Több ezren vonultak utcára Buenos Aires-ben szerda éjjel, miután Argentína új szélsőjobboldali elnöke széleskörű intézkedéseket jelentett be az gazdaság liberalizálására és állami iparágak egy részének privatizálására.
Javier Milei televíziós beszédében azt mondta: “A cél az, hogy elkezdjük az országunk újjáépítésének útját, visszaadjuk a szabadságot és az egyének autonómiáját, és elkezdjük az óriási mennyiségű szabályozás átalakítását, amelyek gátolták, leállították és megállították a gazdasági növekedést…”
Az mintegy 300 változtatás sok kormányzati vállalatot privatizálna, és gyengítené a munkavállalók, bérlők és fogyasztók védelmét.
Ezek közé tartozik az argentin peso 50 százalékos leértékelése, az energia- és közlekedési támogatások csökkentése, valamint néhány kormányzati minisztérium eltörlése.
Az intézkedések magas, mintegy 140 százalékos infláció mellett érkeznek, miközben terjed a szegénység.
A bejelentés után Buenos Aires néhány kerületében az emberek lábosokat ütöttek, hogy kifejezzék nemtetszésüket.
Milei új kormánya azt mondta, hogy engedélyezi a tüntetéseket, de fenyegette a segélyek megvonásával azokat, akik elzárják a főutakat.
A tüntetőknek tilos botot vinnji, az arcukat eltakarni vagy gyerekeket hozni a tüntetésekre.
A tüntetők a Plaza de Mayo téren gyülekeztek, ahol az 1970-es évek diktatúra óta tartanak tüntetéseket.
A rendőrségnek nehéz volt megakadályozni, hogy a tüntetők átvegyék az egész sugárutat. Végül sokan az úttesteken maradtak, és körülbelül a tér felét töltötték meg.
Eduardo Belliboni, a felvonulás egyik szervezője szerint a tüntetők “hatalmas elnyomó apparátussal” állnak szemben.
Belliboni baloldali Workers Pole csoportja hosszú ideje szervezett utcai blokádokat.
A demonstráció végén a szervezők arra kérték az ország szakszervezeteit, hogy hirdessenek általános sztrájkot.
Patricia Bullrich biztonsági miniszter bejelentette az új közrendi “protokollt”, amely lehetővé teszi a szövetségi erőknek az utakat elálló emberek eltávolítását jogi jóváhagyás nélkül, és felhatalmazza a rendőrséget, hogy azonosítsa videóval vagy digitális eszközökkel a tiltakozó és az utakat akadályozó embereket.
A biztonsági erők mobilizálásának költségeit a tüntetőknek számlázhatják ki.
Argentin munka-, szociális és emberi jogi csoportok kedden petíciót írtak alá az ENSZ-nek és az Amerikai Államok Emberi Jogi Bizottságának, amelyben arra kérik őket, hogy lépjenek közbe, mondván, hogy a biztonsági protokoll “összeegyeztethetetlen a gyülekezési és egyesülési szabadsággal, a véleménynyilvánítás és a társadalmi tiltakozás jogával”, amelyeket az ország alkotmánya is garantál.
forrás: Morning Star