Folytatódnak a luxusturizmus ellen tiltakozások Albániában
Hetek óta ezrek töltik meg az albániai Tirana utcáit, és tiltakoznak az elit turisztikai projektek ellen, amelyek veszélyeztetik a környezeti örökséget, valamint azon politikai osztály ellen, amely a gazdag üzletembereket helyezi előtérbe a nép szükségleteivel szemben. A május végén kezdődött tüntetések a projektek leállítását és Edi Rama miniszterelnök lemondását követelik.
A tiltakozásokat a Narta vadvédelmi területein folyó építkezési munkák robbantották ki, és az újabb tervek napvilágra kerülésével erősödtek fel, beleértve egy elit üdülőhelyet Sazan szigetén – egy volt katonai bázison –, amelyet Jared Kushner és Ivanka Trump népszerűsít.
Az évek során a szigetet állami tulajdonként kezelték, és a Védelmi Minisztérium felügyelte. Az utóbbi időben előkészítették az átadását más minisztériumoknak, valószínűleg a befektetőknek történő átruházás megkönnyítése érdekében. „A projekt rendelkezésére bocsátani kívánt terület körülbelül 5,2 millió négyzetméternyi földterületet és a szigeten lévő meglévő épületeket foglalja magában, ami Sazan teljes felszínének több mint 90%-át jelenti” – számolt be a Reporter.al portál.
Ahogy a mozgalmak erősödtek, Rama elutasította a tüntetők követeléseit, hibásnak és rosszindulatúnak nevezve azokat, és süket maradt a kritikára. „Csak egy vízió és egy terv létezik” – írta Rama a közösségi médiában –, „hogy Albániát a világ ezen részének legvonzóbb prémium turisztikai célpontjává alakítsuk, miközben nettó pozitív környezeti fejlődést hozunk létre.”
A tüntetők azonban rendkívül szkeptikusak a kijelentéseivel kapcsolatban, megjegyezve, hogy sok közösséget már hasonló projektek megkárosítottak.
Albánia EU-útja: üzletbarát, közszolgáltatás-ellenes
A BreakThrough News-nak adott interjújában Enriko Peçuli, a tiltakozásokon résztvevő aktivista és a Lëvizja Bashkë progresszív párt tagja elmagyarázta, hogy az albániai tengerparti és vidéki közösségeket sújtó bizonytalan helyzet szorosan összefügg az 1991-ben kezdődő kapitalista átalakulást követő privatizációs folyamattal. Ekkor az ipart, a katonai infrastruktúrát, a földeket és az állami vagyont „a leendő oligarcháknak” adták át.
A neoliberális sokkterápia Rama 2013-as hatalomra kerülése után is folytatódott, az Európai Unióhoz való gyors csatlakozás ígéretével kísérve. „Kezdetben ez egy felhívás volt a külföldi befektetőkhöz: ’Jöjjenek és fektessenek be Albániában, mert nincsenek szakszervezetek’” – mondja Peçuli. „A vízió természetesen nem az új technológiába, mezőgazdaságba, iparba, egészségügybe vagy oktatásba történő befektetésről szólt.”
Az elmúlt években a kulcsfontosságú szolgáltatások, mint az egészségügy és az oktatás, további leépülést és megszorításokat szenvedtek el. A Tiranán kívüli egészségügyi ellátások nehezen elégítik ki a betegek igényeit, és számos szolgáltatás gyakorlatilag a magánszektorba került át, így az emberek küszködnek a költségek fedezésével. A felsőoktatást kereskedelmesítették, és megemelték a tandíjakat, annak ellenére, hogy 2018-ban diáktüntetések hulláma zajlott, hozzájárulva a tömeges kivándorlási tendenciához.
A közösségek küzdenek a „beruházásbarát” politikák hatásainak minimalizálásáért
Peçuli ugyanakkor hangsúlyozza: „a gazdálkodókat és pásztorokat egy proletarizációs folyamatba szorítják, míg a legtöbb szántóterületet építési zónának szánják.”
