Ez azután történt, hogy az AfD a hónap elején 33 százalékot szerzett Türingiában és körülbelül 31 százalékot Szászországban.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt majdnem megnyerte a vasárnapi tartományi választást.
Kelet-Németországban a legszorosabb különbséggel vesztette el a brandenburgi választást. A párt 29,2 százalékot kapott, míg a [brit] munkáspárti típusú SPD 30,9 százalékot szerzett egy olyan választáson, ahol 2,5 millió ember volt jogosult szavazni, és a részvételi arány magas volt.
Az AfD kétségbeesetten próbálta megnyerni azt a tartományt, amely körülöleli a fővárost, Berlint – szavazatarányuk 5,7 százalékponttal emelkedett.
Az SPD irányítja Brandenburgot az 1990-ben történt német újraegyesítés óta. Olaf Scholz, az SPD kancellárja és Annalena Baerbock, zöldpárti külügyminisztere, is ebben a tartományban él. Ha az SPD vesztett volna, ahogy sokan jósolták, az válságot idézett volna elő a kormánykoalícióban.
A fasiszták remélték, hogy Türingiához csatolhatják Brandenburgot, amit a hónap eleji regionális választásokon megszereztek. Az AfD ugyancsak szűken maradt alul Szászországban ugyanebben az időszakban.
A fősodor politikai pártjai valószínűleg nagy megkönnyebbülést éreznek, de ez nem a hátba veregetés ideje.
Az AfD egy kegyetlen, rasszista párt, amely azt követeli, hogy az állam deportálja a “bűnöző” migránsokat és azok leszármazottait.
Ez azt jelenti, hogy azt akarják, hogy még azokat a “migránsokat” is, akik német állampolgárok, kitoloncolják az országból, ha bűncselekményért elítélik őket.
A párt az éppen zajló gazdasági és bevándorlási válságot használja ki, amelyet a fősodor pártjai szítanak.
Az AfD központjában szervezett nácik vannak, akik Adolf Hitler Harmadik Birodalmának politikáját akarják újraéleszteni.
Az AfD vezető személyiségei tavaly nyíltan találkoztak nácikkal és a szélsőjobboldali Identitárius Mozgalom tagjaival. A megbeszélések során az „idegen hátterű” emberek eltávolításáról volt szó. Közvetlenül ezután több százezer antifasiszta vonult utcára tüntetni.
A nácik azt tapasztalják, hogy a fősodor pártjai gyorsan magukévá teszik rasszista politikájukat.
Hans-Christoph Berndt volt a párt vezető jelöltje Brandenburgban. Egy 2016-os szélsőjobboldali tüntetésen azt mondta: „Melyik nő érezheti még magát biztonságban, amikor sötét hajú, fiatal férfiak csoportja tűnik fel vagy jelenhet meg a távolban?”
Akkoriban az „hivatalos politikusok” felháborodtak Berndt rasszizmusán. Ma azonban sokan visszhangozzák a bevándorlással kapcsolatos „aggodalmait”. A konzervatív CDU vezetője, Friedrich Merz – az ország fő ellenzéki pártjának vezetője – a szíriai és afganisztáni menekültek befogadásának felfüggesztését követelte.
Ezen a választáson az SPD a nácik fenyegetésével tudta mobilizálni szavazóit, így a szavazatarányuk 5 százalékponttal nőtt az előző választáshoz képest.
De zöldpárti partnereik nem jutottak be a parlamentbe, mivel csak 4,1 százalékot szereztek, ami az 5 százalékos küszöb alatt maradt.
A baloldali Die Linke párt szavazataránya 7,6 százalékról mindössze 3 százalékra esett vissza.
A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely baloldali gazdaságpolitikákat ötvöz jobboldali és rasszista dogmákkal, 13,5 százalékot szerzett.
Wagenknecht a Die Linke korábbi vezetője, aki tavaly vált ki a pártból. Azt mondta, hogy a párt elhagyta hagyományos szavazóit, és inkább „bizarr kisebbségek” identitáspolitikáját támogatja.
Azt állítja, hogy a választók bevándorlással kapcsolatos aggodalmai „jogosak”, és pártja ezeket fogja képviselni.
A BSW politikája magában foglalja a minimálbér és a nyugdíjak emelését, de egyben a klímavédelmi intézkedések visszaszorítását és a menedékjogi törvények szigorítását is.
Wagenknecht a német közvélemény egyre növekvő fáradtságát is kihasználta a Nyugat Oroszország elleni proxy háborújában játszott német vezető szereppel kapcsolatban. Azt szeretné, ha Németország beszüntetné a fegyverszállításokat a konfliktusba. A BSW ellentmondásos politikája csak a nácik malmára hajtja a vizet.
A migránsokkal kapcsolatos mítoszok visszhangozása és erősítése az AfD fő ütőkártyája. Minél több párt ért egyet a politikájukkal, annál inkább tolódik jobbra a közélet vitája.
Németországban az elmúlt hónapokban hatalmas antirasszista tüntetések zajlottak, a legtöbb városban nagy megmozdulások voltak.
Létfontosságú, hogy ez a mozgalom most szembeszálljon a szélsőjobboldali rasszista kihívással – és a fősodor pártjaival, amelyek oly lelkesen fogadják el annak politikáját.
forrás: Socialist Worker