Orosz légicsapások érték ma Ukrajna fővárosát, Kijevet, és más városokat is, legalább hét ember halálát és az energia-infrastruktúra károsodását okozva – közölte az ENSZ szerint.
A támadásban több mint 40 ballisztikus, cirkáló, légvédelmi és irányított rakéta vett részt, jelentették be tisztviselők, és az ENSZ szerint ez lehet a legsúlyosabb bombázás az év eleje óta, amikor százával haltak meg vagy sebesültek meg ukrán és orosz civilek a kölcsönös bombázásban.
Az ukrán légierő, amelyhez a Nyugat által szállított rendszerek is tartoznak, azt állította, hogy sikerült elfogni 21 rakétát.
Harkiv keleti városban legalább 57 ember sérült meg, de a mentőalakulatok tovább folytatják a romok alatt való kutatást.
A támadások megrongáltak egy gázvezetéket, és ezrek maradtak áram nélkül az elektromos infrastruktúra károsodása miatt – közölték a hatóságok.
Egy lakos, Natalia, a BBC-nek elmondta: “Rázkódott a házam. Nagyon hangos volt. Voltak robbanások, majd még 10 másodperc – és egy másik dörrenés.
“Sokan vannak áram és fűtés nélkül. Ezen a pillanaton kívül semmit nem érzek, csak félelmet és gyűlöletet.”
Kijevben az elsősegély szolgálat azt mondta, hogy legalább 22 ember, köztük négy gyermek megsebesült, és lakóházak, valamint egészségügyi és oktatási intézmények is megrongálódtak.
A város más részein a támadás után a lakosok elhagyták az óvóhelyeiket, és folytatták reggeli rutinjukat.
Oroszország többször kijelentette, hogy katonai offenzívája során nem támad civileket.
A bombázás “aggasztó visszafordulás” volt a tavalyi tendenciához képest, amelynek során csökkent a civilek vesztesége a Kreml támadásaitól – közölte az ENSZ.
Több mint 10 ezer civil halt meg és közel 20 ezren sebesültek meg Oroszország teljes körű inváziója óta.
A támadás akkor történt, amikor a NATO 1,2 milliárd dolláros szerződést írt alá több tízezer tüzérségi lövedék előállítására, hogy feltöltse a tagállamok készleteit, miután azok muníciót szolgáltattak Ukrajnának.
“Ez fontos a saját területünk védelméhez, a saját készleteink felépítéséhez, de továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát” – mondta Jens Stoltenberg NATO főtitkár az újságíróknak.
A NATO vezetője figyelmeztette a szövetségeseket, hogy készüljenek fel a “rossz hírekre” Ukrajnából a tavalyi sikertelen ellenoffenzíva után, de ragaszkodott ahhoz, hogy a Nyugat tartsa fenn a fegyverek áramlását.
forrás: Morning Star