Azóta, hogy január 20-án hivatalba lépett, Trump agresszív kampányba kezdett, hogy hozzáférést és ellenőrzést szerezzen a világ különböző régióiban található földterületek és ásványkincsek felett.
Ebbe beletartozik Trump javaslata, hogy katonai erővel foglalja el Grönlandot, amely gazdag ásványkincsekben, a stratégiai fordulat az Ukrajnával kapcsolatos amerikai politikában, amelyben hadi segély fejében kritikus ásványi megállapodást követel az országtól, valamint egy hasonló megállapodás megkötésére irányuló törekvés a Kongói Demokratikus Köztársasággal. Az ukrajnai ásványi megállapodás hónapokig tartó feszült tárgyalások után jött létre, amely előjogokat biztosít az Egyesült Államoknak Ukrajna ásványkincsének, valamint más természeti erőforrásainak (például olaj és gáz) kitermeléséhez.
Belföldön Trump végrehajtási intézkedéseket hozott az amerikai ásványtermelés fellendítésére, beleértve a kaliforniai Colosseum Mine bányájának újraindítását és további kritikus ásványkitermelési projektek bejelentését.
Mi áll ezek mögött a politikai változtatások és ambíciók mögött?
Egyes elemzők szerint Trump nemrégiben bemutatott kül- és belpolitikai lépései a kritikus ásványi kincsek terén a Kína által uralt kulcsfontosságú iparágakkal szembeni növekvő versengésből fakadnak.
„Trump külpolitikai őrültségében van egy módszer” – mondta Amanda Yee, a BreakThrough News „The China Report” című műsorának házigazdája. „A káoszban végigvonuló közös tényező Kína, valamint a vágy, hogy gazdaságilag elváljon tőle és legyengítse azt.”
Grönland, Kongó és Ukrajna mind ásványkincsek forrásai, amelyek felett az Egyesült Államok kétségbeesetten szeretne globális dominanciát szerezni, közvetlen versenyben Kínával.
„Ukrajnának több billió dollárnyi ásványi kincse és más stratégiai természeti erőforrása van, bár nem tudni, hogy jelentős ritkaföldfém-lelőhelyekkel rendelkezik-e” – mondta Ben Norton, újságíró és a Geopolitical Economy Report szerkesztője a Peoples Dispatchnak. „Grönland szintén hatalmas kritikus ásványkészletekkel rendelkezik, köztük 34-ből 25 olyan ásványi anyaggal, amelyet az Európai Bizottság ’kritikus nyersanyagnak’ tart. A Kongói Demokratikus Köztársaság adja a világ kobaltkészletének nagy részét, amely lítium-ion akkumulátorokhoz szükséges az elektromos autókhoz hasonló technológiákban. Trump adminisztrációja reméli, hogy agresszív politikával irányítást szerezhet ezen erőforrások felett, hogy kiszorítsa Kínát a ellátási láncból.”
A kritikus ásványok hagyományosan olyan fémeket jelentenek, amelyek létfontosságúak a védelmi ipar számára, például ón, nikkel és kobalt. De egyre inkább olyan fémeket is magukba foglalnak, amelyek nélkülözhetetlenek a fejlődő techipar számára. A ritkaföldfémek a kritikus ásványkereskedelem egy szűkebb részét képezik, főleg katalizátorokhoz és mágnesekhez használják. Az 1960-as évektől az 1980-as évekig a világ ritkaföldfém-készletének nagy részét a kaliforniai Mountain Pass bányából nyerték ki, de azóta a kínai termelés messze túlszárnyalta az amerikai termelést. Jelenleg a világ ritkaföldfém-elemeinek túlnyomó többségét Kínában bányásszák, főleg Belső-Mongóliában.
Kínának nagy ritkaföldfém-készletei vannak, és jelenleg a világ ritkaföldfém-elemeinek mintegy 70%-át termeli, valamint a legnagyobb feldolgozója is. Az állandó mágnesek 94%-át, amelyek ritkaföldfémeket tartalmaznak, Kínában gyártják – ezek kulcsfontosságú ipari termékek, amelyeket szélgenerátorokban és elektromos járművekben (EV-k) használnak.
