Az Írországi Kommunista Párt kiadott jelentése 9000 gyermek haláláról számol be hajadon anyák és gyermekeik számára fenntartott intézetekből.
Az Anya és Csecsemő Otthonok Nyomozási Bizottságának jelentése, amely több tízezer nő több évtizednyi, borzalmas bántalmazásával és kizsákmányolásával foglalkozik, leleplezte azt az erőszakos és elnyomó bánásmódot, amelyet mindkét fő felekezet vallási intézményei követtek el nők ellen, szerte Írországban.
Azon erők, amelyek megalapították az Ír Szabad Államot, több mint hajlandóak voltak átadni vallási rendeknek olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokat, mint az egészségügy, az oktatás, valamint megteremtették a függőség és a félelem kultúráját.
Az állam és a rendszer pártjai – a Fine Gael és a Fianna Fail – szoros kapcsolatot építettek ki a Katolikus Egyházzal, különösképp azon okból, hogy biztosítsák az állam társadalmi és politikai stabilitását, és hogy fenntartsák a gazdasági-politikai status qout.
Ír tüntetők babacipőkkel, amelyek azon gyermekeket jelképezik, akik írországi, egyházi anya és csecsemő otthonokban haltak meg
Ez háború volt a munkások, a városi és vidéki szegények, különösképp a nők ellen.
Azon nőket, akik központi szerepet játszottak a szabadságharcunkban, ez a központi szerep hajtotta; túl nagy fenyegetésnek tűntek a kialakult társadalmi és erkölcsi rendre.
Az állam és az egyház a társadalom minden szintjén intézményesítette a patriarchális és nőgyűlölő értékeket és gyakorlatokat.
Az egyház hatalmának megszilárdítása tette lehetővé, hogy a Rendszer megbújjon ezen hatalom mögött.
Az egyház és az állam intézményesítette a munkások elnyomását.
A nők elnyomása volt az eszköz, hogy ezt elérjék: nem véletlenül történt, hanem olyan szándékos politika által, amelyet arra terveztek, hogy szűkítsék és irányítsák a munkások törekvéseit, különösképpen a nőkét.
Akik kiálltak és ellenálltak, kirúgták a munkahelyükről és otthonukból, és sok esetben emigrálni kényszerültek.
A különféle kormányok, amelyek uralták az államot, boldogok voltak, hogy vezethetik a „katolikus államot”, és engedhetik a unionizmust (liberálisok és katolikusok koalíciós együttműködése), hogy kihívások nélkül kormányozhassanak a Hat Megye kis vallási szektás enklávéjában.
Az állam, a kormányok és a főnökök is mind jövedelmeztek a nők és munkások elnyomásából.
A vallás és az őszintén vett vallási nézetek Rendszer általi megerőszakolása nem újdonság, és világszerte még mindig a megosztás és az elnyomás potenciális fegyvere.
Az elnyomás középpontjában a nők állnak, különösképp a munkás nők.
A jelentés publikálása több ezer munkás kampányának és önfeláldozásának eredménye.
Nem hajoltak térdre senki előtt és nem is féltek a szószékekről jövő támadásoktól. Országszerte a falvakban és városokban néhány embernek volt bátorsága kiállni.
Ezen bátor emberek között volt sok kommunista és radikális köztársaságpárti szövetségesük, akik szilárdan kiálltak és beszéltek a publikációkról a közösségeinkben és a szakszervezetekben, aktívan ellenezve a reakciós erőket, sokuk pedig nagyon nagy árat fizetett azért, mert ezt megtette, köztük olyan elvtársaink, mint Jim Galton, Frank Edwards, Esther McGregor és sokan mások.
A politikai és gazdasági rendszer most krokodilkönnyeket hullajthat afelől, ami a múltban történt, de nem menekülhetnek a tény elől, hogy pont annyira bűnösök, mint az egyházak.
forrás: Morning Star