Kína válaszol a nagyvállalatok feketelistára helyezésére: 10 amerikai céget vesz fel exporttilalmi listájára
Kína gazdasági hadviselésnek, törvényes gazdasági érdekeinek elfojtására tett kísérletnek és a globális ellátási láncok destabilizálásának tekinti, hogy az Egyesült Államok ismételten nemzetbiztonsági intézkedésekre hivatkozva több száz jelentős kínai vállalatot sújtott korlátozásokkal.
A kínai Kereskedelmi Minisztérium június 22-én, hétfőn bejelentette, hogy 10 amerikai vállalatot felvesz exportellenőrzési listájára, válaszul az amerikai kormány „jogszerűtlen lépésére”, amellyel jelentős kínai cégeket tett feketelistára.
A minisztérium közleménye szerint az intézkedés összhangban áll Kína exportellenőrzési törvényével, valamint a kettős felhasználású termékek exportjára vonatkozó szabályozásokkal.
„Az intézkedés célja a nemzetbiztonság és a nemzeti érdekek védelme, valamint a nemzetközi kötelezettségek – például a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása – teljesítése” – közölte a minisztérium.
A tíz exporttilalom alá vont amerikai vállalat többsége a fegyvergyártás és a hadiipari technológia területén működik. A listán szerepel többek között a motorgyártó Aveox Inc, a ritkaföldfém-bányászattal foglalkozó MP Materials Corp, a dróngyártó Teal Drones, a robotikai vállalat Jaia Robotics, valamint más cégek.
Az intézkedés megtiltja a kínai vállalatoknak, hogy kínai eredetű anyagokat exportáljanak ezeknek a cégeknek. Emellett harmadik országok vállalatai sem exportálhatnak a jövőben kínai eredetű anyagokat ezeknek a vállalatoknak, és minden ilyen irányú folyamatban lévő szerződést is fel kell függeszteni.
Egy kapcsolódó rendeletben a kínai Pénzügyminisztérium további 46 amerikai vállalatot zárt ki az állami beszerzésekből, köztük olyan hadiipari óriások leányvállalatait, mint a Lockheed Martin, a Raytheon és a Boeing.
Válaszlépés az Egyesült Államok intézkedéseire
Június elején az Egyesült Államok bejelentette, hogy mintegy 80 kínai vállalatot – köztük több ismert és saját ágazatában piacvezető céget, például az elektromosautó-gyártó BYD-t, az e-kereskedelmi óriás Alibaba-t és a keresőmotor-üzemeltető Baidu-t – felvesz a „az Egyesült Államokban működő kínai katonai vállalatokként azonosított szervezetek” elnevezésű feketelistára.
Az amerikai tisztviselők szerint ezek a vállalatok közvetlen kapcsolatban állnak a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel (PLA), és veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra.
Kína tiltakozott a lépés ellen, diszkriminatívnak nevezte azt, és követelte, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel törvényes üzleti érdekeinek ismétlődő elfojtásával a nemzetbiztonságra hivatkozva.
A múlt héten a sajtó arról számolt be, hogy a Trump-kormányzat további több mint 100 kínai vállalatot – köztük a mesterséges intelligenciával foglalkozó DeepSeek startupot és a memórialapkagyártó CXMT-t – kívánja felvenni korlátozó intézkedéseket tartalmazó úgynevezett entity list (entitáslista) nevű jegyzékére.
Indoklásként ezúttal is azt hozták fel, hogy ezek a vállalatok kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel.
Ha egy vállalat felkerül az entitáslistára, egyetlen amerikai szervezet sem értékesíthet számára árut, szoftvert vagy technológiát előzetes engedély nélkül. Az ilyen engedélykérelmeket gyakran elutasítják.
Trump kereskedelmi háborújának nincs vége
A Reuters ugyanakkor – meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva – arról számolt be, hogy a Trump-kormányzat az utolsó pillanatban mégis elállt attól, hogy ezt a több mint 100 kínai vállalatot felvegye az entitáslistára, hogy elkerülje a Kínával folytatott kereskedelmi háború további eszkalációját.
Erre reagálva Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdai rendszeres sajtótájékoztatóján kijelentette:
„Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia azzal, hogy átpolitizálja, eszközként használja és fegyverként vesse be a kereskedelmi és technológiai kérdéseket.”
Lin hozzátette: „Kína következetesen ellenzi, hogy az Egyesült Államok túlzottan kiterjessze a nemzetbiztonság fogalmát, visszaéljen az entitáslistával és más exportellenőrzési eszközökkel, valamint elnyomja a kínai vállalatokat.”
A hétfői kínai válaszlépést ugyanakkor sokan inkább szimbolikusnak tartják. Az exporttilalmi vagy állami beszerzési tilalmi listára került vállalatok többsége ugyanis alig vagy egyáltalán nem folytat üzleti tevékenységet Kínában az Al Jazeera beszámolója szerint.
Elemzők szerint Kína azért kerülte a keményebb intézkedéseket, hogy megakadályozza a konfliktus további elmérgesedését, és ösztönözze az olyan döntéseket, mint amilyet a Trump-kormányzat a múlt héten hozott, amikor végül nem vezetett be újabb szankciókat több mint száz kínai vállalat ellen.
Miután Trump tavaly januárban másodszor is hivatalba lépett, újraindította a Kína elleni kereskedelmi háborút, amelyet már első elnöki ciklusa alatt is megkezdett. Önkényes, kölcsönös vámokat vetett ki a kínai árukra, korlátozta a csúcstechnológiai termékek – köztük a kulcsfontosságú chipek – exportját Kínába, valamint több jelentős kínai vállalatot is feketelistára helyezett.
Válaszul Kína ellenvámokat vezetett be, továbbá korlátozta a ritkaföldfémek exportját, amelyek létfontosságúak a hadiipar, az autóipar és a félvezetőgyártás számára.
A világ két legnagyobb gazdasága közötti gazdasági konfliktust sem a Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök között tartott két egymást követő találkozó – az első októberben Dél-Koreában, a második májusban Pekingben –, sem a tavaly aláírt kereskedelmi megállapodás nem tudta megállítani.
forrás: Breakthrough News