Trump 25%-os mexikói és kanadai importvámjai egy hónapos haladékot kaptak
Donald Trump amerikai elnök egy hónappal elhalasztotta a mexikói és kanadai importtermékekre kivetendő 25%-os vámokat. Február 3-án, hétfőn Trump külön-külön tárgyalt mindkét ország vezetőjével: délelőtt Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel, délután és este pedig Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel. A nap végére az eredetileg február 4-én életbe lépő vámokat egy hónappal elhalasztották.
Sheinbaum bejelentette, hogy Mexikónak sikerült elérnie a 25%-os vámok egy hónapos halasztását. A mexikói elnök elmondta, hogy a tárgyalás „jó” volt, és „nagy tiszteletet mutatott kapcsolatunk és szuverenitásunk iránt.”
A vámok elhalasztása érdekében Mexikó és az Egyesült Államok több megállapodást kötött. Mexikó 10 000 nemzeti gárdistát vezényel az amerikai-mexikói határra a kábítószer-kereskedelem, különösen a fentanil terjedésének megakadályozására. Sheinbaum szerint az Egyesült Államok vállalta, hogy fellép a nagy hatóerejű fegyverek Mexikóba irányuló csempészete ellen. „Csapataink még ma megkezdik a munkát két területen: biztonság és kereskedelem” – írta Sheinbaum az X-en.
Kanada esetében szintén elhalasztották a vámok bevezetését Trump és Trudeau tárgyalása után. A „jó hangulatú beszélgetést” követően a kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy országa egy 6,89 milliárd dolláros „határvédelmi tervet” hajt végre. A terv keretében új helikopterekkel, technológiával és személyzettel erősítik meg a határt, valamint fokozzák az együttműködést az amerikai hatóságokkal és növelik az erőforrásokat a fentanil áramlásának megállítására. A program részeként 10 000 „határvédelmi szakembert” vezényelnek ki az amerikai-kanadai határ „védelmére.”
Kína a WTO-hoz fordul a vámok miatt
Eközben Trump Kínára kivetett 10%-os vámjai továbbra is életbe lépnek február 4-én éjfélkor. Fu Cong, Kína ENSZ-nagykövete közölte, hogy Kína megtorló intézkedéseket fontolgat, és panaszt nyújt be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). A WTO azonban már régóta nem tud érdemi jogi eljárásokat lefolytatni, mivel az Egyesült Államok Trump első elnöki ciklusa óta blokkolja a bírák kinevezését a szervezet Fellebbviteli Testületébe.
Trump első elnöki ciklusában, 2018 januárjában kereskedelmi háborút indított Kína ellen, vámokat és más kereskedelmi korlátozásokat bevezetve az ázsiai országgal szemben. Biden elnöksége alatt fenntartotta Trump Kína-ellenes vámjait, sőt továbbiakat is bevezetett olyan termékekre, mint az elektromos járművek és a napelemek.
Trump a vámokat az „America First” (Amerika az első) politikájának részeként indokolta, amely szerinte fellendítené az amerikai munkások helyzetét. Gazdasági szakértők azonban rámutattak, hogy Trump tervezett vámjai különösen a legszegényebb 20%-nak növelték volna a megélhetési költségeit, miközben alig járultak volna hozzá az amerikai gyártóipar munkahelyteremtéséhez.
forrás: Socialist Worker