A pletykát, hogy Cemil Bayikot, a Kurd Munkáspárt (PKK) egyik vezetőjét megölte egy török légitámadás Irakban, kedden állami propagandának minősítették.
Számos híroldal foglalkozott a témával és a török médiatermékek is azt sugallták, hogy Bayik is a török dróntámadás áldozatai között lehet, amelyet a Kurd Munkáspárt állásai ellen hajtottak végre az iraki határterületen.
Két iraki katona meghalt a támadásban, amely során a Sidakan régióban ütöttek rajta egy katonai konvojon, amelyet Barham Salih elnök „gyalázatos támadásnak” minősített, amely megsértette Irak szuverenitását.
A törökök azt állítják, hogy a drón egy feltételezett találkozót támadott meg az iraki erők és a Kurd Munkáspárt tisztviselői között, köztük Bayikot, bár a részletek tisztázatlanok.
A támadás azután történt, hogy a Kurd Munkáspárt gerillái tárgyalásokat kezdtek az iraki hadsereggel a feszültségek enyhítéséről.
A török média gyakran jelenti be, hogy Bayik meghalt, melyek után biztonságban és sértetlenül jelentkezni szokott.
Samil Tayyar, a hatalmon lévő török Igazság és Fejlődés Párt szóvivője üdvözölte a Kurd Munkáspárt vezetőkének lehetséges halálát és gratulált a török „hősöknek” a légicsapásért.
Egy Kurd Munkáspárthoz közeli forrás viszont közölte a Morning Star brit baloldali lappal, hogy a pletykák valószínűleg hamisak és állami propagandának minősítette őket, amely elfedi a hadművelet kudarcát.
Az iraki külügyminisztérium idén harmadszorra kérette be a török nagykövetet mondván, „kemény szavú tiltakozó levelet” adtak át neki, amelyben ellenzik Törökország katonai behatolását.
Hulusi Akar török védelmi miniszter holnapi látogatását szintén lemondták a két ország közötti feszült helyzet miatt.
Törökország júniusban indított hadműveletet Saskarom és Tigris fedőneveken, amelyek célja a Kurd Munkáspárt bázisainak támadása az iraki kurdisztáni Qandil hegységben.
Ellenben az első bombázóhullám során már civileket bombáztak a 15 ezer fős Maxmur menekülttáborban és a Sengal térségben, ahol 2014-ben az Iszlám Állam hajtott végre népirtást a jezidita nép ellen.
Ankarát azóta vegyi fegyverek bevetésével is megvádolták, amellyel kapcsolatban a nemzetközi közösség néma maradt annak ellenére, hogy az ENSZ-hez és más hivatalos fórumokhoz is beadványok születtek.
Törökország jelenleg a NATO faltörő kosaként működik a Közel-Keleten, miközben dzsihádistákkal szövetkezik Szíriában, Líbiában, Irakban és Azerbajdzsánban, hogy destabilizálja a régiót.
forrás: Morning Star