A belgiumi nyugtalanság folytatódik, miután a Michel-kormány új „munkaügyi reformot” javasolt, amely megnyirbálja a munkások jogait a hosszabb munkaórák és a magasabb nyugdíj-korhatár törvényesítésével.
A tervezett változtatások között van a munkaórák számításának szabályozási rugalmassága. Ezek a változások hatalmat adnak a helyi munkáltatók számára, hogy a jelenlegi 38 órás munkahét helyett 45 órásat vezessenek be, ezen kívül megnyirbálják a közszolgáltatásokat, valamint a szabadságokat, és a túlmunkáért is kevesebb bér fog járni. A legfontosabb, hogy a munkásokat megfosztják a joguktól, hogy tárgyaljanak a munkáltatókkal a vállalati kezdeményezésekről, így megegyezés nélkül eszközölhetnek változtatásokat.
A reformjavaslat a munkások erős ellenállásába ütközött. Május 24-én több tízezer állami dolgozó gyűlt össze Brüsszelben az FGTB, CSC és CGSLB szakszervezetek közös demonstrációján. A szakszervezetek követelték a javaslat visszavonását és a munkások aktív részvételét a döntéshozatalai folyamatban a jobb párbeszéd érdekében.
Ezután a kilenc napos vasúti sztrájk erősen érintette a belga közlekedést. Május 31-én 10.000 munkás gyűlt össze a fővárosban a vasúti munkásokkal való szolidaritásként.
A vezető szocialista FGTB szakszervezet, a keresztény CSC és a liberális CGSLB mozgósításra szólított fel az elkövetkező hónapokra a kormány reformjai ellen. A kihirdetett akciótervben szerepel a 24 órás általános sztrájk június 24-én, szeptember 29-én és október 7-én. A munkaügyi törvényt elutasító szakszervezetek párbeszédre szólítják fel a kormányt.
„Mindenkit sért a 38 órás munkahét megszüntetése, az ideiglenes munkások növekvő alkalmazása, az együttműködés hiánya, az alulfinanszírozás és a nyugdíjak,” – közölte Michel Meyer, az FGTB hivatalnoka a Le Soir napilapnak.
„Arra bátorítjuk tagjainkat és támogatóinkat, hogy mutassanak szolidaritást úgy, hogy részt vesznek a sztrájkőrségben és az akciókban. A mi alternatívánk az antiszociális kormánypolitikára igazságos társadalmi modellen alapszik. Igazságos adózással. Minőségi közszolgáltatásokkal. Erős szociális védelemmel. A társadalmi párbeszéd és a tárgyalási szabadság védelmével,” – közölte a CSC a tagjainak írt levelében.
„A javasolt terv 20%-os növekedést akar 5 év alatt, amely 6000-rel kevesebb munkahelyet jelent,” – mondta Philippe Dubois, a CGSP-től.
Charles Michel, a szövetségi kormány jobboldali miniszterelnöke a szakszervezeti mozgósításra kifejezte nyitottságát a párbeszédre. Bár azt is állította, hogy a reformok szükségesek az állami szektorban, különben attól tart, hogy „az ország Görögországgá vagy Spanyolországgá válik néhány éven belül.”
A walloniai és brüsszeli fegyőrök is hetek óra sztrájkolnak a munkakörülményeik miatt, mivel a fegyintézmények túlzsúfoltak és kevés a személyzet. A kormányzat és a szakszervezetek már több mint tízszer tárgyaltak a válság megoldásáról. Flandirában a munkások megkérdezése nélkül fogadták el a kormány javaslatát, de Walloniában a munkások 97%-a utasította el azt egy szavazáson.
Forrás: Revolution News