A MI IDŐNK
  • Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Impresszum
  • Manifesto of the European Left
  • English

A MI IDŐNK

AZ EURÓPAI BALOLDAL PORTÁLJA

Menu
  • Hírek
    • Belföld
    • Külföld
  • Forradalom
  • Antiimperializmus
  • Antifasizmus
  • Elemzés
  • Programok
  • Tudomány
  • Kultúra
  • Történelem
  • Európai Baloldal
  • EP Baloldal
  • Környezetvédelem
  • Ateizmus
  • Kurdisztán
  • Koronavírus

Erdogan barátokat keres

2021. január 19.

Haiko Maas német külügyminiszter Ankarában. Az amerikai elnökváltás és a török gazdasági válság miatt javítanák a kapcsolatokat az EU-val.

Változások történnek a keleti földközi-tengeri térség súlyosbodó konfliktusaiban.

„Valódi esélye van egy tartós feszültségnek” a régióban, közölte Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn az ankarai útja alkalmából. Maas találkozott török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval, hogy alkudozzanak a Törökország és Görögország között a tengeri határokról és az égei-tengeri földgázfeltárásokról, valamint Ciprusról.

Az elmúlt évben a konfliktusok majdnem Ankara és Athén közti katonai konfrontációhoz vezettek. A német külügyminiszter törökországi útját megelőzte Recep Tayyp Erdogan török elnök és Ursula von der Leyen EU bizottsági elnök videokonferenciája, amelyen Erdogan tudatta, hogy „új fejezetet akar nyitni” az EU-val való kapcsolatában. Csütörtökön Cavosoglu már Josep Borrell EU külügyi megbízottal várt tárgyalásokra Brüsszelben. Von der Leyen és Charles Michel még januárban folytatni akarják az egyeztetéseket.

A 2020 végén Törökország által elkezdett buzgó utazódiplomácia háttere, hogy az EU-val és különösképp Görögországgal kapcsolatban kicsit békülékenyebb lett. Különösképp nem akar több potenciális földgázfeltárást végezni a tengereken, amelyre Görögország és Ciprus is igényt tart. Erdogan irányváltásának okaként a gazdasági válságot, mások a fehér házi vezetőváltást jelölték meg. A Trump-vezetés a török terjeszkedési politikát – például Szíriában – ténylegesen tudomásul vette, de Joseph Biden Brett McGurk-kel határozottan ellenezheti ezt a politikát a nemzetbiztonsági tanácsban. Biden 2020 elején saját maga nevezte Erdogant „autokratának” és kifejtette, hogy támogatni kell a bukását – „nem puccsal”, hanem természetesen „választásokkal”. Ezt figyelembe véve Erdogan egyre nagyobb feszültséggel tekint az EU-val való kapcsolatára.

Görögország ellenben végre megmutathatta izmait. Elhatározta, hogy 18 darab Rafale vadászrepülőgépet vásárol és 5 milliárd eurót költ a haditengerészete felfegyverzésére. A mostani kedden dönt a parlament, hogy a görög felségvizek területét 6 helyett 12 mérföldben állapítsák meg a parttól. Ez a nemzetközi jog szerint megengedett, de politikailag elég érzékeny. Athén – elsőként – korlátozta a Jón-tengerre való való belépést nyugaton, amellyel ott nem kerülhet el újabb konfliktusokat: A tizenkét mérföldes zóna Korfuról és az albán partokról átfedik egymást. A vitát csak a Hágai nemzetközi Bíróságon lehet eldönteni. Ha Athén átveszi az Égei-tenger szabályozását, akkor Törökország nagy részeit vágják el a Földközi-tengerre való kijutástól. Ankara háborús alapnak tekintene egy hasonló lépést. Pozitív azonban, hogy Görögország és Törökország január 25-én újra felveszi a tárgyalásokat a tengeri határokról.

Nyilvánvalóan eredménytelen volt Sevim Dagdelen a Bundestag baloldali frakciója (Die Linke) képviselőjének követelése a parlament külügyi bizottságában, és Maas nem akarja a legkevésbé sem Szelahattin Demirtasz, a Népi Demokratikus Párt (HDP) volt elnökének azonnali szabadon bocsátását követelni, valamint a törökországi fegyverexportokat leállítani. Törökország német tengeralattjárókat kapott.

forrás: Junge Welt

Elemzés, Külföld, Erdogan, Görögország, HDP, Heiko Maas, Németország, Törökország, Ursula von der Leyen
Facebook Pagelike Widget

RSS | Atom

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2023 A MI IDŐNK.

Magazine WordPress Theme by themehall.com