A chilei elnök a megválasztása utáni első héten adócsökkentést is elrendelt, és tárgyalásokat kezdeményezett az Egyesült Államokkal a ritkaföldfémek kitermelésének lehetőségéről.
A Kast-kabinet első hete nem maradt észrevétlen. Az új szélsőjobboldali elnök különféle javaslataival, változtatásaival és építkezéseivel felkavarta a közvéleményt, amelyekről sokan azt gondolták, hogy hosszabb időbe telik majd megvalósítani őket.
Az úgynevezett „Vészhelyzeti Kormány” (ez volt José Antonio Kast választási kampányának szlogenje) a vitatott építkezéssel indította meg működését: árkokat és falakat építenek az északi határon. „Ma kezdjük kezelni az illegális migrációt” – jelentette ki Kast.
Fal a bevándorlás megfékezésére
Az úgynevezett „Határpajzs terv” több ezer kilométernyi árok ásását és falak építését írja elő az Arica régióban, a perui határon. A tervek szerint a projektet az Antofagasta és Tarapacá régiókban is megvalósítják majd, a bolíviai határon.
Az új kormány szerint a „Határpajzs” egy „áthatolhatatlan fizikai és technológiai elrettentő rendszer, amely 5 méter magas biztonsági falakat/kerítéseket kombinál mozgásérzékelőkkel és drónos megfigyeléssel felszerelve a hivatalos határátkelőhelyek vagy a felszámolt illegális átkelőhelyek környékén”.
A teljes határszakasz több mint 800 kilométeren húzódik, bár nem lehet pontosan tudni, hogy Kast milyen hosszú falat szándékozik építtetni. A projekt hatalmas gazdasági és tervezési kihívás elé állítja az újonnan megválasztott kormányt, amely csökkenteni ígérte a kormányzati kiadásokat.
Peru aggodalmát fejezi ki
José María Balcázar perui elnök kijelentette, bár tiszteletben tartja chilei kollégája döntéseit, a projekt bizonyos kockázatokat jelenthet Peru számára: „Ez egy elnöki döntés, amelyet tiszteletben tartunk. Demokraták vagyunk, de óvatosságra kell intenünk attól, hogy visszatérjünk a berlini fal építésének idejéhez – egy olyan projekthez, amely végül kudarcba fulladt.”
Hozzátette: „Nem vagyok jós, de azt mondhatom, tiszteletben tartjuk, amit a chilei elnök mond vagy tesz, feltéve, hogy tisztel bennünket és a szuverenitásunkat.”
Kast egyéb neoliberális intézkedései
A vitatott fal építése mellett Kast tárgyalásokat kezdeményezett az Egyesült Államokkal a dél-amerikai ország birtokában lévő kritikus ásványok és ritkaföldfémek kiaknázásáról, amelyekre amerikai cégek áhítoznak. Chile a világ legnagyobb réztermelője, és a világ lítiumkészleteinek egyharmadával rendelkezik.
Olvass tovább: A szélsőjobboldali José Antonio Kastot beiktatták Chile elnökévé
Eközben választási programjával összhangban Kast adócsökkentést rendelt el, valamint az összes minisztériumban 3%-os közkiadás-csökkentést. Átfogó auditot is kért a minisztériumokban, hogy feltárják a korábbi kormány által elkövetett esetleges szabálytalanságokat, amit egyes kritikusok szerint egy olyan jogi hadviselési (lawfare) folyamat kezdetét jelentheti, amelyet más jobboldali kormányok is elindítottak a térségben hivatalba lépésükkor.
„Azon dolgozunk, hogy Chile rendezetten és békésen visszatérhessen a növekedés útjára” – mondta Kast a sajtónak. Egyelőre azonban kérdéses, hogy a chilei jobboldal meddig hajlandó elmenni régóta dédelgetett projektjeinek megvalósításában. A kormányzó párt egyes törvényhozói már beszéltek az állami oktatási és egészségügyi beruházások csökkentéséről, ami újraélesztheti a diákmozgalmat, amely már korábban is megrendített több kormányt, és majdnem sikerült felforgatnia a Pinochet-korszakbeli, neoliberális alkotmányt, amelyet Chile gazdasági elitje oly nagyra becsül.
forrás: Peoples Dispatch