Albánia

Albánia tüntetői semmi jelét nem mutatják a meghátrálásnak

Az Albániában hónapok óta tartó tiltakozások október közepén új eszkalációhoz érkeztek, miközben az egyetemi hallgatók megerősítették mozgósításukat.

A tanulmányi költségekkel kapcsolatos aggodalmak, a gyenge foglalkoztatási kilátások és az alacsony bérek lendületet adtak egy olyan mozgalomnak, amely Edi Rama miniszterelnök lemondását és az országot sújtó széles körű korrupció elleni sürgős intézkedéseket követeli.

„A diákok új szakaszba vitték a Flamingó Forradalmat” – írta a Solidarity Albania platform. „Egy olyan fővárosban, ahol a megélhetési költségek a medián nettó bér 170%-át emésztik fel, a közegyetemeket éheztetik, hogy a fiatalokat gazdasági száműzetésbe kényszerítsék.”

„Amikor egy generáció felemelkedik alapvető jogaiért, az egyetlen legitim válasz a teljes szolidaritás” – tették hozzá.

„Tirana küzdelme vállvetve áll a franciaországi és indiai diáksztájkokkal, valamint Palesztina, Szudán, Kongó és más helyek felszabadítási küzdelmeivel.”

A rendőri erőszak a franciaországi tiltakozásokhoz való hasonlításokat vált ki

Az elit turisztikai projektek, Albánia természeti erőforrásainak pusztítása és a korrupció elleni tömeges mozgósítások idén május óta tartanak – és a Flamingó Forradalomként elnevezett folyamatban fejlődtek.

Az elmúlt hónapokban a tüntetések napi rendszerességgel folytatódtak – mondta Enriko Peçuli a Lëvizja Bashkë progresszív pártból a BreakThrough News-nak. „Egyes napokon több embert láttál az utcákon, máskor valamivel kevesebbet, de az összejövetelek gyakorlatilag minden este folytatódtak: az energia ott volt.”

Október 13-án, amikor a legutóbbi fellángolás elkezdődött, „érezni lehetett a városban, hogy valami fog történni” – teszi hozzá Peçuli. Amikor a diákok nagy számban gyűltek össze az Oktatási Minisztérium közelében, és az épület egy része kigyulladt, rendőri erőszak tört ki – mondja Peçuli –, és ez tíz napon keresztül folytatódott.

A hatóságok erőszakos reagálása a franciaországi ifjúsági mozgósításokra adott intézményi válaszhoz való hasonlításokat váltott ki, mégis új elemet jelent a helyi mozgósításokban. Más jelentős tüntetések során, beleértve a 2018-as diáktiltakozásokat is, ez nem volt ennyire hangsúlyos – mondja Peçuli –, ami esetleg Rama romló helyzetére utalhat.

A tiltakozások kezdete óta a miniszterelnök megpróbálta elhárítani a felelősséget, és elkerülte a tüntetők fő követelését: a lemondását.

Amikor a Flamingó Forradalom elkezdődött, Peçuli elmondása szerint Rama külföldi hatalmakat próbált hibáztatni. Görögország, Irán és Oroszország kormányait nevezte meg a mozgósítások okozóiként. „Ez csak rosszabb lett az idő múlásával” – mutat rá az aktivista. „Egyre arrogánsabb lesz, az erőszak nyelvét használja.”

„A düh viszi az embereket az utcákra”

Az elmúlt napok eszkalációja után Rama – bizonyos értelemben – megpróbálta felvenni a párbeszédet a diákokkal. Ezt határozottan elutasították, mivel Peçuli megjegyzi, hogy a tüntetők semmi kevesebbe nem egyeznek bele, mint a kormány lemondásába.

„Spontán düh viszi az embereket az utcákra” – mondta, utalva az események decentralizált jellegére, amelyet egyesek a tüntetések hosszú élettartamának legalább egy részéért felelősnek tartanak.

„Nincsenek szakszervezeteink vagy nagy diákmozgalmaink [mint a franciaországiak], a társadalom általában nincs ugyanúgy megszervezve” – mutat rá Peçuli –, de nincs jele a meghátrálásnak.

