Marco Rubio Panamába látogatott, hogy az USA érdekeit rákényszerítse Mulino elnökre, miközben a szervezett munkások önrendelkezésért és szuverenitásért harcolnak.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio február 1-jén Panamába utazott, hogy személyesen „tárgyaljon” a panamai elnökkel, José Mulino-val a Trump-kormányzat által a közép-amerikai országtól követelt követelésekről.
Úgy tűnik, Rubio látogatásának fő célja az volt, hogy drasztikusan korlátozza azokat a megállapodásokat, amelyeket a panamai hatóságok 2017-ben kötöttek a kínai hatóságokkal a kínai vállalatokkal folytatott kereskedelem javítása érdekében.
Rubio azt nyilatkozta, hogy Kína befolyása Panamában elfogadhatatlan, és ha ez nem változik, az Egyesült Államok „megteszi a szükséges lépéseket a jogai védelme érdekében”.
A Trump-kormányzat szerint Panama megsértette az 1999-es szerződés feltételeit, amely a csatornát visszaadta a közép-amerikai államnak. Trump nemrégiben azt állította, hogy a csatornát Kína igazgatja. Ezt a panamai hatóságok határozottan tagadták.
Az USA stratégiai érdekei sértik Panama szuverenitását
Egyelőre úgy tűnik, Rubio nyomásának volt hatása.
A február 2-án, vasárnap, az egy óránál valamivel tovább tartó találkozó után a panamai hatóságok bejelentették, hogy a 2017-es megállapodásokat Kínával nem fogják megújítani.
Ezenkívül olyan egyezmények születtek, amelyek a társadalmi mozgalmak szerint veszélyeztetik Panama szuverenitását:
– Az Egyesült Államok további felügyeletet gyakorol a Darién dzsungelterület felett, ahol havonta több ezer dél-amerikai és világ számos pontjáról érkező bevándorló halad át az Egyesült Államokba tartó útjuk során.
– Az USA egy katonai repülőtér létesítését fontolgatja a Dariénben, hogy „javítsa” a tömeges deportálási projektjét. Ez gyakorlatilag egy amerikai katonai bázisként szolgálna.
– Mulino panamai hírszerzési adatokat szolgáltat az amerikai hatóságoknak pénzmosás ügyében.
– Mulino megígérte, hogy újragondolja két panamai kikötő engedélyezését egy Hongkongban székelő vállalatnak.
– Mulino beleegyezett egy műszaki bizottság létrehozásába, amely értékeli a Panama-csatorna jelenlegi állapotát.
– A Panama-csatorna Hatóság tájékoztatta az amerikai külügyminisztert, hogy együttműködik az amerikai haditengerészettel a „hajóinak prioritásos áthaladásának optimalizálása érdekében a Panama-csatornán”.
Ezek az egyezmények az Egyesült Államok befolyásának jelentős növekedését mutatják Panama nemzeti ügyeiben. Azonban, bár Washington elégedett a találkozóval, nem mindenki örült Rubio látogatásának.
Panamai munkások szembeszállnak a szuverenitásuk amerikai megsértésével
Rubio látogatása előtt néhány nappal az állami egyetem hallgatói összecsaptak a rendőrséggel a külügyminiszter panamai útját ellenző tüntetésen.
A látogatás napján számos népi és szakszervezeti csoport „hazafias napot” szervezett az Egyesült Államok expanzionista szándékai és a Mulino-kormány behódoló hozzáállása ellen. Olyan szlogenek hangzottak el, mint „Egy terület, egy zászló”, „Ez az ország nem eladó”, és „Panama nem eladó”. Több tüntető Trump és Rubio képeit égette.
A Rubio látogatása elleni tüntetések egyik legfontosabb szereplője a SUNTRACS (Az Építőipari és Hasonló Ágazatok Egységes Nemzeti Szakszervezete) volt, egy több mint 40 000 taggal rendelkező szervezet.
Vezetőjük, Saúl Méndez elmagyarázta, hogy bár Mulino elnök látszólag szuverén nyilatkozatokat tett, kormánya behódoló álláspontot mutatott az amerikai érdekekkel szemben, és nem hozta nyilvánosságra mindazt, amit a találkozón megbeszéltek:
„Egy menekült gyűjtőtábort hoznak létre a Dariénben. Ez egy [rejtett] gringo katonai bázis, ahol amerikai harci repülőgépek landolhatnak… más latin-amerikai népek elleni támadásokhoz.”
Méndez felhívta „a panamai népet, hogy figyeljen oda arra, amit a kormány és az Egyesült Államok megbeszél”, különösen arra, amit a Trump-kormányzat a következő napokban jelent be, mivel a panamai hatóságoktól nem lehet elvárni, hogy átláthatóak legyenek a kétoldalú megállapodásokkal kapcsolatban.
„Reagálni fogunk erre a helyzetre, és elítéljük Rubio jelenlétét Panamában” – mondta Méndez, mert a külügyminiszter számára „a panamai nép szuverenitása és önrendelkezése nem számít”. Rubio „ultimátumot” adott, hogy egyértelművé tegye: a Csatorna az Egyesült Államok prioritása.
„Háborút jelentett be a panamai népnek” – állította Méndez.
Rubio körútja folytatódik
Nem véletlen, hogy az új amerikai külügyminiszter első külföldi útja Latin-Amerikába, és konkrétan Panamába vezet, egy olyan országba, amely mindig is jelentős gazdasági és katonai támaszpont volt az Egyesült Államok számára. Panama különleges geostratégiai helyzetben van, mert Dél- és Közép-Amerika összekötő pontja, és magában foglalja a vágyott csatornát, amely összeköti a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt. A világkereskedelem 3%-a halad át ezen a csatornán.
Trump többször is kifejezte ellenérzését azokkal a vámokkal kapcsolatban, amelyeket az amerikai hajóknak fizetniük kell a Panama-csatornán való áthaladásért. Még azzal is fenyegetőzött, hogy „visszaveszi a Csatorna irányítását”. Ez a 20. században történt időszakra utal, amikor az Egyesült Államok ellenőrizte a Csatornát. 1977-ben az Egyesült Államoknak a Torrijos-Carter megállapodások keretében fel kellett adnia a Csatorna feletti ellenőrzést, miután a baloldali politikai és népi szervezetek hosszú harcot folytattak Panama szuverenitásáért.
Egyelőre, bár Mulino biztosította, hogy „A Csatornáról nem lehet tárgyalni”, úgy tűnik, hogy a panamai kormány nem fog nagyobb ellenállást tanúsítani a Trump-kormányzat geopolitikai ambícióival szemben. Ehelyett a népi szakszervezetek – akik határozottan elítélték Rubio látogatását – megfogadták, hogy folytatják harcukat a panamai nép szuverenitásáért és önrendelkezéséért.
Eközben Rubio folytatja első nemzetközi körútját, tervezett látogatásokkal Salvadorban, Costa Ricában, Guatemalában és a Dominikai Köztársaságban.
forrás: Peoples Dispatch