nyersanyagok

Mozambik elnöke aláírt egy új törvényt, amely a Nemzeti Bányavállalatnak (ENM) ingyenes 15%-os részesedést biztosít a bányászati értéklánc valamennyi szakaszában.

Annak érdekében, hogy az ásványi kincseket „a gazdasági és társadalmi fejlődés tartós motorjaivá” alakítsák, Mozambik átalakította bányászati törvényeit, kötelezővé téve a helyi feldolgozást és kiterjesztve az állami tulajdont az ásványi kincsek felett.

A reformok, amelyek Daniel Chapo elnök június 3-i aláírásával léptek hatályba, a parlament által májusban elfogadottak, és a Nemzeti Bányavállalatnak (ENM) ingyenes 15%-os részesedést biztosítanak a bányászati értéklánc valamennyi szakaszában, továbbá lehetőséget adnak tulajdonrészük további növelésére.

Annak érdekében, hogy kitörjenek a déli-afrikai ország történelmi nyersanyagexportőr státuszából, a jogszabály a hazai feldolgozást is kötelezővé tette, és megtiltotta a nyers vagy félfeldolgozott ásványok exportját, kivéve, ha azt a kormány engedélyezi.

Az engedély azonban ideiglenes, és megköveteli a bányavállalatoktól, hogy tervet nyújtsanak be a jövőbeli helyi feldolgozásra – számolt be az Ecofin Agency.

Mozambik a világ harmadik legnagyobb grafittermelője, amely a villamos járművek akkumulátorainak alapvető alkotóeleme, és amely iránt globálisan növekvő a kereslet. Az ország jelentős ritkaföldfém-lelőhelyekkel is rendelkezik.

Csupán két nappal az új törvények aláírása után, június 5-én a londoni székhelyű Altona Rare Earths bejelentette, hogy xenotim lelőhelyet fedeztek fel a Tete tartománybeli Monte Muambe koncessziós területén; a xenotimból számos nehéz ritkaföldfémet vonnak ki.

Az új szabályok, amelyek lehetővé teszik az állam számára, hogy jobban kihasználja ezt az ásványi vagyont a fejlesztési igényekre, azt is előírják, hogy a bányászati bevételek 10%-át egy dedikált helyi fejlesztési alapba kell utalni – jelentette az Africa Business Insider.

„E törvények hatályba lépésével a mozambiki kormány megerősíti a stratégiai erőforrások kezelését a nemzeti érdekek szem előtt tartásával, miközben előmozdítja a foglalkoztatást, a hazai beruházásokat, a vagyon megtartását és a fenntartható fejlődést” – áll az elnöki hivatal közleményében.

A száheli precedens

A mozambiki bányászati reformok a kontinensen növekvő erőforrás-nacionalizmus közepette zajlanak, miután a Száhel-államok Szövetségének (AES) szuverenista kormányai precedenst teremtettek.

Azáltal, hogy egyesítették a kiválasztott külföldi tulajdonú bányák államosítását, az állami és hazai magántulajdon növelését, valamint a helyi feldolgozás kötelezővé tételét, az államok sikeresen nagyobb részesedést szereztek a bányászati bevételekből.

A megnövekedett bevételek felhasználásával Burkina Faso kormánya belföldi adósságának csaknem egynegyedét visszafizette. Május 21-én létrehozta a Szuverén Bányászati Beruházási Alapot (FSMIB) is a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztés és iparosodás finanszírozására.

Márciusban Mali 33 millió dollárt osztott újra a bányászati bevételekből a bányászat által érintett közösségek és más elmaradott régiók számára. Az újraosztott bevétel egyharmadát a helyi kormányzat utak építésére, valamint víz- és áramellátásra használhatja fel, egynegyedét az egészségügyre, további egynegyedét az iskolákra, 15-20%-át pedig a kisvállalkozások és a mezőgazdaság támogatására.

Sikereik – a multinacionális óriásokkal folytatott számos konfliktus ellenére – úgy tűnik, hogy trendet indítottak Afrikában, mivel egyre több ország igyekszik kihasználni ásványi kincseit a nemzeti haszon érdekében.

Május 22-én Zimbabwe szabályozási reformot jelentett be bányászati ágazatában, betiltva a nyersanyagok exportját, hogy nagyobb részesedést szerezzen a globális értéknövelésből, miközben növeli az állami és hazai magántulajdont. Ghána is szigorítja a bányászat feletti hazai ellenőrzését.

forrás: Breakthrough News