„Rama talán felajánlotta a párbeszédet, de ezt nehéz komolyan venni az elmúlt 10 nap után. Miután szentesítetted az emberek fejének betörését, a párbeszédre való felszólítási jogod némileg korlátozott.”

forrás: BreakThrough News

Folytatódnak a luxusturizmus ellen tiltakozások Albániában

Hetek óta ezrek töltik meg az albániai Tirana utcáit, és tiltakoznak az elit turisztikai projektek ellen, amelyek veszélyeztetik a környezeti örökséget, valamint azon politikai osztály ellen, amely a gazdag üzletembereket helyezi előtérbe a nép szükségleteivel szemben. A május végén kezdődött tüntetések a projektek leállítását és Edi Rama miniszterelnök lemondását követelik.

A tiltakozásokat a Narta vadvédelmi területein folyó építkezési munkák robbantották ki, és az újabb tervek napvilágra kerülésével erősödtek fel, beleértve egy elit üdülőhelyet Sazan szigetén – egy volt katonai bázison –, amelyet Jared Kushner és Ivanka Trump népszerűsít.

Az évek során a szigetet állami tulajdonként kezelték, és a Védelmi Minisztérium felügyelte. Az utóbbi időben előkészítették az átadását más minisztériumoknak, valószínűleg a befektetőknek történő átruházás megkönnyítése érdekében. „A projekt rendelkezésére bocsátani kívánt terület körülbelül 5,2 millió négyzetméternyi földterületet és a szigeten lévő meglévő épületeket foglalja magában, ami Sazan teljes felszínének több mint 90%-át jelenti” – számolt be a Reporter.al portál.

Ahogy a mozgalmak erősödtek, Rama elutasította a tüntetők követeléseit, hibásnak és rosszindulatúnak nevezve azokat, és süket maradt a kritikára. „Csak egy vízió és egy terv létezik” – írta Rama a közösségi médiában –, „hogy Albániát a világ ezen részének legvonzóbb prémium turisztikai célpontjává alakítsuk, miközben nettó pozitív környezeti fejlődést hozunk létre.”

A tüntetők azonban rendkívül szkeptikusak a kijelentéseivel kapcsolatban, megjegyezve, hogy sok közösséget már hasonló projektek megkárosítottak.

Albánia EU-útja: üzletbarát, közszolgáltatás-ellenes

A BreakThrough News-nak adott interjújában Enriko Peçuli, a tiltakozásokon résztvevő aktivista és a Lëvizja Bashkë progresszív párt tagja elmagyarázta, hogy az albániai tengerparti és vidéki közösségeket sújtó bizonytalan helyzet szorosan összefügg az 1991-ben kezdődő kapitalista átalakulást követő privatizációs folyamattal. Ekkor az ipart, a katonai infrastruktúrát, a földeket és az állami vagyont „a leendő oligarcháknak” adták át.

A neoliberális sokkterápia Rama 2013-as hatalomra kerülése után is folytatódott, az Európai Unióhoz való gyors csatlakozás ígéretével kísérve. „Kezdetben ez egy felhívás volt a külföldi befektetőkhöz: ’Jöjjenek és fektessenek be Albániában, mert nincsenek szakszervezetek’” – mondja Peçuli. „A vízió természetesen nem az új technológiába, mezőgazdaságba, iparba, egészségügybe vagy oktatásba történő befektetésről szólt.”

Az elmúlt években a kulcsfontosságú szolgáltatások, mint az egészségügy és az oktatás, további leépülést és megszorításokat szenvedtek el. A Tiranán kívüli egészségügyi ellátások nehezen elégítik ki a betegek igényeit, és számos szolgáltatás gyakorlatilag a magánszektorba került át, így az emberek küszködnek a költségek fedezésével. A felsőoktatást kereskedelmesítették, és megemelték a tandíjakat, annak ellenére, hogy 2018-ban diáktüntetések hulláma zajlott, hozzájárulva a tömeges kivándorlási tendenciához.