„Mivel nincs több kitermelhető vagyonuk, és nem szándékoznak fenntartható iparágakat kiépíteni, Edi Rama ellenőrizhetetlen hatalmat adott egy maroknyi üzletember kezébe” – teszi hozzá. 2013 óta Rama kormánya olyan törvényeket vezetett be, amelyek kedveznek a befektetőknek, és korlátozzák a közösségi jogokat azokon a területeken, ahol „fejlesztési” projekteket vezetnek be.
„A helyi önkormányzati bányászati adókat megszüntetik. A folyókat gátak építésével lecsapolják, így a helyiek számára nem marad vízhez való hozzáférés. Ha a mainstream médián túlra nézünk, minden nap találunk kisebb tiltakozásokról szóló híreket, amelyek ezeknek a fejlesztéseknek ellenállnak. Zall Gjoçaj, Martanesh, Tragjas, Dukat, Kuç, Kallarat, Kaçinar, Shpërdhazë, Bërxullë, Grabovë. Ezek néhány azok közül a falvak közül, ahol az emberek harcoltak természeti erőforrásaik épségének megőrzéséért.”
A befektetőket előnyben részesítő jogszabályok között szerepel a Védett Területekről szóló törvény 2024. februári módosítása, „amely megnyitotta az utat a luxusüdülőhelyek építése előtt olyan övezetekben, amelyek korábban szigorúan védettek voltak” – mutatott rá a PPNEA környezetvédelmi szervezet. A módosított jogszabályok értelmében számos nagy projekt már most is károsította az értékes élőhelyeket és a közösségek életét – különösen a Palasë-deltában és Rrjollban, valamint most Nartában.
Peçuli rámutat, hogy a „stratégiai beruházások” előtérbe helyezése „szabad kezet adott a nemzeti és nemzetközi oligarchiának, hogy privatizálja Albánia tengerpartját és minden más természetes élőhelyet, amely elit turisztikai célpont lehet, függetlenül attól, hogy kié a föld, és függetlenül attól, hogy milyen kárt okoznak a természetben.”
A jelenlegi tiltakozások a Sazan-szigeti projekt köré összpontosulnak, annak köszönhetően, hogy kapcsolódik Donald Trump amerikai elnök családjához, Ivanka Trump-hoz és Jared Kushner-hez. Míg Rama támogatta a tervet azzal az ígérettel, hogy az ilyen „presztízsbefektetők” munkahelyeket teremtenek és turisták millióit vonzzák, a lakosság nagy része közömbös marad. „Ezt senki nem vette be” – mondja Peçuli. „Különösen azután, hogy más, ezekhez a nagy beruházásokhoz kötődő nevek is nyilvánosságra kerültek, beleértve a helyi oligarchát és olaj-nagykereskedőt, Shefqet Kastratit, aki a Tirana Nemzetközi Repülőtér koncessziós szerződését is birtokolja.”
A Nartában és Sazanban tervezett problémás beruházások talán nem Rama kormányának legbotrányosabb lépései – mondja Peçuli –, de sokan úgy érzik, ezek voltak az utolsó cseppek egy hosszú, felelőtlen cselekedetekből álló sorozatban, amelyek veszélyeztetik az ország szuverenitását. „Kis szigetünk, kis lagúnánk, flamingóink eladása” – hangsúlyozza – „csak a legújabb lépés az elit részéről, hogy „osztályapartheidet” kényszerítsenek Albániára.„
„Egy olyan nép vagyunk, akiknek elege van, akik soha nem merték volna gondolni, hogy ez [a tiltakozás] megtörténhet. És nagyon jó munkát végzünk a megszervezésében. Egy felnőtt nemzedék fog ebből kinőni, amely megtanulja, hogyan kell fellépni és szervezkedni minden igazságtalanság ellen. A neoliberalizmusnak vége lesz Albániában.”
forrás: Breakthrough News