Ahogy várható volt, a jobboldal támadást intézett Pablo Iglesias, a spanyol baloldali kormány alelnöke, a Podemos vezető politikusa ellen.
A célpont nem véletlen: a spanyol baloldali kormány volt az egyetlen, amely tisztességesen kezelte a COVID-19 járvány miatt kialakult szociális válságot, és mindenki számára alapjövedelmet (!) vezetett be.
A spanyol kormánynak testvérpártjaink is oszlopos tagjai: a Podemos, valamint a Spanyol Kommunista Pártot is tömörítő Egyesült Baloldal.
Sajnos a baloldali kormányt csak januárban iktatták be, így elkerülhetetlen volt, hogy a jobboldali kormány megszorításai miatt megtépázott spanyol egészségügyi rendszer érdemleges választ tudjon adni a koronavírus járványra.
A spanyol kormány annak ellenére vezetett be alapjövedelmet és erősítette meg a szegény többséget védő szociális hálót, hogy Európa egyik leginkább sújtotta országa volt.
A spanyol testvérpártjaink példamutató politikai elszántsága és teljesítménye rendkívüli szimpátiát szült a nemzetközi baloldalon, az európai polgárok között és szerte a világon.
Természetesen várható volt, hogy a jobboldal mindent megtesz a szegényeket, rászorulókat, munkásokat, kisebbségeket és nőket védő kormány besározására.
A spanyol nacionalista média ezért a hazájában hihetetlen népszerűségnek örvendő Pablo Iglesiast szemelte ki célpontnak.
És mivel vádolja Iglesiast az Okdiario nevű politikai manipulátor-weboldal? Milliárdok elsikkasztásával, hogy azokat strómanoknak adja? Stadionépítéssel, miközben a nép szenved? A spanyol tengerpart privatizálásával? Kisvasutat épített a szülőfaluja felé? Luxusjachton nyaralt kétes üzletemberek társaságában? NEM! Egyikkel sem!
Az összes koholt vád, amit fel tudtak hozni Iglesias ellen, hogy állítólag ellopta egyik kolléganője telefonját!!! Azóta persze kiderült, hogy nem is telefonról, hanem egy memóriakártyáról van szó, és nem is lopta, hanem egy másik munkatársuk adta neki. Bár senki sem tudja, mi van ezen a memóriakártyán, ami a nyomozókhoz került és ráadásul rossz is, az Okdiario lehozott róla pár képernyőmentést, amelyen „szexista” kommentek láthatók attól az Iglesiastól, aki tényszerűen rengeteget tett a spanyol nők jogaiért és jólétéért, valamint a nemi egyenlőségért.
Ez az óriási „politikai botrány” a „Dina-ügy” nevet kapta a jobboldali médiában, mintha legalább a Watergate-hez hasonló bűncselekmény lenne.
A botrányt kipattintó Okdiario nem mellesleg nem kicsi, 300 ezer eurós (!) segélyt kapott a jobboldali kormány alatt az állami ENISA-tól (Nemzeti Innovációs Vállalat), azaz közpénzből tartottak el egy politikai magánmédiát, ahogy teszi azt a Fidesz-rezsim Magyarországon. A spanyol Valencia Egyetem 2017. augusztusi felmérése szerint az Okdiario a legmegbízhatatlanabb hírforrás.
Az egész ügy várható volt. A spanyol baloldal alapjövedelmet vezetett be, emelte a minimálbért, extra adókat vetett ki a gazdagokra és az adócsaló nagyvállalatokra, valamint eltöröltek számos megszorítást, amelyet a jobboldali-konzervatív spanyol Néppárt vezetett be. Ilyen reformokért nem csak besároztak, de már meg is gyilkoltak baloldali vezetőket szerte a világon: Allendét, Lumumbát, Amilcar Cabralt, Thomas Sankarát és a sort hosszan folytathatnánk…
Szintén hasonló, a kizsákmányolt nép mellé álló, latin-amerikai, baloldali politikusokat puccsoltak meg Brazíliában (Lula), Ecuadorban (Correa) és Bolíviában (Morales).