Az Európai Parlament tagjai nemrég szavaztak az EU gazdasági irányítási szabályairól szóló állásfoglalásukról.
Ugyanezen a héten az EU pénzügyminiszterei találkoztak, hogy megegyezzenek a Stabilitási és Növekedési Paktum jövőbeli alakjáról. Fontos hetek voltak ezek az EU gazdaságpolitikája szempontjából, és azok számára is, akik megpróbálják megváltoztatni azt…
A Covid-pandémia, az ukrán háború és az infláció mind hozzájárultak a társadalmi egyenlőtlenség gyors növekedéséhez Európában. Több mint 20 millió gyermeket érint a szegénység az EU-ban. Rekordméretű sorok alakulnak ki az élelmiszerbankok előtt, míg a nagy energia- és élelmiszeripari vállalatok példátlan osztalékot fizetnek a nagy részvényeseknek. Az Oxfam szerint ezek a vállalatok az elmúlt két évben 323 milliárd euró extraprofitot termeltek, amelyből 238 milliárd euró közvetlenül a részvényesek már amúgy is jól megtöltött bankszámláira került. A háztartások mindenhol elveszítik az infláció elleni harcot. A megélhetési válság áldozatai a leginkább sérülékenyebbek, mint mindig: gyerekek, nők, idősek, fogyatékossággal élők, kisebbségek és bevándorlók.
A válsággal mindenki számára nyilvánvalóvá vált: az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma régóta kudarcot vallott. Ez hatalmas vagyontranszfert eredményezett a gazdag elitnek, miközben lerombolta amunkavállalói jogokat, büntette a dolgozókat és azokat, akik a közszolgáltatásokra támaszkodnak. Bár egyre növekszik a mozgalom a rendszer radikális megváltoztatására, amit a pandémia ihletett főáramlatbeli ébredés tovább ösztönöz, ami különösen az egészségügyi rendszerekre és általánosságban a közszolgáltatásokra gyakorolt ártalmas hatásaira figyelmeztet, az Eurozóna pénzügyminisztereinek legutóbbi találkozóján a német kormány akadályozta a Paktumról hozott további döntéseket. Az EU polgárainak le kell nyelniük a német kormány ideológiai szűklátókörűségének kellemetlen következményeit. Az általános megszorítások a tőkés osztályérdekek érvényesítése.
De ahogy a Baloldal társelnöke, Manon Aubry (Engedetlen Franciaország) mondja: “Az emberek nem ostobák. Nem elég, ha a hatalmon lévők most mindenre új réteget festenek, amíg alatta ott vannak a régi szabályok és megszorítások. Elutasítjuk a pénzügyi hiány csökkentésére való vágyakozást a társadalmi védelem gyengítésével. Az Európai Bizottság és a Tanács legalább 139 javaslatot tett az államoknak nyugdíjrendszerük reformjára 2011 óta, köztük nyolc javaslatot Franciaországnak, ahol jelenleg széles körű társadalmi mozgalom tiltakozik az ilyen reformok ellen. Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak fel kell hagynia a szegénységet, az egyenlőtlenséget és a társadalmi bizonytalanságot elősegítő javaslatok kiadásával, amelyeknek nincs bizonyított gazdasági előnyük.” Ennek eredményeként a Baloldal frakció nem támogatta a spanyol EP-képviselő Estrella Durá Ferrandis (Szociáldemokrata frakció) által benyújtott jelentést, amelyet az Európai Parlament márciusi plenáris ülésén szavaztak meg, és amely támogatja az Európai Bizottság megközelítését az “Európai Szemeszter” kapcsán, amely évente koordinálja az EU tagállamainak gazdasági és pénzügyi eljárásait.
Nincs visszaút amegszorításokhoz
A neoliberális gazdaságpolitika megbukott a növekedés, az egyenlőség és a társadalmi mobilitás hamis ígéretével. Ahogy a gazdaságok és társadalmak radikálisan változni kényszerülnek a növekvő egyenlőtlenség, a klímaváltozás veszélyei és a digitalizáció hatásai miatt, a nagyszabású, összehangolt és fenntartható állami kiadások elengedhetetlenek.
