2025. március 20-án az amerikai elnök, Trump végrehajtási rendeletet írt alá, amelyben megkezdődik az Oktatási Minisztérium (Department of Education, DOE) felszámolásának folyamata.
A rendelet célja, hogy az oktatási finanszírozást a szövetségi kormányzatról az államokra helyezze át, és egybeesik a Heritage Foundation nevű jobboldali agytröszt által kidolgozott Project 2025 terveivel, amelyben a DOE megszüntetése is szerepel célként. Az Oktatási Minisztérium, amely többek között a szegény és alacsony jövedelmű diákok, a fogyatékos tanulók és más hátrányos helyzetű diákok támogatásában játszik kulcsfontosságú szerepet, évtizedek óta a konzervatívok célpontja az Egyesült Államokban.
„Az Oktatási Minisztérium bezárása lehetőséget nyújtana a gyerekeknek és családjaiknak, hogy kiszabaduljanak egy olyan rendszerből, amelyben kudarcot vallanak” – áll Trump végrehajtási rendeletében, amelynek címe „Az oktatási eredmények javítása a szülők, az államok és a közösségek felhatalmazásával”.
A Trump-kormányzat azt állítja, hogy a végrehajtási rendelet nem érinti a szövetségi diákhiteleket, a speciális oktatás finanszírozását vagy az alacsony jövedelmű diákok célzott támogatási programjait. Azonban a Nemzeti Oktatási Statisztikai Központ (NCES) tömeges létszámleépítése miatt, amely a finanszírozási jogosultság meghatározásáért felelős fő szerv, a szervezet gyakorlatilag megsemmisült – így az ország legkiszolgáltatottabb közoktatási diákjainak sorsa bizonytalanná vált.
A közoktatás valódi válsága
Valójában sokak szerint, akik legszorosabban együttműködnek a diákokkal az Egyesült Államokban, válság van a közoktatási rendszerben. Országos szintű tanárhiány van, a középiskolák vezetőinek fele úgy érzi, hogy iskolájuk alulfoglalkoztatott – az alacsony fizetés pedig az egyik legnagyobb tényező a hiányban. A kutatások azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban az egyenlőtlenség növekedésével a közoktatási rendszer nem képes kiegyenlíteni a pályát, hanem inkább tükrözi az országon belüli magas egyenlőtlenséget – az alacsonyabb és magasabb szocioökonómiai státuszú gyerekek közötti nagy teljesítménykülönbségek továbbra is fennmaradnak.
„Nap mint nap az oktatási dolgozók áldozatot hoznak, hogy támogassák és tanítsák diákjainkat egy olyan rendszerben, amelyet a finanszírozás hiánya és a súlyos egyenlőtlenségek miatt kudarcra ítéltek” – mondta Amrita Dani, aki több mint egy évtizede dolgozik tanárként a bostoni középiskolákban. „Diákjainknak azt tanítják, hogy az „amerikai álom” szerint sikeresek lehetnek, ha keményen dolgoznak az iskolában és a karrierjükben, de a valóság az, hogy az egész rendszer arra van kitalálva, hogy egy kis milliárdos csoport hatalmát és vagyonát megőrizze mindenki más rovására.”
Az oktatók és az oktatáspolitikai kutatók szerint az Oktatási Minisztérium felszámolása nem javít, hanem tovább rontja az egyenlőtlenségeket. Dani szerint a legutóbbi végrehajtási rendelet „támadás a közoktatás és az emberi jogi mozgalmak győzelmei ellen”.
„Végül is az Oktatási Minisztérium fő feladatait vissza lehet és kell helyezni az államokhoz” – áll Trump végrehajtási rendeletében. Azonban míg Trump azt állítja, hogy az állami irányítás megoldja a közoktatás válságát, addig a kutatások azt mutatják, hogy az egyenlőtlenség, amely az egyik fő probléma, akkor súlyosbodik, ha a finanszírozás elsősorban az államokra és a helyi kerületekre marad. A 2022-es Economic Policy Institute jelentése rámutatott arra, hogy az oktatási finanszírozás „túlzottan támaszkodik az állami és helyi forrásokra (különösen az ingatlanadókból származó bevételekre)”, amelyek az adott terület relatív gazdagsága alapján nagymértékben változnak. „A szövetségi kormányzat szerepe kicsi és elégtelen” – állapította meg a jelentés, és „a finanszírozási szintek az államok között nagymértékben eltérnek; a magas szegénységi szintű kerületek pedig kevesebb finanszírozást kapnak diákonként, mint az alacsony szegénységi szintű kerületek.”
