Az alábbiakban az Egyesült Baloldal / Északi Zöldek EP frakció tájékoztatóját közöljük:
Háttér
A Földközi-tenger lassan az emberiség legnagyobb tömegsírjává válik.
2014 óta több mint 10.000 menekült és bevándorló vesztette itt életét, miközben megpróbált észak-Afrikából Európába jutni.
A válságot csak fokozta Matteo Salvini olasz szélsőjobboldali belügyminiszter megválasztása, aki együttműködött a líbiai milíciákkal, hogy erőszakkal küldjék vissza az embereket a líbiai kínzótáborokba.
Ráadásul tavaly 18 dokumentált eset fordult elő, hogy kutató és mentő küldetésektől megtagadták a belépést európai kikötőkbe.
Háború és nyomor
Elkeseredésbe taszítva nők, gyermekek és férfiak menekülnek háború, üldöztetés és nyomor elől, kockáztatva életüket, hogy átkeljenek a Földközi-tengeren, hogy viszonylagos biztonságra leljenek Európában.
A biztonságos és törvényes útvonalak hiánya miatt a válság 2015-ben tetőzött, amikor háborúk és konfliktusok söpörtek végig Észak-Afrikán, a Közel-Keleten és a szubszaharai régióban, amelyért némely esetben EU államok voltak felelősek.
Hogy a helyzetet súlyosbítsa, az EU egyezségeket kötött Törökországgal, Líbiával és más elnyomó rezsimekkel, hogy letörjék a migrációt, kitéve ezeket az embereket a csempészeknek, ezzel a közép-mediterrán régiót a legveszélyesebb útvonallá változtatták az elkeseredett menekültek számára.
Európa embertelen határa
A helyzet csak súlyosbodott a fokozott líbiai bizonytalansággal, ahol azóta is folyamatosan polgárháború dúl.
Fegyveres csoportok követnek el kínzásokat, nemi erőszakot és embercsempészetet a migránsokat és menekülteket befogadó intézményekben és büntető központokban.
Jelenleg az Európai Unió, valamint az olasz és francia kormányok továbbra is pénzzel, eszközökkel és kiképzéssel támogatják a fegyvereseket, így elkaphatják a Líbiából menekülő embereket – mindezt annak teljes tudatában, hogy meg fogják sérteni emberi jogaikat.
Az ENSZ is panaszt emelt emiatt, valamint per is indult a Nemzetközi Büntető Bíróságon az EU és néhány tagállam ellen emberiség elleni bűncselekmények vádjával.
A tengeri mentés nem bűncselekmény!
Mivel nincs helyes EU mechanizmus az erőszakos lépések helyett, valamint Olaszország is olyan törvényeket hozott, amely betiltja a migránsok keresését és mentését, a földközi-tengeri életmentés súlyos feladata olyan humanitárius szervezetekre és civilekre hárul, mint a németországi Sea Watch, a Lifeline, a Sea-eye, a spanyol Proactiva Open Arms, a francia SOS Méditerranée és az Orvosok Határok Nélkül (MSF), valamint a máltai Migrant Offshore Aid Station (MOAS).
Az önkéntesek segítségével hajók és civilek éjjel-nappal emberi életek ezreit mentik meg, miközben ezen borzalmas körülmények között működnek.
A civileknek meg kell küzdeniük a parti őrökként pózoló líbiai fegyveresekkel és az emberkereskedőkkel, miközben őket vádolják embercsempészettel. Az EU meggátolta a FRONTEX határügynökségét, hogy közel legyen a problémás esetekhez és támogatta a civil mentőhajók kriminalizálását.
A Baloldal álláspontja
2015 óta több mint 150 ember szembesült üldöztetéssel az EU-ban csak azért, mert menekülteknek segítettek, beleértve olyan nagyformátumú eseteket, mint Pia Klemp, Claus-Peter Reisch és legutóbb Carola Rackete.
A Proactiva Open Arms és a Sea Watch kutató és mentő civil szervezetek három javaslatot terjesztettek elő, hogy visszafordítsák az EU embertelen hozzáállását, amely követeléseket mi is támogatjuk:
1 – Fejezzék be a humanitárius civil szervezetek kriminalizálását
A hajók lefoglalásától olyan kétes okokon át, mint a törvénytelen hulladékgazdálkodás, az olyan adminisztratív akadályokig, mint a regisztrációs problémák, a civil szervezetek államok általi kriminalizálása közvetlen fenyegetés a kulcsfontosságú munkájukra. Néhány hatóság még a zászlókat is visszavonta és véletlenszerűen bűnvádi eljárás alá vonta a csoportok tagjait. A tagállamok által használt ezen piszkos trükkök botrányos akadályokat gördítenek a sürgős tengeri életmentés felé.
2 – Az emberi életet a politika fölé
Miközben aktívan próbálják megakadályozni, hogy ezek az emberek elérjék Európát, az olyan tagállamok, mint Olaszország megsértik az EU-s és a nemzetközi jogot, amely szerint kötelességük a tengeri életmentés. Az EU-nak biztonságos és legális útvonalat kell biztosítania Európába és megreformálnia a menedékkérési jogi szabályozást a szolidaritás és az emberi jogok tiszteletben tartása alapján.
3 – Hatékony európai mentőprogramot kell elfogadni
Az EU-nak hatékony, következetes és átlátható megközelítést kell alkalmaznia a tengeri mentéssel kapcsolatban, amely összeegyeztethető a nemzetközi hajózási és emberi jogokkal. Törvényen kívül kell helyezni a menekültek magára hagyását Líbiában (vagy más országokban). A civil szervezetek azt is követelik, hogy az EU mentőprogramot állítson fel, amely biztosítja, hogy a túlélőket azonnal partra tehessék a legközelebbi EU kikötőben. A kikötőket nyitva kell tartani, és a tagállamoknak el kell ismerniük humanitárius és törvényi felelősségüket, mintsem ezt áthárítsák a kiindulási és tranzitországokra.
Miguel Urbán Crespo, a GUE/NGL EP képviselője:
„Az EU-nak és a tagállamoknak választaniuk kell az életmentés és a több ezer ember halálában való bűnrészesség között. Az idegengyűlölő jobboldaliak és a szélsőséges neoliberálisok elpusztítják az embereket szolgáló Európát. Hogy a további haláleseteket megakadályozzuk, le kell állítanunk az életmentő civil szervezetek kriminalizálását. Továbbá azonnali civil kutató és mentő rendszerre van szükség a Földközi-tengeren, amely eleget tesz a nemzetközi jognak.”
Egyesült Baloldal / Északi Zöldek EP frakció