Április 4-e van, hazánk Felszabadulásának ünnepe.
Az országunkat tönkretevő kapitalista-fasiszta elit ocsmány történelem-hamisításba kezdett. Súlyosbító körülmény, hogy ezt a hirado.hu oldalán teszik a mi adóforintjainkból. Még súlyosabb, hogy a valódi baloldalon kívül ez ellen senki sem tiltakozik.
A hitlerizmust a szövetséges erők oldalán legyőző Vörös Hadsereget ismét “megszállónak” nevezik azok, akik politikai támogatásával magyar megszálló katonákat küldtek Irakba és Afganisztánba, ahol többen életüket is vesztették az Egyesült Államok üzleti érdekeit kiszolgáló, immár nyilvánvalóan hazugságokon alapuló agresszió során.
A kormánymédia ismét a legrosszabb fasiszta propagandát veti be, mikor a „szovjet katonák által megerőszakolt nőkre” hivatkozik, miközben hazánkban a csak mai napon vélhetően legalább két nő esik szexuális bűncselekmények áldozatává.
A hirado.hu cikke olyan közismerten jobboldali propagandisták adataira hagyatkozik, mint Szakály Sándor, aki a deportálásokat „idegenrendészeti eljárásoknak” nevezte, és akinek 100 milliós állami támogatásokat kapó intézete pofátlan módon a “Veritas”, azaz Igazság nevet viseli.
A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja az auschwitzi haláltábort
A hirado.hu-n megjelent cikk úgy próbál értekezni a felszabadulásról, hogy abban a „holokauszt” szó egyszer sem jelenik meg! Egy szót sem szólnak a náci német katonák által hazánk területén elkövetett népirtásról, a megszállás nyomorúságáról. Egy szót sem szólnak róla, hogy a Horthy-rezsim a náci megszállás előtt hány tisztességes magyart gyilkoltatott meg, majd milyen emberiség elleni bűntettekben vett részt a Szovjetunió megszállt területein, milyen háborús bűncselekményeket követtek el a harcoló alakulatok ellen, végül hogyan hagyták a saját honfitársainkat meghalni a Don-kanyarban, akiket ma a gyilkosok szellemi örökösei ünnepelnek hősökként.
Miközben a hazai szélsőjobboldali politikai elit katasztrofális „járványkezelése” oda vezetett, hogy Magyarország a világon a harmadik legrosszabb a népességarányos halálozási statisztikákban, természetes, hogy a kormányzati propagandát ráirányítják azokra, akik ismét jólétet és felszabadulást akarnak hozni a magukra hagyott és elnyomorított tömegeknek: dolgozóknak, szegényeknek, nyugdíjasoknak, diákoknak, kisebbségeknek, rokkantaknak, betegeknek.
A hazai kapitalizmus az elmúlt 30 év során hazánk lakosságának felét juttatta a nyomorküszöb alá, telente 300-500 ember hal meg vagy az utcákon vagy saját fűtetlen lakásaikban, a statisztikák szerint évente 30 ezren halnak meg az egészségügyi ellátás hiányosságai miatt. Nem is beszélve a borzalmas járványkezelés miatt elhunyt, immár több mint 20 ezer honfitársunkról, miközben a kommunisták elleni hisztériát keltő, jobboldali vezetés egyszerűen eltitkolja, hogy a jelenlegi szocialista országoknak és radikális baloldaliak által kormányzott államoknak összesen sincs feleannyi halottja, mint Magyarországnak, beleértve az amerikai szankciók által sújtott Kubát, Nicaraguát és Venezuelát és az 1,3 milliárd lakosú Kínát.
A hirado.hu cikke szokás szerint felemlegeti azt a jobboldali történelmi hazugságot, amely szerint nem is április 4-én fejeződtek be a harcok Magyarországon, hanem egy héttel később, hiszen a front túlfutott bizonyos területeken, ahol még maradtak szórványos német megszálló alakulatok. A tény, hogy a főbb stratégiai hadmozdulatok április 4-ére befejeződtek, ezért ünnepeljük ezen a napon a felszabadulást. A jobboldal ostoba logikájával ezekszerint a második világháború 1974-ig tartott, hiszen ekkor adta meg magát az utolsó rejtőzködő japán katona a Fülöp-szigeteken.
