A MI IDŐNK
  • Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Miért támogassuk az Európai Baloldalt?
  • Manifesto of the European Left
  • Impresszum

A MI IDŐNK

AZ EURÓPAI BALOLDAL PORTÁLJA

Menu
  • Hírek
    • Belföld
    • Külföld
  • Forradalom
  • Antiimperializmus
  • Antifasizmus
  • Elemzés
  • Programok
  • Tudomány
  • Kultúra
  • Történelem
  • Európai Baloldal
  • Európai Baloldali Párt
  • EP Baloldal
  • Környezetvédelem
  • Ateizmus
  • Kurdisztán
  • LMBTQ

Afrika neokolonializmus

Lumumba meggyilkolása és Trump gengszter-imperializmusa – a vér sosem szárad fel

2026. március 19.

Az, hogy Étienne Davignont bíróság elé kell állítani a kongói forradalmár, Patrice Lumumba meggyilkolásában állítólagosan játszott szerepe miatt, egy régóta esedékes lépés az igazságszolgáltatás felé – de ennél sokkal többről van szó.

A posztkoloniális Kongó első miniszterelnökének sorsa – akit az Egyesült Államok és az egykori gyarmati hatalom, Belgium által megszervezett puccsban buktattak meg, majd rögtönbíráskodással kivégeztek – áthallásokban gazdag az idők során.

Szertefoszlatta a reményeket Afrikában és azon túl, hogy a formális függetlenség valódi szuverenitást jelentene, amelyben az országok rendelkezhetnének saját erőforrásaik felett, és megválaszthatnák saját szövetségeseiket.

Ezekre a törekvésekre máig erőszakos nemet mondanak.

Különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol ugyanaz a kérdés – az ország hatalmas ásványkincsei feletti tulajdonjog –, amely Lumumba megbuktatásához vezető lépéseket kiváltotta, táplálja a ma is dúló polgárháborút.

Ismételten a papírízű függetlenség ára a kapituláció a külföldi kizsákmányolás előtt. Donald Trump tavalyi „alkuja” azt ajánlotta Kongónak, hogy segítséget nyújt az M23 lázadók ellen– akiket Ruanda, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szoros szövetségese támogat – , cserébe az ásványkincsek, köztük a kobalt, a réz és a lítium kitermelési jogaiért.

„Kérem, kérem, nagyon szeretnénk, ha jönnétek és elvinnétek az ásványkincseinket.’ Amit meg is fogunk tenni” – így foglalta össze Trump a tárgyalásokat.

Ez egy régi történet a lopásról és a kényszermunkáról. A Belga Kongó elűzte a parasztokat a földjeikről, hogy a gumiültetvényeken dolgozzanak. A kézlevágás vált a leghírhedtebb szimbólumává az ellenállók elleni megtorlásoknak, de a falvak felégetése és a nők tömeges megerőszakolása is gyakori volt.

Mennyi változott? Az Amnesty 2023-as jelentése szerint „teljes közösségek erőszakos kilakoltatása” hozható összefüggésbe a külföldi tulajdonú kongói bányák terjeszkedésével. A kilakoltatási folyamatot falvak felégetése és nők csoportos megerőszakolása kísérte.

Lumumbát „eltávolítani” kellett – a kifejezés Davignontól származik egy 1960-as táviratból, amely ezt tanácsolta –, mert azzal fenyegetett, hogy államosítja a kulcsfontosságú természeti erőforrásokat.

Hogy pontosan mit értett ezen a kifejezésen, kulcskérdés lesz a tárgyaláson, ha a 93 éves vádlott valóban bíróság elé kerül. De hogy személyesen részt vett-e a Lumumba megöléséről szóló döntésben, másodlagos.

Davignon hosszú karrierje illusztrálja a gyarmati atrocitások, a „modern” üzleti élet és az államhatalom átfedését: később a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője lett, befektetési bankot és a tőkepárti Bilderberg Konferenciát elnökölte, légitársaságot alapított, tagja volt az Európai Ipari Körnek, és európai biztosként is szolgált.

65 évvel ezelőtt nemcsak egy miniszterelnököt, hanem egy forradalmat is meggyilkoltak a tőkés – imperialista – üzletmenet érdekében.

És ez nem egy lezáratlan ügy, hanem olyan, amely sürgető következményekkel jár egy olyan világra nézve, ahol a puszta erőforrás-foglalások ismét divatba jöttek, köszönhetően egy amerikai elnöknek, aki pisztolyt tart más országok fejéhez, és követeli azok olaját, ásványkincseit és ingatlanjait. Az ő eltökéltsége, hogy eközben személyesen meggazdagodjon, Leopold királyra emlékeztet, aki magántulajdonként hozta létre a Kongói Szabadállamot.

Trump gengszter-imperializmusa válasz egy olyan világra, amely – Kína, a BRICS-ek és a globális Dél felemelkedésén keresztül – a nyugati uralom végének lehetőségét, a valódi szuverenitás lehetőségét látja, amelynek követeléséért Lumumbát kivégezték.

Mint 1961-ben, ez egy heves válasz, és annak a kornak egy másik nagy forradalma – a Kubai Forradalom – is veszélyben van. Trump azzal henceg, hogy „bármit megtehet”, amit csak akar a szigettel és annak népével.

Emlékezzünk Kongóra. Az évtizedeken át tartó elnyomásra és háborúra, egy nagy ország kifosztására a nyugati tőke által, a Világbank és az IMF elszegényítő politikájára cserébe a hitelekért, amelyek csak mélyítik a szegénységet és a függőséget: Lumumba meggyilkolásának keserű, folyamatos örökségére.

És azt mondjuk, soha többé. Szolidaritást minden néppel, amely ellenáll az imperializmusnak – ami ma azt jelenti, hogy mindent megteszünk, hogy megállítsuk a gengsztert a Fehér Házban, és meghiúsítsuk terveit Kubára, Venezuelára, Iránra és minden más országra nézve.

forrás: Morning Star

Antiimperializmus, Elemzés, Történelem, Afrika neokolonializmus, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Patrice Lumumba, Trump, USA

FACEBOOK

HÍRLEVÉL

RSS | Atom

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2026 A MI IDŐNK.

Magazine WordPress Theme by themehall.com