Nana Akufo-Addo ghánai elnök, az ENSZ Közgyűlésének elmondta, hogy itt az ideje, hogy az afrikai nemzeteknek kártérítést fizessenek a transzatlanti rabszolga-kereskedelem által okozott történelmi igazságtalanságokért.
Közölte, hogy évszázadok óta a fejlett világ nem volt hajlandó szembenézni szerepével az afrikaiak emberi megalázásában és elnyomásában.
A Közgyűlés szerdai New York-i ülésén hangsúlyozta, hogy most itt az ideje, hogy előtérbe kerüljön a kártérítés témája.
“A kártérítést meg kell fizetni” – ragaszkodott hozzá, hozzátéve, hogy bár a pénzösszeg semmilyen módon nem tudná ellensúlyozni a rabszolga-kereskedelem rémtetteit, a fizetés rávilágítana arra, hogy több millió “termelő” afrikait kényszerítettek munkára kompenzáció nélkül.
A ghánai elnök azt állította, hogy itt az ideje, hogy nyíltan elismerjék, hogy “a mai Európa és az Egyesült Államok nagy része az atlanti rabszolga-kereskedelem verejték, könny, vér és borzalmak révén szerzett hatalmas vagyonból épült fel”.
A ghánai elnök régóta szorgalmazza a kártérítést, és tavaly azt mondta, hogy régóta itt az ideje fokozni a témával kapcsolatos megbeszéléseket.
Többször is felszólította azokat az európai nemzeteket, amelyek részt vettek a kereskedelemben, hogy hivatalosan is kérjenek bocsánatot, és arra szólította fel az Afrikai Uniót, hogy vonja be a diaszpórában élőket a kártérítés ügyének előmozdításába.
A transzatlanti rabszolga-kereskedelem, ami több millió afrikait érintett, a történelem legnagyobb kényszermigrációja volt.
Ghána az egyik fő kiindulási pontja volt a rabszolga-kereskedelemnek, ahol a borzalmas út során Afrikából Amerikába vitték a rabszolgák.
Egy másik múltbeli igazságtalanságra utalva, a chilei elnök, Gabriel Boric elmondta a közgyűlésnek, hogy az Egyesült Államok által támogatott puccs, amely megdöntötte elődét, Salvador Allende-t, és 17 évnyi brutális katonai diktatúrát hozott létre Augusto Pinochet tábornok vezetésével, “tragédia volt“, de hozzátette, hogy a puccs “sosem elkerülhetetlen, mert mindig vannak más alternatívák, ahol nincs jelen a erőszak”.
Xiomara Castro hondurasi elnök azt mondta a közgyűlésnek, hogy ő hisz a multipoláris világban, amelyben a fejlődésért cserébe a függetlenség, a szuverenitás és a beavatkozás nélküliségi elvei alapján történik az együttműködés.
Elmondta, hogy a katonai-ipari komplexum elfogyasztja a fejlett országok költségvetésének túlnyomó részét, ezermillliárd dollárokról van szó, és hogy ez kontrasztban áll a nemtörődömségükkel és képtelenségükkel, hogy hozzájáruljanak az emberiség és a természet védelméhez.
A globális kapitalizmus és a neoliberális modell csak nyomort, egyenlőtlenséget és az értelmetlen egyéni fogyasztói társadalmak őrült individualizmusát generálja, miközben milliók óriási nincstelenségtől szenvednek – érvelt Castro.
forrás: Morning Star