A fasiszta elnyomása fenntartásának alapköve a hazugság és a hamis remény.
Miközben ezek a szélsőjobboldali rezsimek embertömegek millióit nyomják el, küldik háborúba, tartják nyomorban vagy egyszerűen ölik meg ipari módszerekkel, a rezsimet továbbra is fenn kell tartani.
A hitlerista és más fasiszta rezsimek a társadalmaik jó nagy hányadát tartották agymosásban, akik a kezdetektől támogatták a rendszert és még a Bukás előtt pár nappal is reménykedtek a győzelemben.
Minden fasiszta rezsim alapja a bűnbakképzés, amelynek áldozatai egyben közös ellenségek; és minden fasiszta rendszer alapja a csodára várás, amely olykor egy vizionált ezeréves birodalomban, olykor a csodafegyverekben testesül meg.
Magyarország ugyan még nem klasszikus fasiszta rendszer, de mindenki rémüljön meg eléggé és egészségesen attól, hogy a Fidesz-rezsim kisvasútján épp az odavezető lejtőn száguldunk. Ennek a rendszernek épp úgy szüksége van bűnbakokra / ellenségképre, mint csodafegyverre / víziókra.
Amik a náciknak a zsidók és a cigányok voltak, az a jelenlegi Fidesz-Jobbik-Mihazánk rezsimnek szintén zsidók és cigányok, de méginkább a bevándorlók.
Amik a náciknak a V1 és V2 rakéták, valamint a dédelgetett atombomba és az ezeréves árja birodalom volt, az ma Trianon – pontosabban Nagy-Magyarország víziója. Trianon azért is speciális, mert nem csak egy illuzórikus víziót testesít meg a naiv és ostoba tömegek számára, hanem egyben beleillik a bűnbakok közé is.
Gyors fejszámolással kitalálhatjuk, hogy Trianon 99 éve történt, és már senki sem él, aki azt felnőtt fejjel átélte. Manapság hazánk problémáiért a 99 évvel ezelőtti határátrendezést okolni enyhén szólva is naiv ostobaság. A brutális és elsődleges nemzetkatasztrófaként beállított Trianon ráadásul koránt sem férne fel egy olyan tízes listára sem, amely hazánk más csapásait sorolná. A tatárjárás, a mohácsi vész, a 150 éves török megszállás, a pestisjárványok, az első és második világháború, a Horthy-fasizmus és a rendszerváltás embertömegek életét követelte, embertömegeket fosztott meg a megélhetéstől, a földjétől, a tisztességes élet lehetőségétől. Nem bagatellizálhatjuk el, hiszen 100%-os magyar falvakat is elcsatoltak, rengeteg ember életét megkeserítették és a világpolitikai döntés miatt a hazai fasiszták elég muníciót kaptak, hogy belerángassák hazánkat a második világégésbe. Mindazonáltal Trianont nem kísérték közvetlenül etnikai tisztogatások, népirtások, politikai gyilkosságok, járványok, tömeges bebörtönzések és brutális nemzetiségi elnyomás.
Azt is elfelejtik, hogy Trianonnak oka volt: az agresszor bűnös oldalán vettünk részt emberek tízmillióinak legyilkolásában, ráadásul nem magyar, hanem többek között jugoszláv, olasz és orosz földön. Ha a magyar nacionalisták jelszava, hogy „mindent vissza”, akkor az olasz anyák, gyermekek és feleségek is követelhetik vissza a mi katonáink által megölt fiaikat, apáikat és férjeiket.
Manapság ugyanezen nacionalisták szellemi örökösei Trianonon kérik számon azokat a bűnöket, amelyeket ők maguk személyesen a rendszerváltás során és után elkövettek.
Trianon privatizálta a szocializmus nemzeti vagyonát?
Trianon alatt tették tönkre a nemzeti ipart és mezőgazdaságot?
Trianon alatt bocsátották el a cigány munkások több mint 50%-át?
Trianon okozta 4,6 millió honfitársunk elszegényedését és gyermekek tízezreinek éhezését?
Trianon miatt rohadt el az egészségügy olyan szintre, hogy évente tízezrek felesleges halálát okozza?
Trianon miatt van rekordméretű Áfa az élelmiszereken és minden terméken?
Trianon miatt ölt elképesztő méreteket a bűnözés?
Trianon miatt menekülnek tehetséges fiataljaink külföldre?
Trianon miatt virágzik a korrupció?
Trianon miatt van totális kontroll alatt a magyar média?
Trianon miatt teljesen hülye a magyar társadalom egész nagy hányada?
Trianon miatt küldik a hadseregünket a NATO imperializmusát szolgálni Irakba és Afganisztánba?
Valójában pár lépésben levezethető, hogy ezen problémákért nem más felel, csak a hazánkban is átvett, rendszerváltás utáni neoliberális kapitalizmus, amelynek egyre több fasisztoid felhangja van.
Különösképp abszurd a helyzet annak tükrében, hogy Trianonért nem mások felelősek, mint akik kirobbantották az első világháborút, azaz az osztrák-magyar és német imperializmus, amelynek nacionalista-militarista klikkjét erősítette az a Horthy Miklós, aki később háborús bűnössé vált, de ennek ellenére a jobboldal mosogatja. Ugyanezen Horthy az első világháború után hazaárulást követett el, mikor a honvédő Vörös Hadsereg tiszántúli támadási terveit a szegedi, francia antantparancsnokságon átadta a románoknak, és az emiatt kialakuló katonai vereség egyenes úton vezetett a trianoni békediktátumhoz. Ahhoz a diktátumhoz, amelyet Horthy íratott alá emberével, amelyet Horthy kapart ki, és amely ellen a kommunisták küzdöttek, és amelyet Lenin nevezett először nevén: imperialista rablóbékének.