A történelemhamisító cikk megint felemlegeti, hogy „március 15-éből fekete betűs ünnepet csináltak a kommunista rezsimek hazánkban”, amelynek ostoba jobboldali hazugságáról már külön cikkeztünk. Ezzel a kommunista rendszer hazafiságát próbálja az az újfasiszta rezsim lerombolni, amely hazánk kultúráját Wass Albert és a valóságshowk színvonalra süllyesztette az Aczél-féle kulturális szintről, amely során megfilmesítésre került a Kőszívű ember fiai, az Aranyember és az Egri csillagok. A kommunisták olyannyira „fekete betűs ünnepet” csináltak március 15-ből, hogy a reformkorral, a szabadságharccal és a megtorlásokkal foglalkozó 22 magyar gyártású filmből 20 készült a szocializmus alatt.
A hirado.hu-n megjelent cikk – a jobboldaltól megszokott ferdítésekkel – egyenlőségjeleket tesz és durván általánosít. Az embertelen háború, a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, a fasiszta népirtás és holokauszt kontextusát teljesen mellőzi, ugyanakkor óriási hangsúlyt fektet állítólagos és szórványos szovjet atrocitásokra, amelyeket rávetít a harcokban részt vevő Vörös Hadsereg teljes állományára, amelynek 1944-45-ben 20 milliós (!) létszáma volt. Ez ugyanaz a rasszista logika, amely a kisebbségek egyes tagjai által elkövetett bűncselekmények miatt a tisztességes többséget is elmarasztalja politikájában.
A firkálmány végére pedig felteszik a koronát: „hazánk megszállása okán lemaradásunk a modern piacgazdaságok soraiból, s emellett a felmérhetetlen anyagi és gazdasági károkozás felbecsülhetetlen összegeket és az áldozatokat tekintve máig is csak becsült lélekszámot jelent.” Mindezt úgy jelentik ki, hogy hazánk lakosságának életszínvonala a Kádár-korszak alatt volt a legmagasabb, az ipar és mezőgazdaság akkor volt a csúcson, amely ráadásul nem egy kis tőkés-milliárdos elitnek termelt, mint manapság, hanem a nép többségének, és csak akkor volt mindenki számára ingyenesen igénybe vehető, színvonalas oktatás, egészségügy, teljes foglalkoztatottság, magasan fejlett nemzeti kultúra, létbiztonság. Ekkor szüntették meg az írástudatlanságot, a hajléktalanságot, a munkanélküliséget, a gyermekéhezést és a Horthy-fasizmus 3 millió koldusának társadalmi nyomorát. A szocializmusban bevezetett oltási sémák csak önmagukban gyermekek százezreinek életét mentették meg, miközben a mai kapitalista piacgazdaság képtelen biztosítani a lakosságot megvédő járványügyi és egészségügyi rendszert, és nem csak hazánkban, hanem világszerte.
A szocializmus utáni – a cikk által említett – „modern piacgazdaság” 5 millió honfitársunkat juttatta a nyomorküszöb alá, gyermekek tízezreit az éhség nyomorába, fiatalok százezreit külföldre, vállalatokat és gazdaságokat a totális csődbe, a szociális biztonsági hálót a kukába, a hadseregünket külföldi bűnös háborúkba, a természeti környezetünket a pusztulásba, a nemzeti kultúránkat a csatornákba, a tudományos akadémiákat a szemétdombra, a társadalmi gyűlöletet és élhetetlenséget a mennyekbe. A jobboldali agymosás által visszasírt tőke és fasizmus jegyessége megszületett, amely hazánk minden hanyatló statisztikájában megmutatkozik.