“A megszorítások halottak, éljenek a megszorítások!?”
Az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma (SGP) a 90-es években jött létre főként Németország nyomására, és már kezdetektől jelentős hiányosságokkal rendelkezett. A Paktum neoliberális ideológiára épült, amely olyan kritériumokat alkalmazott, amelyek a szociális jóléti rendszerek lebontásához és a munkaügyi szabályok, pénzügyi piacok és beruházások liberalizálásához vezettek.
Technikai értelemben: A Stabilitási és Növekedési Paktum előírja, hogy az államoknak éves költségvetési hiányukat a bruttó hazai termék (GDP) 3%-ára kell korlátozniuk, és az államadósságuk szintjét a GDP-jük 60%-ára kell csökkenteniük. Ezek a – nagyrészt önkényes – számok alkotják a “maastrichti kritériumokat”.
Az EU tagállamok szemszögétől függően az SGP hamarosan okafogyottá vagy halálos fenevaddá vált. Alig törődött az EU tagjai közül bármelyik is a költségvetési felügyeleti eljárások tiszteletben tartásával, de néhányan magas árat fizettek. Az úgynevezett európai adósságválság mintául szolgált a neoliberális ideológia híveinek, hogy tovább terjesszék Európát a költségvetési megszorítások, liberalizáció, privatizáció és társadalmi lebontás útján. Évekre szóló gazdasági nehézségeket, stagnációt és költségvetési megszorításokat eredményezett Európában, mivel gátolta a tagállamok képességét arra, hogy a leginkább rászorulók legjobb ellátásáról gondoskodjanak.
A COVID-19 járvány kezdetén az EU Bizottság rájött arra, hogy a kormányok kiadási képességének korlátozásával súlyosbítaná a recessziót az egészségügyi válság idején, ezért ideiglenesen felfüggesztette a költségvetési felügyeleti eljárásokat 2020-ban. Bravo! Ez régóta fennálló követelés e volt a Baloldal frakciónak, de az SGP szabályok eltörlésének véglegesnek kellett volna lenniük, nem ideiglenesnek.
Az állami beruházások elengedhetetlenek a “zöld” és digitális átmenet technológiai és gazdasági igényei szempontjából. Jelentős állami nyomásra, hogy az EU vezetői visszavonják a SGP homályos korlátozásait, a Bizottság 2023. április 26-án javaslatot tett az EU gazdasági irányítási szabályainak reformjára, a szabályrendszer egyszerűsítésére, az EU prioritásainak reformjára és beruházásaira, valamint az ellenőrzés megerősítésére.
A javaslat elfogadához a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges.
Szórakoztató tény: 27 évvel azután, hogy a német politikusok rákényszerítették az SGP-t európai szomszédaikra, a német kormány minden kísérletet blokkol, hogy a Paktumot egy progresszív és fenntartható gazdasági irányítási szabályrendszerrel helyettesíthessük.
Íme öt ok, miért mulasztotta el befejezni a megszorításokat az Európai Bizottság reformjavaslata a Stabilitási és Növekedési Paktumra. Miközben némi rugalmasságot vezet be a meglévő kritériumokban, továbbra is szigorú költségvetési kiadási és adóssági szabályokat erőltet, megakadályozva a tagállamokat a közszolgáltatásokba és a társadalmi védelem rendszerébe történő beruházásban.
- A javaslat nem kérdőjelezi meg az SGP célkitűzéseit, és nem kérdőjelezi meg az alapvető pilléreket (60%-os és 3%-os szabály vagy a Túlzott Deficit Eljárás). Inkább azt javasolja, hogy változtassák meg a költségvetési felügyelet működési módját, hogy végül megerősítsék a végrehajtást.
- A javaslat nem vezet be új intézkedéseket a társadalmi igazságosság előmozdítására vagy az egyenlőtlenségek csökkentésére az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok továbbra is nyomás alatt állnak, hogy megszorító intézkedéseket vezessenek be, amelyek aránytalanul sújták a munkásosztályt.
- Nem tesz semmit a gazdasági irányítás demokratizálásáért, mivel nem erősíti meg lényegesen az európai vagy nemzeti parlamentek szerepét.
- A javaslat nem kérdőjelezi meg a piaci erők dominanciáját az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok továbbra is nyomás alatt állnak a neoliberális gazdaságpolitika elfogadására, amely elsőbbséget ad a nagyvállalatok érdekeinek a munkavállalók és a környezet szükségleteivel szemben.
- Mint egy további biztosíték az adósság csökkentésének módjához, évente minimum 0,5%-os GDP-arányos célszint korrekciót írnak elő, amikor a hiány meghaladja a GDP referenciaértékét. Ez még szigorúbb szankciókat jelent. Ráadásul a terv végén az államadósságnak alacsonyabbnak kell lennie az eredeti szintjénél.
Szükségünk van új szabályokra, amelyek társadalmi és ökológiai fenntarthatóságra épülnek: A megszorítások befejezéséhez és a társadalmi és klímaigazság előmozdításához prioritást kell adnunk az állami beruházásoknak, a minőségi munkahelyeknek és az alapvető közszolgáltatásoknak. Olyan szabályokra van szükségünk, amelyek szembeszállnak a piaci erők dominanciájával, és elősegítik az igazságos átmenetet egy fenntartható és igazságos jövő felé mindenki számára Európában.
Eljött az ideje, hogy emlékeztessük a hatalomban lévő politikusokat a kötelességeikre: újra kell írniuk a szabályokat annak érdekében, hogy a tőke, a vállalkozások és a kormányok az emberek és a bolygó szolgálatában álljanak.
EP Baloldal frakció