„Miért akarja Trump annektálni Grönlandot? Azért, hogy hozzáférjen a ritkaföldfém-készleteikhez. Mi volt a fő feltétele az ukrajnai háború lezárásáról folytatott tárgyalásoknak? Hozzáférés az ásványi kincseihez” – mondta Yee.
Csak néhány nappal azután, hogy Trump hírhedten bejelentette a vámokat, amit „Felszabadulás Napjának” nevezett el, Kína leállította néhány kritikus ásvány és mágnes exportját az Egyesült Államokba. Ez „nagy stratégiai sebezhetőséget” tárt fel Trump kormányzata előtt – mondta Yee.
„Ezek a ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a modern technológia és katonai rendszerek számára. Az Egyesült Államok technológiai és katonai dominanciája teljes mértékben ezen ásványok beszerzésétől függ.”
„A Pentagon felkészül egy esetleges háborúra Kína ellen, és az amerikai döntéshozókat nagyon aggasztja, hogy nem tudnák előállítani a fegyvereket és lőszereket, amelyekre szükségük lenne egy Kína elleni háborúhoz, miközben Kína a kritikus ásványok ellátási láncának középpontjában áll” – mondta Ben Norton. „Ezért az amerikai kormány alternatív forrásokat keres a kritikus ásványokhoz, valamint külföldi területeket, ahol amerikai vállalatok bányászhatják és feldolgozhatják ezeket az erőforrásokat. A ritkaföldfémek feldolgozása különösen környezetromboló és mérgező, ezért Trump adminisztrációja inkább külföldi nemzetek lakóit mérgezi meg.”
Az USA ásványkincsek utáni hajszája aláássa a szuverenitást
Ahogy az Egyesült Államok a kritikus ásványkincsek globális uralmára törekszik, az ásványban gazdag területek lakói a szuverenitásuk megsértését harsogják.
A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) aktivistái elítélték kormányukat, amiért ásványi megállapodást kötött az USA-val. Ezen tárgyalások középpontjában Erik Prince áll, Trump szövetségese és a Blackwater magánkatonai vállalat alapítója, ami aggodalmakat vet fel, hogy a megállapodás lehetővé teszi a magánipar számára, hogy kizsákmányolja Kongó ásványkincseit.
„A kongóiak nem lelkesednek ezért a megállapodásért. Pesszimisták vagyunk. Az évek óta tartó külföldi beavatkozások semmit sem hoztak” – mondta Stewart Muhindo, a LUCHA civil társadalmi mozgalom tagja áprilisban a Peoples Dispatchnak.
Trump lépései környezeti aggodalmakat váltanak ki
Trump kíméletlen hajszája az ásványi kincsek után a hazai térségben is riasztó jelként ütött fel. Április 8-án a Bureau of Land Management (BLM) bejelentette a kaliforniai Colosseum Mine bányájának újraindítását, amelyet az ausztrál Dateline Resources Ltd. magánbányavállalat fog végezni. „Az Egyesült Államok túl sokáig függött olyan külföldi ellenségektől, mint Kína, a nemzetbiztonságunk szempontjából létfontosságú technológiákhoz szükséges ritkaföldfémek miatt” – állt a BLM sajtóközleményében. „A bánya folytatott kitermelési és kutatási jogának elismerésével a Belügyminisztérium továbbra is támogatja azokat az iparágakat, amelyek fellendítik a nemzet gazdaságát és védik a nemzetbiztonságot.”
A Colosseum Mine azonban közvetlenül egy nemzeti park mellett található. „A Mojave National Preserve nemzeti park, és Trump adminisztrációja nyíltan figyelmen kívül hagyja védett státuszát” – mondta Chance Wilcox, a National Parks Conservation Association (NPCA) kaliforniai sivatagi programvezetője az NPCA által kiadott közleményben. „A Bureau of Land Management nem engedélyezheti ezt a külföldi tulajdonú bányát egy nemzeti parkon belül. Ennek semmi értelme, akárhogy is nézzük.”
„Ez a lépés az amerikai értékes tájak pusztulásához vezet, és gyengíti a Park Szolgálat integritását a kritikus ásványok lehetősége kedvéért” – tette hozzá Wilcox.
forrás: Peoples Dispatch