“A Covid-19 válság európai válaszaként volt némi remény, hogy az EU intézményei tanultak a pénzügyi válság katasztrofális válaszából. Sajnos úgy tűnik, hogy ez alaptalan optimizmus volt”, mondta José Gusmão EP-képviselő (Portugália, Baloldali Blokk). Sokkal többre van szükségünk, mint csak az adósságcsökkentés enyhített változatára. Európának nagyszabású és összehangolt közkiadásokra van szüksége, amelyek rendszerszintű változást hozhatnak a gazdaságunkban. Ez az egyetlen módja annak, hogy megfeleljünk a klímavédelem, a digitalizáció és az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség kihívásainak. Azonban “míg néhány homályos állítás hangzik el a Bizottság kötelezettségei nélkül, a Bizottság már nyomást gyakorol a tagállamokra és utasításokat ad a szociális kiadások csökkentésére” – mondta Gusmão egy európai parlamenti vitában.
Az EU gazdaságpolitikájára vonatkozóan Kosztasz Arvanitisz (Görögország, Sziriza) európai parlamenti képviselő a következőket szorgalmazta: „Olyan EU gazdaságpolitika szükséges, amely az emberek igényeire és a társadalmi, környezeti és pénzügyi igazságosságon alapuló új termelési modellre összpontosít” – mondta az Európai Bizottság előtt felszólalva.
Ismétlődő történelem
Karl Marx egyik legismertebb mondása, hogy „A történelem ismétli önmagát, először tragédiaként, másodszor komédiaként”.
SVB, Signature, Credit Suisse, First Republic… ismételten, bankok csődje következett be. A Silicon Valley Bank március 10-én összeomlott, miután 48 órán belül banki futás és tőkeválság vezetett a második legnagyobb pénzügyi intézményi összeomlásához az amerikai történelemben. A következő hétvégén a UBS svájci bank beleegyezett, hogy átveszi az ősi riválisa, a Credit Suisse működését egy kétségbeesett mentőművelet keretein belül. A Svájci Nemzeti Bank ehhez jelentős pénzügyi segítséget nyújtott. Ellentétben az 2008-as esettel, a Credit Suisse-t és az SVB-t nem kormányok mentették meg. Azonban az Európai Központi Bank tisztségviselőinek feszült erőfeszítéseit, hogy elhitessék velünk, hogy nincs semmi látnivaló, egyértelműen a félelem hajtja. Ne hagyjuk, hogy átverjenek minket: a kapitalizmus válsága csak arra szolgált, hogy átszervezzék a rendszert. 2008 óta a kormányok nem szabályozták megfelelően a pénzügyi piacokat. Nem kötelezték a bankokat arra, hogy szétválasszák a befektetési és kiskereskedelmi banki tevékenységeket. Az EU bankjainak tőkemegfelelőségi mutatói jelenleg túl alacsonyak, ami azt jelenti, hogy amikor a bankok kölcsönzött pénzzel spekulálnak a pénzügyi piacokon, és veszteséget szenvednek, nincs elegendő tőkéjük a veszteségek fedezésére.
Összességében azt jelenti, hogy véget ért a harc és a tőke győzött? Nem. Azonban hatalmas társadalmi mozgalmakra van szükség, egy igazán demokratikus hangra, amely a nép érdekeit képviseli. Ez már megtörténik: az emberek az utcára vonulnak, hogy kifejezzék dühüket, és rendszerváltást követeljenek minden területen. Az erő a tömegben van. Ne hoggyük el, hogy az uralkodó politikusok hajlandóak voltak megváltozni, és a gazdagok helyett meghallgatni az embereket. Ideje szembeszálni az uralkodó osztállyal.
EP Baloldal frakció