas szociális kép nem mellesleg rengeteg nem cigány honfitársunkra ugyanúgy jellemző.
„Éppen ezért hiszek a párbeszéd fontosságában. Abban, hogy sem a rasszizmus, sem az üldözéstörténeti mitológia nem jelenthet megoldást.” – Feltennénk a kérdést, mi az az „üldözéstörténeti mitológia”?? Csak nem holokauszttagadással próbálkozik a Jobbik alelnöke??? Ez azért is lenne morbid, mert később azt a Rejtő Jenőt idézi, aki a Jobbik-példakép Horthy Miklós áldozata lett, aki először vezette be a nácikkal csatlós országok közül a zsidó munkaszolgálatot.
„Láthattuk, hogy hova vezet a nyomort bővítve újratermelő – és az égvilágon semmit meg nem oldó – segélypolitika, az elnyomorodást követő kriminalizálódásra adott totálisan elhibázott „megélhetési bűnözés” válasza, a kontraproduktív elfojtás, és a polkorrekt dogmaizmus által fűtött össztársadalmi frusztráció kemencéjében felizzó düh.” Itt a „költő” nem önmagában, mint egy újfasiszta-rasszista párt képviselőjében találja meg a tényleges bűnöst, hanem a „segélypolitikában”. Kell-e ennél nagyobb tagadása annak a bűncselekménynek, amelyet a rasszizmus elkövetett a cigányság ellen az elmúlt 30 év kapitalizmusában? Beleértve azt a gyűlöletet, amely gátolta ezen honfitársaink bárminemű érvényesülését, sőt, cigányok ellen elkövetett terrorista halálbrigád gyilkosságsorozatához vezetett! Nem a segélypolitika vezetett a cigányság szociális válságához. Az az állami és vállalati gyűlölet, rasszizmus és szegregáció, amely nem hagyja őket érvényesülni az iskolákban, a munkahelyeken (ha egyáltalán alkalmazzák őket), az állami szférában, a kettős egészségügyben! Igen, ma Magyarországon hátra ültetik a padokban a roma gyerekeket, bőrszín alapján nem kapnak munkát, anyagi feltételeiknél fogva esélytelenek bekerülni felsőoktatási intézménybe vagy a működő egészségügybe, azaz magánegészségügyi ellátásra.
Attól, hogy az elemzése bizonyos részein kimondja, hogy felelőssége van a többségi társadalomnak és a magyar államnak, még az egész próbálkozás édeskevés ahhoz, hogy valóban elhiggyük, hogy a Jobbik demokratizálódott, különösképp annak fényében, amiket kiemeltünk a firkálmányból, és amivel az egész tele van tűzdelve. Ráadásul az államot nem azért hibáztatja, mert rasszista, hanem azért, “mer segélyt ad”.
A szerző nem érti az arányokat, és egy súllyal kezeli az okot és a következményt! Közli, hogy „S miként a rasszizmus, úgy a kontrarasszizmus is elfogadhatatlan”, elfelejti, hogy Magyarországon kvázi nem létezik „kontrarasszizmus”, csak fasiszták, akik azt terjesztik, hogy ez létezik, vagy a közösségi médiában cigánynak álcázva magukat ezt megteszik. Százával hemzsegnek rasszisták által működtetett kamuprofilok, amelyek a nem cigány – cigány csoportok közti indulatokat szítják. Ennek ipari méretű megfelelője volt a Mónika Show, amelyben szándékosan primitívnek állították be ezt a rétegeket, és minden kibeszélendő konfliktus kitaláció volt.
A szerző nem érti és nem érzi pártja tevékenységének súlyát, amellyel egy egész kisebbséget diszkrimináltak és kriminalizáltak éveken keresztül, és amely legnagyobb gátja volt az integrációnak. Nem érzi annak a kapitalizmusnak a súlyát és felelősségét, amely direkten megszülte ezt a helyzetet.
Attól, hogy a Jobbik úgy csinál, mintha ebben a történetben mindenki ugyanolyan súllyal hibás lenne, azzal tagadja azokat a bűnöket, amelyeket a hazai cigányság ellen elkövettek a feudalizmustól a holokauszton át a kapitalista rendszer rasszizmusáig, és amelyekkel a Jobbik a demokratikus képmutatás álcája mögött mind a mai napig azonosul.
Kijelenti, hogy az elnyomorodást követő kriminalizálódás NEM “megélhetési bűnözés”. Akkor mégis micsoda? Csak nem “cigánybűnözés”, amely a Jobbik rasszista zászlóhajószlogenje volt éveken keresztül?? Természetesen ez a nyomoból adódó bűnözés, amely a Jobbik által propagandizált formában sosem létezett, és nagyrészt csak a náci álhírgyárak (kurucinfó) által kitalált horrortörténeteken alapult, amely rendkívül hatott az azt olvasók érzéseire. Kisgyermekeket és időseket brutálisan bántalmazó cigány (később menekült) elkövetőkről fabrikált álhírek százai hemzsegtek az interneten, sokuk külföldi neonáci oldalakról “magyarosítva”. Amikor nem szociális, hanem “faji” okokra vezetik vissza a bűnözést, és csak és kizárólag más bőrszínű emberek által elkövetett bűncselekményekről adnak hírt, azt rasszista propagandának nevezzük. Miközben Szögi Lajos meggyilkolásáról évről évre megemlékeznek, nagy ívben tesznek a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője által fejbelőtt magyar rendőrtisztre, fogadjunk, még a nevét sem ismerik. Ha tagadják az “az elnyomorodást követő kriminalizálódás” szociális jellegét, akkor csak a Jobbik cigánybűnözős fantazmagóriája marad.
A szerző a “polkorrekt dogmaizmus [sic] által fűtött össztársadalmi frusztráció kemencéjében felizzó dühről” papol, miközben ezt a dühöt az ő rasszista propagandájuk okozta, a polkorrektséget pedig ez ellen próbálta kitermelni a rendszer. Ezen fasiszta jobboldaliak felháborodnak, ha Hollywood egy filmbe beleeröltet színesbőrű vagy LMBTQ karaktereket, majd a szitokszóvá becsmérelt “polkorrektséggel” kritizálják, amelyet pont azért kellett létrehozni, hogy némi toleranciát verjenek a hülye fejükbe, vagy azokba a gyermekekbe, akiket otthon az idióta szüleik rasszizmussal mérgeznek. Ez a rasszizmus a kurucinfó és társai, valamint a Jobbik fősodrának politikai propagandakemencéjében izzott fel, majd borította lángba Magyarországot, jelentősen súlyosbítva az itt élő kisebbségek sorsát.
És mi a megoldás?
Szolidáris, befogadó, partnerséget kereső, humánus szocializmus, amelyben a termelőeszközök feletti társadalmi ellenőrzés olyan termelőmunkát és társadalmi viszonyokat eredményez, amely élhető társadalmat hoz létre hazánk minden addig kizsákmányoltja számára, amelynek egyik legnagyobb elszenvedője a roma lakosság volt.