Hont András újságíró Erzsébetváros éjszakai életének kiváló ismerője.
Világnézetét nehéz lenne a hagyományos kategóriákkal leírni, de talán nem tévedek nagyot, ha a piacgazdaság szabadságának, a piaci mechanizmusokat korlátozó szabályok lebontásának híveként tekintek rá.
Erzsébetváros már évek óta a világ nagyvárosainak tendenciáit követi. Az overtourism (túlturistásodás) számos országban okoz egyre nagyobb feszültségeket a helyi lakók, és a bulizni érkező, alsó-középosztályhoz tartozó, zömében fehér férfiak között.
A piaci logika szerint a kereslethez alkalmazkodik a kínálat. Ahol korábban egy kocsma volt egy utcában, most lett tíz. A fideszes politikusok és családjainak gazdasági érdekei a nyitva tartás szabályait is megváltoztatták. Gyakorlatilag non-stop üzemelhetnek ezek a kocsmák komolyabb korlátozás nélkül Belső-Erzsébetvárosban. Az üzleti lehetőséget felismerve a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) is felpörgött – 2000-nél is több lakást adnak ki -, aminek következtében egyes társasházakban a lakások közel felében már nem a helyi lakók élnek. A lakóházak hibrid hostelekké alakulnak.
A még itt élők joggal tiltakoznak, szervezkednek. Ezt teszik más világvárosokban is. A vállalkozáshoz való “szent jog” közvetlen összeütközésbe kerül a városlakók alapjogaival, a pihenéshez és az egészséges környezethez való jogával. A kapitalizmus feltétlen hívének számító pártok szavazóit is megosztja a kérdés, mert amikor valaki éjjelente nem tud aludni a szomszéd kocsmában dübörgő zene, vagy az utcán visító bulizók miatt, akkor már nem a kapitalizmus alapjául szolgáló vállalkozások szabadsága lesz számára az elsődleges.
Hont András is érzékelheti ezt a problémát, ezért a kerületből való elköltözés mellett azt javasolja, hogy az egész városban legyenek nyitva hajnalig a szórakozóhelyek. Ez persze elsősorban azt jelenti, hogy a Liget átépítése után a bulinegyedet kiterjesztik arra a városrészre is.
A gazdasági érdekek miatt valóban fennáll a veszélye annak, hogy a Fidesz jól látható belső érdekeinek megfelelő bulikapitalizmus támogatói mellé felsorakozik több ellenzéki párt vezetése is. Ők csak bulizni járnak ide, aludni a csendesebb városrészekben található lakásikban szoktak. Az erzsébetvárosi választóik elvesztése pedig elviselhető áldozat. Ahogy mondani szokták, “van az a pénz”.
Ebben a helyzetben azonban igenis ki kell állni az alapvető jogok védelme mellett, és be kell bizonyítani, hogy lehetséges a bulinegyed helyett történelmi belvárost kialakítani Erzsébetvárosban. Lehetséges a fapados kocsmák helyett minőségi programokat, időtöltést kínáló rendezvényeket szervezni, a kulturális életet erősíteni.
Vajnai Attila