A jobboldali kamuellenzék egyik alapvető követelés-fétise az áfa-csökkentés.
Még akkor is, ha épp az már lezajlott, felidézve a vicces esetet, mikor Jakab Péter szélsőjobbik elnök az alapvető élelmiszerek áfájának 27%-ról való csökkentését követelte, mikor az már rég lezajlott.
Az áfacsökkentés minden fronton követelődik, mivel egyrészt tényleg csökkenti némileg a termékek árát, ennélfogva populista programként szavazatokat jelent, illetve lehet dobálózni konkrét számokkal és kifejezésekkel, amelytől a politikus szakértőként is tetszeleghet a pórnép előtt.
Az áfacsökkentéssel az a gond, hogy az a kapitalista demagógia legkorszerűbb terméke. Egyrészt szegénybarátnak mutatja az azt követelő kapitalista politikust, hőssé avanzsálja az azt meglépő törvényhozót, valamint a milliárdosok profitja is szavatolva van, hiszen csak az adó kerül levonásra, amelyet nekik már nem kell befizetni az államnak, ráadásul, ha még árat is emelnek, (márpedig fognak!), akkor még több pénz kerül a zsebükbe.
Az áfacsökkentés után természetes, hogy a kapitalizmus áremeléssel fog kompenzálni. Így tulajdonképpen, rajtunk, kisembereken kívül megint mindenki jól járt, és mi is megkaptuk az illúziót, hogy valami történt, hiába nagyobb már az alapvető élelmiszerek ára, mint a korábbi áfacsökkentések előtt.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Fidesz legújabb ötlete, az árplafon.
Ami persze nem is a Fidesz ötlete, hiszen a magyar politikai életben – tipikusan és jellegzetes módon – megint csak egyetlen párt van (meglepetés: a mi pártunk, az Európa Baloldal), amely árplafont követelt az áfacsökkentések mellé, kifejezve azon fennakadást, hogy árat kell csak emelni, hogy a szegényeket megint megszorítsák, és minden a régiben legyen. Igazunk lett.
A neoliberális-fasiszta kollaborációs ellenzék természetesen hallani sem akar olyan „kommunista” borzalmakról, mint az árplafon, hiszen az milyen korlátozása már a szabadpiacnak, és nehogy a szegények emiatt már jobban éljenek kicsit!
A Fidesznek viszont meg kellett lépnie az árplafont. Egyrészt mert ők is tisztában vannak vele, hogy az áfacsökkentgetésük nem ért semmit. Másrészt, mert választások jönnek és osztogatni kell! Ennélfogva a stratégia a következő: amíg lehet árat csökkentenek, hogy megtartsák népszerűségüket, közben az egész mizériát ráfogják Európára (Brüsszelre). Természetesen a választások után minden bukik majd, és minden ár emelkedni fog.
Nem elfelejtendő, hogy a napjainkban tapasztalt brutális áremelkedések egyenesen következnek a Fidesz által is képviselt és működésképtelen kapitalizmusból, amely a COVID miatt újabb válságba kerül. A Fidesz mint kapitalista és a járvány elég hosszú szakaszán a világ legrosszabb népességarányos halálozását (azaz a legrosszabb járványkezelői státuszt) magáénak tudható párt enyhén képmutató, mikor másokra mutogat és eltereli a felelősséget az elkövetett politikai hibákról (egy nap talán majd kimondva, bűncselekményekről).
Az sem elfelejtendő, hogy az árplafon bevezetése nem járt luxusadóhoz hasonló intézkedések meghozatalával, így annak költségeit megint csak a kisember fogja megfizetni. Azaz egyik zsebünkből befizetjük különféle megszorító intézkedésekkel, majd annak töredékéből fedezik az árplafon látszatintézkedését.
Összefoglalva: A Fidesz a saját ideológiájának gazdasági hibájából eredő válságot a mi pénzünkből akarja úgy nem megoldani, hogy magukat adhassák el hősöknek, miközben a kapitalisták gazdasági profitja érintetlen marad.