Az új szankciók mellett Washington gazdasági, kereskedelmi és energetikai blokád alá vonta a szigetet. A kubai elnök hangsúlyozza, hogy Kuba nem jelent fenyegetést az USA-ra, és megígéri, hogy megvédi a hazát minden lehetséges agresszióval szemben.
Az Egyesült Államok kormánya Kuba felé helyezi át katonai figyelmének súlypontját, miközben a tárgyalások Iránnal folytatódnak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter május 5-én találkozott Francis L. Donovan tábornokkal, a SOUTHCOM parancsnokával, hogy megvitassák „azokat a fenyegetéseket, amelyek aláássák a biztonságot, a stabilitást és a demokráciát a féltekénken”, majd közzétett egy fotót, amelyen a térkép előtt pózol a tábornokkal.
Május 1-jén, amikor a kubai nép a Nemzetközi Munka Ünnepe alkalmából készült a jellegzetes felvonulásra, Donald Trump amerikai elnök új szankciócsomagot jelentett be Kuba ellen. Washington bejelentette, hogy szankciók sújtják azokat a tisztviselőket, szervezeteket és személyeket, akik Kuba energia-, védelmi, bányászati és pénzügyi szektoraiban tevékenykednek.
Ezenkívül az amerikai kormányzat bejelentette, hogy minden olyan külföldi bankot vagy vállalatot, amely kubai szervezetekkel üzletel, teljesen kizárhat – eszközeik befagyasztásával – az amerikai piacokról, amelyek gyakorlatilag az egész globális pénzügyi rendszert ellenőrzésük alatt tartják.
Végül Washington közölte, hogy szankcionálni fog minden olyan szervezetet vagy személyt, amely korrupciós cselekményekben vagy emberi jogi jogsértésekben bűnrészes – ez egy homályos intézkedés, amelyet az amerikai kormányzat szelektíven használhat fel bizonyos szervezetek célzására.
Kuba jelenleg súlyos energiaválságon megy keresztül, amely a társadalom minden szektorát érinti. A január 3-i támadást, valamint Nicolás Maduro és Cilia Flores bebörtönzését követően az USA betiltotta a venezuelai olaj Kubába történő értékesítését, és január 31-én azzal fenyegetőzött, hogy szankcionál minden olyan országot, amely nyersolajat ad el a szigetnek, amely mindössze 150 kilométerre fekszik Florida partjaitól.
Ezek az újabb kísérletek Kuba megfojtására egy tartós, hosszú távú stratégia részét képezik, amelyet sokan embertelennek, emberi jogokat sértőnek és egyértelműen imperialista jellegűnek tartanak.
Az 1960-as évek óta Washington számos gazdasági és pénzügyi szankciót vezetett be Kuba ellen (ezek közül a gazdasági blokád a legismertebb), emellett fegyveres inváziókat, CIA-műveleteket és a forradalom történelmi vezetője, Fidel Castro meggyilkolására irányuló (és kudarcot vallott) tervek százait szponzorálta.
Mindezen intézkedések célja az 1959-ben a kubai nép által elindított forradalmi folyamat megsemmisítése, amely a történelem legerősebb hadseregének akarata és tervei ellenére is fennmaradt, mind a hidegháború idején, mind azt követően.
Trump újabb fenyegetései
Az új szankciókhoz járulnak Trump elnök legutóbbi fenyegetései, aki kijelentette, hogy „azonnal átveszi az ellenőrzést Kuba felett”. Trump szerint, amint véget ér az Iránnal fennálló konfliktus, a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót a Karib-tengerre küldheti, „Kuba partjaitól körülbelül 100 méterre”.
Április 28-án egy csoport demokrata szenátor megpróbált határozatot elfogadni, amely korlátozta volna Trump azon képességét, hogy egyoldalú támadást indítson Kuba ellen, de a javaslat nem kapta meg a szükséges számú szavazatot.
Kuba kiáll amellett, hogy megvédi magát
Ezen új fenyegetésekre válaszul Miguel Díaz-Canel kubai elnök a következőket mondta: „Az amerikai elnök veszélyes és példátlan szintre fokozza a Kuba elleni katonai agresszióval való fenyegetőzését. A nemzetközi közösségnek tudomást kell vennie erről, és az Egyesült Államok népével együtt mérlegelnie kell, hogy megengedik-e ezt a súlyos bűncselekményt egy kicsiny, de gazdag és befolyásos, bosszúra és uralomra éhes csoport érdekeinek kielégítése érdekében.”
Ezenkívül a kubai vezető ragaszkodott hozzá, hogy Kuba képes lesz megvédeni magát Washington bármely agressziójával szemben: „Egyetlen agresszor sem, bármilyen erős legyen is, találja Kubát készen állónak a megadásra. Egy olyan néppel fognak szembesülni, amely eltökélt, hogy megvédje szuverenitását és függetlenségét a nemzeti terület minden négyzetcentiméterén. A haza megvédi magát.”
Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter a maga részéről így fogalmazott: „Az amerikai kormány ragaszkodik ahhoz, hogy katonai lépéseket kíván tenni Kuba ellen, mert »az ország tönkre van téve … és megtiszteltetés lenne felszabadítani«. Ami cinikus és képmutató, hogy az USA évtizedek óta próbálja gazdasági háborúval tönkretenni az országot.”
Rodríguez washingtoni végrehajtási rendeleteket „népirtónak” nevezte, elítélve az amerikai kampány elhúzódását:
„Mind a gazdasági és energetikai blokád, az új területen kívüli kényszerítő intézkedések, a katonai agresszióval való fenyegetés, mind maga az agresszió nemzetközi bűncselekmény.”
forrás: Peoples Dispatch