Több tízezer dokumentumot szivárogtatott ki Frances Haugen egykori Facebook alkalmazott, amely sokat elmond arról, hogyan futtatja a cég az olyan platformokat, mint a Facebook, Instagram, Messenger és WhatsApp.
A kulcs üzenet: Mark Zuckerberg cége károsítja a felhasználóit a saját profitjáért.
Frances Haugen november 8-án a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Európai Parlamenti Bizottság előtt jelent meg, ahol a parlamenti képviselőink is kérdezték arról, mi folyik a Szilícium Völgyben.
Frances Haugen
Erre jöttünk rá:
1. Az önszabályozás nem működik
Az önszabályozás jó marketing, és a célja, hogy a vállalatot szolgálja, nem pedig a közösséget. A vállalati szektor már régóta folytat ilyen “szabályozást” hírhedten rossz eredményekkel. Ez nagyszerű módja annak, hogy úgy tűnjenek, tesznek valamit a probléma ellen, miközben zavart keltenek és a valódi szabályozást sakkban tartják. Ebben az esetben egyszerűen nem védik meg a közösségi média felhasználóit a Facebook algoritmusok káros hatásaitól. Politikai akarat szüséges ahhoz, hogy helyes válasz szülessen azokra a problémákra, amelyeket megtudtunk, hála az olyan kiszivárogtatóknak, mint Frances Haugen. Csak az erős szabályozás működhet – vannak ilyenek az élelmiszerekre és az épületekre, most szükség lenne a közösségi médiára is.
2. A szabályok legyenek vízhatlanok
A Digitális Szolgáltatások Törvényét jelenleg Brüsszelben tárgyalja az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok. Ennek az a kockázata, hogy a jobboldal telerakja majd kiskapukkal a nagy technológiai vállalatok javára. Ez óriási hiba lenne és óriási veszteség a felhasználóknak. A Baloldal azt követeli, hogy a csomag részei legyenek a legnagyobb átláthatósági szabványok, valamint a célzott marketing betiltása, amely hatékony módszere a figyelmet felkelteni akaró üzleti modellek számára ezen platformokon.
A személyre szabott hirdetési rendszer az emberek szabadság- és személyes jogainak súlyos megsértése. A jelenlegi szigorítások ellenére az Általános Adatvédelmi Szabályozással (GDPR) nem védik elégségesen a fogyasztókat. Az ezen gyakorlat elleni küzdelem legkönnyebb módja, ha a személyes adatokat csak akkor használhatják fel, amikor az valóban szükséges a szolgáltatás használatához. Sokkal nagyobb felhasználó ellenőrzés kell afelett, hogyan használhatják fel adataikat, és hogyan mutatják be nekik a rangsorolási eredményeket. Ez csak akkor működik, ha a mesterséges intelligencia “fekete dobozát” megfeleltetjük az átláthatósági követelményeknek, amelyek társulnak független és állami felügyeletekkel. Ez határokat szabna az olyan üzleti modelleknek, amelyek algoritmusokat használnak, hogy magas szintre rangsorolják a problémás tartalmakat, és azok terjedéséhez hozzájáruljanak.
3. A Facebook fűti az etnikai erőszakot és a terrorizmust
A belső feljegyzések megmutatják, hogy a Facebook tudott kisebbségi csoportok elleni gyűlöletbeszédről olyan országokban, mint pl. India, ám mégsem tettek semmit ez ellen. Haugen közölte, hogy a belső jelentések megmutatták, hogy a muszlimok elleni gyűlöletbeszédet és félreinformálást fokozta a Facebook saját “ajánlott” kiemelése és az algoritmusai.
Ellenzünk minden jogi javaslatot, amely ahhoz vezetne, hogy de facto kötelezzenek a szűrők használatára, ahogy azt jelenleg a Terrorizmus elleni Küzdelem Protokoll vizionálja. A világon semmiféle szűrő nem lesz képes megállítani az online terrorista tartalmakat, amíg olyan rangsorolást használnak, amelyeket arra terveztek, hogy negatív ösztönzéssel csábítsák magukhoz a felhasználókat. A szűrők helyett “észrevenni és cselekedni” folyamatokra van szükség, betiltva a “figyelemfelkeltő” üzletmodellt, valamint több felhasználói ellenőrzésre, amelyet a neten kívüli törvények megerősítésével kell kombinálni.
4. Depresszívvé teszi a tizenéveseket
A belső kutatások kimutatták, hogy az Instagramnak súlyos negatív hatásai vannak a tini lányok mentális egészségére, beleértve a negatív testképre való hatást. A felmérések szerint a tizenéves lányok 32%-a mondta, hogy “ha rosszul érzik magukat a testük miatt, az Instagram ezt még rosszabbá tette.” Haugen közölte, hogy ahogy ezen fiatal nők nézik az evési rendellenességekről szóló tartalmakat, “annál inkább depressziósok lesznek…, és annál inkább használják az applikációt, majd belekerülnek ebbe az öngerjesztő körbe, ahol egyre inkább gyűlölik a saját testüket.”
5. Azt akarják, hogy dühösek legyünk
Húha, szeretem, jaj, haha, szomorú… de leginkább: dühös!
A szokásos Lájk gombhoz a Facebook 2015-ben bevezetett más emocionális reakció lehetőségeket is… elég igazságosnak hangzik, igaz? De ami történt, az sokkoló: az algoritmusok olyan posztokat dobtak fel, amelyek “dühös” választ kaptak a felhasználóktól, mivel a tanulmányok kimutatták, hogy ezzel nagyobb hatást lehet elérni. A QAnon összeesküvés-elméletektől az oltásellenes posztokig a Facebook felelőssége, hogy harag indukálta félreinformálást, negatív és erőszakos tartalmat terjeszt, amelyet a saját kutatóik is megerősítettek – és semmit nem tettek ellene.
6. Van megoldás: szolgálják a közérdeket
Óriási fanfárok közepette a Facebook átnevezte magát Metára. A Marc Zuckerberg által építeni akart metaverzum a virtuális 3D-s terekre akar fókuszálni, amely virtuális valóság headsetekkel és felerősített valóság szemüvegekkel elérhető. Zuckerberg megígérte, hogy az új “metaverzumot” felelősséggel kell építeni, de a Haugen és mások által felfedett mulasztási bizonyítékok özönének fényében nem bízhatunk benne.
A nagy technológiai óriásvállalatok drámaian átalakítják az emberi életet a 21. században, de csak egyetlen világos céllal: a saját profitjukért. A polgárok érdekei miatt az EU-nak kezelnie kell ezeket a magas fokon addiktív, antiszociális és manipulatív vállalati erőket, biztosítva, hogy a digitális folyamatokat az emberek szolgálatába állítják, demokratikus döntésekkel, amelyek garantálják, hogy ezen technológiák a polgárok szükségleteit szolgálják.
Baloldal EP frakció