Mi fog változni Trump rendeletével?
Bár Trump azt állítja, hogy a politika „végleg megkezdi a szövetségi Oktatási Minisztérium felszámolását”, a minisztériumot csak a Kongresszus jóváhagyásával lehet felszámolni. A végrehajtási rendelet várhatóan újabb jogi csatát vált ki, mivel Trump úgy tűnik, utasította Linda McMahon oktatási minisztert, hogy tegyen olyat, amire nincs jogosultsága.
Mi fog történni, ha egyáltalán történik valami, Trump végrehajtási rendelete következtében az ország középiskoláiban tanuló közel 50 millió diák oktatásában? A politika következményei bizonytalannak tűnnek.
A Fehér Ház azt állítja, hogy a minisztérium továbbra is nyújtani fogja a törvény által előírt kritikus szolgáltatásokat, beleértve az 1,6 billió dolláros szövetségi diákhitel-programot, a speciális oktatás finanszírozását, a Pell-ösztöndíjakat, amelyek anyagi szükségletben lévő alapképzési hallgatóknak nyújtanak támogatást, valamint a Title I és a Rural Education Achievement Program (REAP) keretében a különösen szegény iskolakerületek finanszírozását.
Azonban a Fehér Ház ígéretei ellenére, még a március 20-i végrehajtási rendelet előtt is Trump tömeges létszámleépítéssel megsemmisítette a Nemzeti Oktatási Statisztikai Központ (NCES) személyzetét. Ez problémát jelent az ország középiskolás diákjai számára, akik a DOE finanszírozására támaszkodnak, mivel az NCES felelős azért, hogy meghatározza, mely iskolák jogosultak szövetségi finanszírozásra, például a Title I és a REAP keretében. Az NCES emellett kutatásokat is végez az Egyesült Államok oktatási rendszeréről.
„Nemcsak az információveszteség a probléma, hanem az is, hogy mi fog történni egy iskolakerület költségvetésével, ha a szükséges NCES-személyzet hiányában nem lehet forrásokat lefoglalni” – mondta Matthew Gardner Kelly, aki a Washingtoni Egyetemen tanulmányozza a középiskolák finanszírozását, az NPR-nek.
Az NCES személyzete, amely 1867 óta létezik, 2025 elején több mint 100 főt számlált. Március 21-én mindössze három alkalmazott marad, a többieket adminisztratív szabadságra helyezik.
A közvélemény-kutatások szerint a DOE felszámolása nem népszerű
Trump a rendelet aláírásakor azt mondta az újságíróknak, hogy „az oktatás visszaadása az államoknak” „nagyon népszerű dolog, de ami még fontosabb, a józan ész dolga”.
A valóság az, hogy az Oktatási Minisztérium felszámolása nagyon nem népszerű az amerikaiak körében. A 2025-ös Data for Progress közvélemény-kutatás szerint a választók többsége ellenzi a DOE megszüntetését célzó végrehajtási intézkedést, a megkérdezettek 48%-a erősen ellenzi az ilyen lépést. Egy február végén készült NPR/PBS News/Marist közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 63%-a ellenzi a minisztérium megszüntetését.
De az amerikai nép akaratától függetlenül, „a jobboldali milliárdosok programjának végső célja, amelynek első lépése a DOE felszámolása, hogy felszámolják a közoktatási rendszert, ahogy azt ismerjük, és növeljék a privatizációt és az egyenlőtlenséget” – mondta Amrita Dani. „A Project 2025 a tanárszakszervezeteket is kiemelt célpontként nevezte meg. Ezek az oktatás elleni támadások bántják a diákjainkat, a munkásmozgalmat és az összes munkásosztálybeli családot.”
forrás: Peoples Dispatch