A konferencián megállapodtak, hogy felállítanak egy mérföldkőnek számító pénzalapot, hogy támogassák a majdnem 200 országot, amelyeket leginkább sújtott a klímaváltozás.
Ellenben az aktivisták a gazdagabb országokat hibáztatták, hogy nem tesznek többet a szénkibocsátásért.
Asad Reham, a War on Want szervezet igazgatója közölte: „Az USA, az EU, az Egyesült Királyság és mások üres szavakkal és homályos ígéretekkel érkeztek a találkozóra, és nem vállaltak felelősséget azért, hogy felgyújtották a bolygót és több millió ember életét és megélhetését pusztították el.”
Nagy-Britannia képviselője Alok Sharma konzervatív párti képviselő és a COP26 elnöke volt, és látszólag elismerte, hogy nem tettek eleget a kibocsátás növelésének korlátozásáért, hogy megtartsák a 1,5°C-os határt, és közölte, hogy ez a politika „lélegeztetőgépre került.”
„Mindannyiunknak tükörbe kell nézni és megfontolni, hogy teljesen felnőttünk-e ezen kihívásra az elmúlt két hét során.”
A célt a Párizsi Egyezmény írja elő, amelyet 2015-ben tárgyaltak meg globálisan.
Párizsban erős és sikeres nyomás volt az alacsonyan fekvő országok által, hogy vegyék be a 1,5°C-os célkitűzést az egyezménybe, mivel úgy érezték, a túlélésüket fenyegeti, ha tovább nő a hőmérséklet.
Ed Miliband, a brit munkáspárt árnyék klímaváltozási minisztere nagyon kritikus volt a jelenlegi tárgyalásokkal kapcsolatban: „Már megint hallottuk az útra kirúgott konzervdoboz összetéveszthetetlen hangját a szükséges lépésekről, hogy 1,5°C alatt tartsuk a globális felmelegedést – és az eredmény, hogy most súlyos a kockázat.
„Túl sok ország egyértelműen ellenáll annak, ami szükséges, beleértve a fosszilis üzemanyagok terén.”
Mark Ruskell, a Skót Zöldpárt szóvivője közölte, hogy a fosszilis üzemanyagokról való átállás hiánya azt jelenti, hogy az ülés „ismét monumentális bukás volt.”
Babawale Oayanju, az afrikai Föld Barátaitól közölte: „A tény, hogy az eredmények csak a változatlan szénerőművek fokozatos leállításáról beszélnek, katasztrofális Afrika és a klíma számára.”
De elsőként a főbb szénkibocsátók megegyeztek, hogy befizetnek egy új kártérítési alapba, hogy segítsék azon országokat, akiket a leginkább érint a klímaváltozás.
Egy multinacionális bizottság fogja jelenteni a következő, Dubaiban tartandó klímaülésen, hogy az alap üzemre kész.
Molwyn Joseph, Antigua és Barbudáról közölte, hogy „A COP 27-en született egyezmények győzelmek az egész világunk számára.
„Megmutattuk azoknak, akiket eddig elhanyagolva érezték magukat, hogy hallunk, látunk titeket és megadjuk a tiszteletet és gondoskodást, amit megérdemeltek.”
Az egyezmény „válaszolt a világ sérülékenyei, károsultjai és elveszetteinek szavára, hogy létrehozta ezt az alapot,” – közölte Sherry Rehman pakisztáni környezetvédelmi miniszter.
De a klímaaktivisták kijelentették, hogy számos fejlett ország évek óta gátolja és késlelteti egy ilyen pénzalap létrehozását.
A Klímaigazságot Követelő Globális Kampány közölte: „Itt az ideje, hogy a fejlett országok végre kiálljanak és megtöltsék ezt az alapot, mivel egy üres pénzalap egy üres ígéret, amelyet világszerte milliók kárára hoztak meg.”
Sara Shaw, a Föld Barátai nemzetközi program koordinátora kiemelte, hogy a pénzalapot több évtizednyi harc után hozták létre, de közölte: „Jelenleg ez egy üres alap és óriási kihívás lesz számunkra biztosítani, hogy a fejlett országok hozzá is járuljanak, összhangban az igazságossággal és egyenlőséggel.”
Harjeet Singh, a Nemzetközi Klímaakció Hálózat környezetvédelmi csoportjától közölte, hogy az új pénzalap „hatékony jelzés a szennyezők számára, hogy többé nem lehet költségmentesen folytatni a klímapusztításukat.”
Néhány klímatudós történelminek nevezte az új pénzalapot.
Ani Dasgupta, a Világ Forrásai környezetvédelmi agytröszt elnöke közölte: „Ez a veszteség és károsítási alap létfontosságú lesz azon szegény családok számára, akik házát elpusztították, azon farmereknek, akik földjeit tönkretették és a szigetlakóknak, akik elvándorolni kényszerültek ősi földjükről.”
Maarten van Aalst, a Vöröskereszt Vörös Félhold Klímaközpontjának klímatudósa közölte, hogy „alig van valami pozitív ünnepelni való a sötétség és végítélet közepette”, mivel nem csökkentették elég gyorsan a kibocsátást, hogy a felmelegedés 1,5°C-ra korlátozható legyen.
Ellenben Martin Kaiser, a Greenpeace Németország vezetője úgy jellemezte a megállapodást, mint „kis ragtapaszt egy óriási, tátongó seben.”
Lidy Nacpil az Adóssági és Fejlesztési Ázsiai Népi Mozgalomtól közölte, hogy a veszteség és károsítás pénzalap elnyerését „beárnyékolja a fosszilis üzemanyagok leváltásának hiánya, valamint a rossz megoldások folyamatos hajszolása, amely még több veszteséget és károsodást okoz.”
Mary Robinson egykori ír elnök, az Idősek csoportjának elnöke elmondta, hogy „semmi sem változtat azon a tényen, hogy a világ a klímakatasztrófa szélére került.”
Rishi Sunak brit miniszterelnök elismerte, hogy „többet kell tenni”, hogy kezeljük a klímaválságot, és „nincs idő a nyugalomra.”
Hozzátette: „A 1,5°C-os egyezmény életben tartása létfontosságú a bolygónk jövője számára.”
forrás: Morning Star