Több tízezer ember tüntetett Athénban, Szalonikiben, Patraszban, Voloszban és több más városban Görögországban egy általános sztrájk során, csütörtökön.
A munkavállalók egy új, a jobboldali Kiriakosz Mitszotakisz kormányától származó, munkásszervezeteket és munkavállalókat sújtó törvény ellen lépnek fel. Ez a törvényjavaslat a sztrájkoló munkavállalók kriminalizálását és letartóztatását javasolja a “fizikai vagy pszichológiai erőszak” alkalmazása miatt a sztrájktörők ellen.
Emellett lehetővé teszi a napi 13 órás munkavégzést két különböző munkaadónál, hatnapos munkahetet, hétvégi munkavégzést alacsonyabb bérért és más munkásellenes eszközöket is.
A 24 órás sztrájkot az állami szektorban működő szakszervezeti konföderáció, az Adedy, számos magán szektorban működő szakszervezet, az athéni Munkások Központja és más városok munkásközpontjai szervezték.
A görög TUC szakszervezeteknek megfelelő GSEE nem hirdetett sztrájkot a magánszektorban. “Párbeszédet” kezdeményezett a kormánnyal, azzal a javaslattal, hogy “változtassanak és fejlesszenek” a törvényen. Így a legtöbb városban a helyi munkásközpontok és szakszervezetek vették át az irányítást.
Athénban több ezer munkás vett részt a tüntetéseken mind a köz- mind a magánszektorból. Voltak tűzoltók, tanárok, egészségügyi dolgozók, önkormányzati munkavállalók, közlekedési dolgozók, színészek és sokan mások.
Az országban minden komp a kikötőben maradt, sok bank zárva volt, és Athénban és Szalonikiben a közlekedés nagyrészt leállt.
A sztrájk előtti napon a bírók, a Mitsotakis-kormány támogatásával, úgy döntöttek, hogy a légi irányítók, az athéni metró dolgozók és a buszsofőrök által hirdetett sztrájkok “illegálisak”.
Az athéni metró vezetősége már a sztrájk nyilvánosságra hozatala előtt jogi lépéseket tett a szakszervezet ellen.
Ez azonban egy 24 órás sztrájkot váltott ki – hosszabbat, mint az eredetileg tervezett -, amely lebénította Athént.
A buszsofőrök szakszervezetének vezetői felfüggesztették a sztrájkot, de azt mondták tagjaiknak, hogy sztrájkoljanak, ha úgy akarják. Ez azt jelentette, hogy a buszközlekedés részlegesen leállt.
Annak ellenére, hogy a jobboldali Új Demokrácia kormány csak három hónappal ezelőtt lett másodszor is megválasztva, válsággal néz szembe. Három miniszter már “lemondott” azért, hogy csillapítsa a társadalomban növekvő haragot.
Ezen három hónap alatt Görögország hatalmas katasztrófákkal nézett szembe. Az erdőtüzek mintegy 1,5 millió hektárt égettek fel és több mint 30 embert öltek meg – akik kétharmada bevándorlók, akik megpróbálták átlépni a határt Törökországgal. A tüzeket pusztító áradások követték.
A központi görögországi fő mezőgazdasági terület, Thesszália egy egész hétig két hatalmas tóvá változott. Legalább 17 ember fulladt meg, és tíz város három méter mély víz alatt volt.
Az Athént Szalonikivel összekötő vasútvonalnak hónapokba telik, hogy újra működőképessé váljon. Ezrek hontalanok és betegségekkel néznek szembe, állami segítség nélkül.
Az emberek dühösek a megszorítások, a privatizáció és a nagyvállalatbarát politika miatt, amelyek védtelenné tették őket a klímaválsággal szemben. Mérgesek a drasztikusan emelkedő árak miatt, miközben a bérek stagnálnak.
“Öt éve szezonális tűzoltóként dolgozom” – mondta George, egy athéni tűzoltó. “Október 31-én újra az álláskeresési irodába kell mennem, hogy újra alkalmazzanak a nyáron. Ez nevetséges.”
“A kormány adatai szerint 3500-zal kevesebb tűzoltó dolgozik a tűzoltóságnál, mint ahány kellene. A környezeti katasztrófák miatt az embereknek egész évben szükségük lenne ránk. Ehelyett még hat hónapig munka nélkül kell maradnom” – tette hozzá.
Az elmúlt hetekben ez a harag cselekvéssé vált. A szakszervezetek és a baloldal tüntetéseket hívtak össze Alexandrupolisz városában, ahol a terület harmadát 17 napig tartó erdőtüzek pusztították.
Ezt követően tüntetések voltak azokban a városokban is, amelyeket a Thesszáliában bekövetkezett árvizek sújtottak. A rendőrség brutálisan támadott rájuk.
Még mindig vannak sztrájkok a kórházakban és nagyszabású helyi tüntetések azokban a városokban, ahol a kormány tervezi az egészségügyi intézmények bezárását.
A kormány tudja, hogy előbb vagy utóbb szembe kell néznie a munkásmozgalommal. Ezért erőlteti át ezt az új, munkásellenes törvényt a sztrájkolók ellen.
Eközben kijátssza a rasszista kártyát, a menekülteket hibáztatva például a “tűzvészek elindításáért“. Ez teret enged és hidakat épít ki a három szélsőjobboldali és fasiszta párt felé, akiknek sikerült képviselőket bejuttatniuk az új parlamentbe az utolsó választásokon.
De szeptember 18-án tízezrek vonultak fel Pireuszban, ahol Pavlosz Fisszasz zenészt tíz évvel ezelőtt a náci Arany Hajnal támogatói gyilkolták meg. Az ország egész területén nagyobb léptékű antifasiszta demonstrációk zajlottak, üzenve, hogy az antifasiszta mozgalom uralja az utcákat.
Ez a harc folytatódni fog. Október 8-án helyhatósági választások lesznek Görögországban. Ezen még Iliasz Kaszidiarisz, a még mindig bebörtönzött volt Arany Hajnal vezető is részt vehet Athénban. Ez az igazságszolgáltatás és a kormány nagyvonalú döntésének köszönhető, akik megkönnyítették számára a részvételt.
Egy radikális, anti-kapitalista koalíció megpróbálja legyőzni az új 3 százalékos küszöböt, hogy helyeket szerezzenek Athén tanácsában. Kosztasz Papadakisz, az Arany Hajnal perének egyik antifasiszta ügyvédje lesz a jelölt.
A választások és az antikapitalista baloldal építése rendkívül fontos. De mindenekelőtt szükség van a küzdelemre az utcákon és a munkahelyeken.
forrás: Socialist Worker