Ma a Trianon okait kiváltók szellemi örökösei kárhoztatják Trianont olyan bűnökért, amelyekért nem Trianon, hanem szintén ők felelősek. Ráadásul a revíziót teszik meg hazánk problémái végső megoldásának. Ezek a körök azt hiszik, hogy egy határátrendezéssel megoldhatók lennének a bűnözés, a gazdaság, az egészségügy, a korrupció, a demokratikus defektusok, a szellemi és anyagi nyomor problémái. Olyanok üvöltözik az „adják vissza hegyeinket” és „földjeinket” jelszavakat, akiknek soha nem is volt és nem is lesz egy talpalattnyi földjük sem a határon túlon, de még Magyarországon sem. Olyanok sírnak az elvesztett aranybányák és gyárak miatt, akiknek egy darab részvényük nem volt ottani üzleti érdekeltségekben, és akiknek ezek a bányák sosem termeltek semmilyen profitot, sem igazságos béreket. Ha a határokat visszaállítanák, nem történne más, csak az egyik kizsákmányoló államot felváltani egy másik kizsákmányoló állam. Pont, ahogy 1920-ban történt. A trianoni döntés után a szegény szegény maradt, a kizsákmányoló pedig kizsákmányoló. A román szegények nem lettek gazdagabbak az államuk területére került aranybányáktól, ezek ugyanis nem nekik termeltek profitot. A revízió után a magyar szegények ugyanúgy szegények maradnának, a kizsákmányolók pedig ugyanúgy kizsákmányolók. Aki az elszakított területek visszacsatolásától várja a „magyarság feltámadását” és a nemzeti nyomor megszűnését az nem érti a tulajdonviszonyokat!
Aki a szegénység problémáit akarja megoldani, annak a tulajdonviszonyokhoz kell hozzányúlnia, de legfőképp a termelési viszonyokhoz. Ezeknek a nacionalistáknak azonban a leghalványabb fogalmuk sincs ezen szavak puszta jelentéséről sem. A társadalmi elégedetlenséget nem a tulajdon- és termelési viszonyok megváltoztatására használják, hanem ezt a hevületet elvezetik olyan illúziók felé, mint Nagy-Magyarország ábrándja. Így védik a fasiszták azt, amit mindig is védtek: a tőkés rendszert, amelynek válságából voltak képesek csak kinőni.
A revízió legnagyobb problémája azonban mégis az, hogy azokon a területeken nincs magyar többség, rengeteg területen soha nem is volt. Aki nagyamagyországos matricákkal furikázik a kocsiján, kicsit sem gondol bele, hogy embermilliók nemzeti érzéseit sérti, ez pedig nem az egészséges nemzetek közti együttélés kulcsa. Nem gondolnak bele, hogy ha a kocsijukon lévő matrica valósággá válna, határon túli más nemzetek millió lennének rendkívül dühösek, és ez sokkal súlyosabb nemzeti feszültségeket szülne sokkal súlyosabb tűzfészkekkel és puskaporos hordókkal, mint a jelenlegi Palesztina. A magyar határok olyan kitolása, mint amelyeket ezen matricák ábrázolnak, nem jelent mást, mint brutális háborúkat, népirtásokat, etnikai tisztogatásokat, megszállást és intenzív terrorizmust, amelyek következményei lennének az akár még ezeknél is súlyosabb éhezések, járványok és súlyosabb nyomor. A nagymagyarországos matrica egy valóban értelmes és elemző tekintet számára nem jelent mást, csak a legsötétebb nemzethalált.
Autonómiát üvöltöznek, miközben a leghalványabb fogalmuk sincs róla, mi az igazi autonómia, még a szó jelentésével sincsenek tisztában.
Igazságot követelnek Magyarországnak, miközben a határon túl magyar nyelvű oktatás és orvosképzés van, nincsenek tömeges magyarverések és magyarellenes pogromok, még viszonylagos béke van a nemzetek között, a magyarellenes politikai lépéseket pedig az ő elmebeteg nacionalistáik hozzák a mi elmebeteg nacionalistáink tevékenységének hatására.
A nacionalista Fidesz-rezsim most óriási juttatásokkal kecsegteti a határon túli magyarokat és minden erejével odadörgölőzik, de nem szívjóságból, csupán a választási rendszerünk megbuherálása céljából. Ennek azonban hosszútávon meglesz a böjtje, amelynek a határon túliak is bőven meg fogják inni a levét. A hazai rezsim ugyanis nem a népek közötti békés egymás mellett élés egyetlen járható alternatíváját követi.
A revízió külön problémája, hogy maga a határ nem is létezik. Az csupán egy virtuális választóvonal, amelyet elvetemült és ostoba politikusok rajzolgattak. Szerencsére egy felvilágosodottabb korban ezeket a határokat igyekeztek némileg eltörölni, és most már elég csak egy személyi igazolvány, hogy valaki átléphessen és meglátogathassa kint élő barátait, rokonait.
A nacionalisták számára most Trianon a csodafegyver, amellyel kábíthatják a tömegeiket. Trianon a bűnbak a borzalmakért, amikért ők a felelősek. De ez a csodafegyver is olyan, mint amellyel Hitler és Szálasi kábította a tömegeket. Illúzió, hazugság.