A közösségek küzdenek a „beruházásbarát” politikák hatásainak minimalizálásáért

Peçuli ugyanakkor hangsúlyozza: „a gazdálkodókat és pásztorokat egy proletarizációs folyamatba szorítják, míg a legtöbb szántóterületet építési zónának szánják.”

„Mivel nincs több kitermelhető vagyonuk, és nem szándékoznak fenntartható iparágakat kiépíteni, Edi Rama ellenőrizhetetlen hatalmat adott egy maroknyi üzletember kezébe” – teszi hozzá. 2013 óta Rama kormánya olyan törvényeket vezetett be, amelyek kedveznek a befektetőknek, és korlátozzák a közösségi jogokat azokon a területeken, ahol „fejlesztési” projekteket vezetnek be.

„A helyi önkormányzati bányászati adókat megszüntetik. A folyókat gátak építésével lecsapolják, így a helyiek számára nem marad vízhez való hozzáférés. Ha a mainstream médián túlra nézünk, minden nap találunk kisebb tiltakozásokról szóló híreket, amelyek ezeknek a fejlesztéseknek ellenállnak. Zall Gjoçaj, Martanesh, Tragjas, Dukat, Kuç, Kallarat, Kaçinar, Shpërdhazë, Bërxullë, Grabovë. Ezek néhány azok közül a falvak közül, ahol az emberek harcoltak természeti erőforrásaik épségének megőrzéséért.”

A befektetőket előnyben részesítő jogszabályok között szerepel a Védett Területekről szóló törvény 2024. februári módosítása, „amely megnyitotta az utat a luxusüdülőhelyek építése előtt olyan övezetekben, amelyek korábban szigorúan védettek voltak” – mutatott rá a PPNEA környezetvédelmi szervezet. A módosított jogszabályok értelmében számos nagy projekt már most is károsította az értékes élőhelyeket és a közösségek életét – különösen a Palasë-deltában és Rrjollban, valamint most Nartában.

Peçuli rámutat, hogy a „stratégiai beruházások” előtérbe helyezése „szabad kezet adott a nemzeti és nemzetközi oligarchiának, hogy privatizálja Albánia tengerpartját és minden más természetes élőhelyet, amely elit turisztikai célpont lehet, függetlenül attól, hogy kié a föld, és függetlenül attól, hogy milyen kárt okoznak a természetben.”

A jelenlegi tiltakozások a Sazan-szigeti projekt köré összpontosulnak, annak köszönhetően, hogy kapcsolódik Donald Trump amerikai elnök családjához, Ivanka Trump-hoz és Jared Kushner-hez. Míg Rama támogatta a tervet azzal az ígérettel, hogy az ilyen „presztízsbefektetők” munkahelyeket teremtenek és turisták millióit vonzzák, a lakosság nagy része közömbös marad. „Ezt senki nem vette be” – mondja Peçuli. „Különösen azután, hogy más, ezekhez a nagy beruházásokhoz kötődő nevek is nyilvánosságra kerültek, beleértve a helyi oligarchát és olaj-nagykereskedőt, Shefqet Kastratit, aki a Tirana Nemzetközi Repülőtér koncessziós szerződését is birtokolja.”

A Nartában és Sazanban tervezett problémás beruházások talán nem Rama kormányának legbotrányosabb lépései – mondja Peçuli –, de sokan úgy érzik, ezek voltak az utolsó cseppek egy hosszú, felelőtlen cselekedetekből álló sorozatban, amelyek veszélyeztetik az ország szuverenitását. „Kis szigetünk, kis lagúnánk, flamingóink eladása” – hangsúlyozza – „csak a legújabb lépés az elit részéről, hogy „osztályapartheidet” kényszerítsenek Albániára.„

„Egy olyan nép vagyunk, akiknek elege van, akik soha nem merték volna gondolni, hogy ez [a tiltakozás] megtörténhet. És nagyon jó munkát végzünk a megszervezésében. Egy felnőtt nemzedék fog ebből kinőni, amely megtanulja, hogyan kell fellépni és szervezkedni minden igazságtalanság ellen. A neoliberalizmusnak vége lesz Albániában.”

forrás: Breakthrough News