Washington szorosabb együttműködést jelentett ma be a tajvani hadsereggel, csupán egy héttel azután, hogy Joe Biden amerikai elnök támadással fenyegette Kínát a sziget védelmében.
Csaj Ing-ven tajvani elnöknő közölte, hogy az amerikai külügyminisztérium „aktívan tervezi az együttműködést az amerikai nemzeti gárda és a tajvani védelmi erők között.”
A megjegyzéseit a Tammy Duckworth amerikai szenátorral történt találkozóján tette, aki a legújabb washingtoni képviselő, aki Tajvanra látogatott, miközben folytatják a kardcsörtetést Kínával.
Duckworth egyike a Tajvani Partnerség Törvény fő szponzorainak, amelyet az amerikai kongresszus kétpárti támogatással fogadott el, bár még nem emelkedett törvényerőre.
„Előre tekintünk egy szorosabb és mélyebb tajvani-amerikai együttműködés felé a regionális biztonságot illetően,” – közölte Csaj Ing-ven.
Tummy Duckworth és Csaj Ing-ven találkozója a tajpeji elnöki palotában.
Duckworth közölte, hogy azért ment Tajvanra, hogy megmutassa, hogy az Egyesült Államok szilárdan kiáll a sziget mellett az állítólagos kínai fenyegetéssel szemben.
„A közeli jövőben azon dolgozunk, hogy Tajvan és az Egyesült Államok együttműködjön új lépések megtétele felé, hogy konkrét tervekkel mélyítsük tovább gazdasági partnerségünket,” – közölte.
Hétfőn Tajvan azzal vádolta Kínát, hogy a második legnagyobb műveletet hajtotta végre a sziget légvédelmi azonosítási zónájában (ADIZ), mikor 30 repülő lépett be a területre.
Közölték, hogy a válaszul repülőket és légvédelmi rakétákat hoztak a körzetbe.
Az ADIZ átfedésben van Kína saját légvédelmi azonosítási zónájával, és lefedi a kínai szárazföldi területeket is. Peking fenntartja, hogy jogában áll ilyen műveleteket végrehajtani.
Biden egyik tokiói ülésén közölte, hogy az USA készen áll katonailag is válaszolni, ha Kína megtámadja Tajvant.
Ez a második alkalom, hogy ilyen megjegyzéseket tett, a Fehér Ház pedig kijelentette, hogy nincs változás a régóta fennálló amerikai „stratégiai kétértelműség” politikájában Tajvant illetően.
Az USA és Kína közti kapcsolatok az utóbbi években kisiklottak az amerikaiak Tajvannal, Hong Konggal és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos vitái miatt.
Washington hadihajókat vezényelt a vitatott felségvizekre és a feltételezések szerint már 2020 óta elit katonákat telepített titkos műveletek során Tajvanra.
Kína Tajvant saját részének tekinti.
forrás: Morning Star