Miközben a jobboldal, a szélsőjobboldal és a tőlük nem messze álló neoliberálisok állandóan a vélt kommunisták vélt bűncselekményeiről zajongnak, megfeledkeznek a marxista munkásmozgalom valódi arcáról.
Közben persze a kapitalizmus több mint másfél milliárd embert kiirtó arca viszont a feledésbe merül.
Thomas Sankara, Burkina Faso egykori elnöke a szocializmus egyik legjobb arca volt.
Miközben idehaza a fideszes politikusok egy játszótér felavatását is az egész magyar sajtó jelenlétében, nagy felhajtással végzik, az afrikai Che néven ismert Thomas Sankara sokkal rosszabb körülmények között sokkal maradandóbbat alkotott.
10 millió fát ültettetett az elsivatagosodás megakadályozására, az írástudók számát 13%-ról 73%-ra emelte, a feudális földesurak földjét szétosztotta a parasztok között, utakat építtetett, visszaszorította a nők genitális csonkítását és rengeteg nőt vett maga mellé a kormányba, felszólított az államadósságok megtagadására, csökkentette saját elnöki fizetését, megduplázta a gabonatermelést, megtiltotta, hogy a képeit kirakják a közintézményekbe, a kormányzati Mercedes-flottát eladta, amelyet a legolcsóbban kapható Renault 5-ösökkel helyettesítettek, megtiltotta, hogy a kormánytagok sofőrrel és első osztályú repülőjegyekkel utazzanak.
Kijelentette, hogy addig nem használ légkondicionálást az irodájában, amíg minden burkinabe nem rendelkezik ezzel a luxussal. Személyes vagyona nem volt más, csak egy autó, négy bicikli, három gitár, egy fagyasztó és egy elromlott hűtő.
A fiatal elnöknek Che-hez hasonlóan volt egy rocksztár imidzse is. Nem véletlen, hiszen politikai karrierje előtt komolyan gitározott egy helyi zenekarban.
A 33 évesen az 1983-as népfelkelés során elnökké előlépett Sankara legnagyobb politikai eredménye azonban 2,5 millió gyermek vakcinálása volt, amelynek máig tartó egészségügyi hatásai vannak. A magyarországi oltási program szintén a szocializmus vívmánya. Gyermekek millióit vakcinálták, és nem túlzás azt mondani, hogy százezres nagyságrendű életet mentettek meg. A hazai oltási programot máig nem sikerült a kapitalizmusnak lerombolnia.
Burkina Faso mint harmadik világbeli szegény ország rengeteg nyomorgó és rosszul táplált emberrel és különösképp gyermekekkel, különösen védtelen volt a térségben tomboló járványok és endémiás betegségekkel szemben. Az ország az úgy nevezett meningitis-övben helyezkedik el, ahol súlyosan gyakoriak az ágyhártyagyulladással járó fertőzések, amelyek megfelelő gyógyszerek hiányában halálos kimenetelűek is lehetnek.
A vakcinálási program elsősorban a meningitis, a járványos gyermekbénulás (polio) és a kanyaró ellen irányult. Nem csak az volt óriási eredmény, hogy 2,5 millió (!!!) gyermeket oltottak be, hanem hogy mindezt egyetlen hét alatt sikerült véghezvinni. Ezért a munkájáért a Világegészségügyi Szervezet (WHO) külön gratulált. Sankara kormánya volt az első Afrikában, amely az AIDS-et fő fenyegetésnek tekintette Afrikára.
Fatoumata Koulibaly, Sankara egykori egészségügyi minisztériumában dolgozó kampányigazgató később elmesélte, hogy nehéz dolguk volt akkoriban az oltásokkal, mivel számos babonás család elrejtette a gyermekét, mert féltek a vakcináktól, de Sankara feltűnésével az emberek már bíztak benne, amely lehetővé tette több millió gyermek beoltását.
Óriási eredmény, hogy Burkina Faso oltási programja a mai napig működik, és nem rombolták le, mint a szocializmus sok más vívmányát.
Sankara nem csak a vakcinálási programra fordított különös figyelmet, hanem más egészségügyi fejlesztésekre is. Elrendelte, hogy minden faluban legyen orvosi rendelő. A legnagyobb egészségügyi forradalom persze nem más, mint a nyomor felszámolása, amelyben szintén óriási eredményeket ért el. Az útépítések, a sivatagosodást akadályozó erdőtelepítések, a földek és ásványkincsek államosítása mind egy szép reményekkel kecsegtető virágzás útjára állította az országot.
Sajnos, Sankara álma nem tartott sokáig. 1987-ben, négy évnyi elnöklés után barátja és tiszttársa, Blaise Compaore árulta el. Pontosan nem tudni, mi történt, de a katonai puccs során Sankarát 12 tisztviselőjével együtt meggyilkolták és sekély sírba temették. Az árulók leállították az államosítást, és rögtön a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz fordultak kiárusítani az országot. Compaore diktatúráját csak 27 évvel később, 2014-ben söpörte el egy népfelkelés.