A belgiumi Semmítőszék (Cour de Cassation) jóváhagyta az alsóbb bíróság ítéletét és kimondta, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK) nem terrorista szervezet.
A január 14-ei első ülés során a Semmítőszék ügyésze kérelmezte a Fellebviteli Bíróság döntésének ratifikálását a PKK ügyében. Az alsóbb bíróságon a török állam ügyészei és jogászai időt kértek, hogy válaszoljanak a Semmítőszék ügyészének véleményére.
A január 28-ai ülés során a Semmítőszék ügyésze nem szólalt fel. Az ügyet követő források szerint ez azt jelenti, hogy az ügyész fenntartja az előző ülésen elfoglalt álláspontját a Fellebviteli Bíróság döntésének ratifikációjáról.
Délután a Semmítőszék bejelentette, hogy jóváhagyta a Fellebviteli Bíróság döntését.
Jan Fermon belga jogász, aki a kurd aktivisták sikeres védelmét látta el, közölte az ANF hírportálnak, hogy „ez a végső döntés, amelynek nagy jelentősége van a PKK-val kapcsolatban. Úgy vélem, az ítélet alkalmazkodik a nemzetközi joghoz. Ez egy igazságos döntés. Remélem, hozzájárul európai szinten is a kurd kérdés politikai megoldásához. A bíróság döntése új ajtót nyitott Európa oldalán. Megnyitotta az utat, hogy alapvetően a politikai megoldásra koncentráljunk.”
Fermon szerint a döntésnek nagy hatása lesz a belga kormány magatartására az EU terrorszervezet-listája irányában. „Ez nem politikai, hanem jogi döntés. Nincs közvetlen, csak követett hatása a belga kormányra, amelynek ezt tekintetbe kell vennie az EU listával kapcsolatban.”
Az ülés során a szövetségi ügyész kérte a Semmítőszéket, hogy terjesszen elő kérdést a luxemburgi Európai Unió Igazságügyi Bíróságára. Fermon szerint a szövetségi ügyész szerint az Igazságügyi Bíróság véleménye a konfliktusokról zavaros volt, és kérdést nyújtott be, hogyan kellene azt a hazai jog szerint interpretálni. A Semmítőszék ezt a kérést elutasította.
2018. novemberben a luxemburgi Európai Igazságügyi Bíróság jogosulatlannak ítélte, hogy a PKK-t 2014-2017 között a terrorista szervezetek listájára tették, ezért a listát visszavonták. Anglia az EU nevében fellebbezett a döntés ellen, és a PKK-t 2018-ban automatikusan visszatették a listára. Míg az érvelések a listával kapcsolatban nem változtak, a kurd párt 2019 márciusában fellebbezett az új lista ellen.
Zübeyir Aydar a Kurd Nemzeti Kongresszustól közölte az ANF-fel, hogy az ítélet történelmi, majd hozzátette, hogy „hosszú, idő, több mint 10 év telt el. Igazságtalan vádaskodással néztünk szembe. Kitettek minket a hadműveleteknek és a letartóztatásoknak. A ma bejelentett ítélet elismeri ezt az igazságtalanságot, amelyen a kurd nép képviselői keresztülmentek.
„A Semmítőszék döntése elismeri a tényt, hogy a kurdisztáni szabadságmozgalmat nem lehet terrorizmussal vádolni, mivel háborúról van szó, nem terrorról, a PKK pedig hadviselő fél. Ez az első Európában, és remélem, például szolgál más országok számára.”
Háttér
2006-ban nyomozás indult 37 kurd politikus ellen Belgiumban. 2016. november 3-án a brüsszeli Nyomozó Iroda kimondta, hogy a PKK nem terrorista szervezet és elutasította a keresetet. A szövetségi ügyész fellebbezett a döntés ellen. A török és belga ügyészek beadványai alapján a feleket 2017. május 9-én meghallgatták a fellebviteli bíróságon.
A keresetet, hogy a Kurd Munkáspártot távolítsák el az EU terrorszervezet listájáról, 2018. április 16-én hallgatta meg az Európai Igazságügyi Bíróság (EIB).
A EIB döntése a PKK beadványával egyezett, hogy az EU terrorszervezet listája jogtalan volt.
2019. március 8-án a brüsszeli Fellebviteli Bíróság meghallgatta a belgiumi Szövetségi Ügyészi Hivatal fellebbezését, amelyet az ítélet ellen nyújtottak be, mely szerint a Kurd Munkáspárt észak-kurdisztáni fegyveres küzdelme „Törökország belügye.”
A bíróság még egyszer kijelentette, hogy a PKK tevékenysége nem terrorizmus, és ítélete szerint nincs alapja a 37 kurd politikussal kapcsolatos ügyészi eljárásnak.
Az ítélet ezzel lezárta a belgiumi Szövetségi Ügyészi Hivatal kurd aktivisták ellen 2006-ban indított nyomozását. Ugyanezen bíróság szerint a Kurd Munkáspárt „nemzetközi fegyveres szervezet”. A bíróság rámutatott a török állam által elkövetett erőszakra, kimondva, hogy a Kurd Munkáspárt csak válaszolt az erőszakra, és hogy nincs szó terrorista tevékenységről. Az ítélet ezzel kikötötte, hogy a PKK-t nem lehet a belga terrorista törvények szerint perbe fogni.
A török állam és az alsóbb bíróság ügyésze ezután a belga bíróságon fellebbezett a döntés ellen.
forrás: ANF