A Wikileaks alapítója, Julian Assange kedden, december 17-én bűnügyi feljelentést tett a Nobel Alapítvány ellen, melyben a szervezet 30 tagját, köztük az elnökasszonyt és a vezérigazgatót vádolja súlyos bűncselekményekben való részvétellel a svéd törvények értelmében.
Az eljárás a Norvég Nobel Béke Bizottság döntását támadja, ami a szélsőjobboldali venezuelai politikusnak, María Corina Machadónak ítélte az idei díjat.
Assange azt kéri, hogy az 1,1 millió svéd koronát (kb. 1,18 millió dollár) azonnal foglalják le, amit Machadónak szánnak, mivel a díj odaítélése teljesen elferdíti Alfred Nobel végakaratában foglalt elveket, miszerint a díj annak jár, aki a nemzetek közötti testvériségért és a hadseregek leszereléséért dolgozott.
A Svéd Gazdasági Bűnügyi Hatóságnak és a Háborús Bűnökkel foglalkozó osztálynak benyújtott feljelentésében Assange fenntartja, hogy María Corina megválasztása „a béke egy eszközét háborús eszközzé változtatta”. A jogi dokumentum olyan lehetséges bűncselekményeket említ, mint a pénzeszközök sikkasztása, háborús bűncselekmények és az emberiség elleni bűncselekmények elősegítése, valamint az agresszió bűncselekményének finanszírozása. Assange szerint „Machado az Irak elleni háború óta legnagyobb amerikai katonai invázió ösztönzése kategorikusan alkalmatlanná teszi őt„.
A dokumentum felsorolja a venezuelai politikus legutóbbi nyilvános kijelentéseit, mint például az Egyesült Államok Karib-térségbeli katonai stratégiájának egyértelmű támogatása, a katonai beavatkozás melletti érvelése a dél-amerikai országban, és a 2024-ben újraválasztott amerikai elnök, Donald Trump offenzívájához való igazodása. „Alfred Nobel békéért tett alapítványa nem fordítható háború ösztönzésére” – hangsúlyozta Assange a feljelentésben.
A Wikileaks-alapító nemcsak María Corina megválasztását kérdőjelezi meg, hanem azt is, hogy a Nobel Alapítvány miért nem gyakorolta ugyanazt a felügyeletet, mint 2018-ban, amikor felfüggesztette az irodalmi díj átadását. Assange rámutat, hogy az alapítványi adminisztrátoroknak jogi kötelezettségük biztosítani Alfred Nobel végakaratának betartását, és hogy az annak céljával ellentétes kiadások bűncselekményt jelenthetnek.
Háború és olaj között: a Nobel mélyíti a nemzetközi válságot
A feljelentés egy jelentős amerikai katonai felkészülés közepére érkezett a Karib-térségben. Alig két nappal a december 10-i Nobel-békedíj átadó ünnepség után Trump bejelentette, hogy a Venezuela elleni katonai támadások „szárazföldről kezdődnek majd„. A több mint 15 000 katona, köztük a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó előretoltása a szakértők szerint az 1962-es rakétaválság óta legnagyobb amerikai katonai megmozdulás a Karib-térségben.
María Corina, aki 2024 júliusa óta száműzetésben él a Nicolás Maduro újraválasztása elleni puccskísérletek után, üdvözölte a mobilizációt. Egy CBS-nek adott interjúban feltétel nélküli támogatását fejezte ki Trump stratégiája mellett, és azt mondta, a lehetséges külföldi beavatkozást követően a venezuelai elnökségre pályázik.
Assange
Assange pályafutását is közvetlenül az olyan konfliktusok formálták, mint amelyek most Venezuelát érintik. Több mint egy évtizede üldözik az Afganisztánban és Irakban az USA által elkövetett háborús bűncselekmények felfedezése miatt, hét évet töltött menekültként az ecuadori londoni nagykövetségen, majd öt évet maximális biztonságú börtönben az Egyesült Királyságban. 2024 júniusában szabadult, egy az USA-val kötött bírósági megállapodást követően, és most Ausztráliában, szülőhazájában él.
Assange bűnügyi feljelentése a Nobel Alapítvány ellen – többek között – azt kéri, hogy foglalják le a pénzt, adják vissza az érmet, vizsgálják ki az alapítvány tagjait, és hogy az ügyet esetleg továbbítsák a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Az aktivista szerint az 1985-ös díj veszélyes fordulópontot jelent: „María Corina Machado a háború mérlegének a nyelvét elbillenthette, amit a megnevezett gyanúsítottak tettek lehetővé.”
A cikk először portugál nyelven jelent meg a Brasil de Fato lapban.