Kína azzal érvel, hogy Japán újrafegyverkezése és revizionizmusa veszélyeztetné a régió békéjét, és azonnali nemzetközi beavatkozást sürget ellene.
Június 29-én, hétfőn Kína Kereskedelmi Minisztériuma 20 japán szervezetet – köztük a Nemzeti Védelmi Tanulmányok Intézetét és számos Mitsubishi-hez kötődő védelmi beszállítót – felvett exportellenőrzési listájára, legújabb lépéseként, hogy megakadályozza Japán újrafegyverkezés felé való elmozdulását.
A minisztérium azzal indokolta a lépést, hogy az „a nemzetbiztonság és az érdekek védelmét, valamint a non-proliferációhoz hasonló nemzetközi kötelezettségek teljesítését szolgálja” – jelentette a Hszinhua.
A tilalom célja, hogy megakadályozza minden kínai származású kettős felhasználású termék exportját a listán szereplő szervezetek felé. Megtiltja bármely külföldi vállalatnak vagy magánszemélynek, hogy ilyen termékeket továbbítson a felsorolt szervezeteknek. Minden meglévő szerződést vagy ügyletet is azonnali hatállyal felfüggesztenek.
A kettős felhasználású termékek olyan áruk, technológiák és anyagok (például ritkaföldfémek), amelyek polgári és katonai célokra egyaránt használhatók.
Ezenkívül a minisztérium további 20 szervezetet – köztük számos Mitsui-hoz kötődő vállalatot – is megfigyelési listára tett, állítólagos japán katonai kapcsolataik és annak lehetősége miatt, hogy kínai termékeket használjanak fel Japán katonai képességeinek fokozására.
„Kína számára teljesen indokolt, törvényes és jogszerű ezen intézkedések meghozatala, amelyek célja Japán meggondolatlan remilitarizáció felé tett lépéseinek megfékezése” – mondta Guo Jiakun, a kínai Külügyminisztérium hivatalos szóvivője a hétfői sajtótájékoztatón.
Továbbá biztosította a jelenlévőket, hogy Kína „jogszerű” akciója „csak korlátozott számú japán szervezetet céloz. Az érintett intézkedések kizárólag a kettős felhasználású termékekre vonatkoznak, és nem befolyásolják a két ország közötti normális üzleti kapcsolatokat.”
A lépés célja, hogy figyelmeztesse Japánt, hogy „térjen le a téves útról, korrigálja helytelen tetteit, végezzen komoly önvizsgálatot, és térjen vissza a helyes útra” – hangsúlyozta Guo.
Kína hasonló exportellenőrzési lépéseket kezdeményezett először 20 japán szervezettel szemben ez év februárjában. A lista akkor is tartalmazta a Mitsubishi hajóépítő ágazatát is.
Japán reagált a kínai lépésre hétfőn, elfogadhatatlannak és sajnálatosnak nevezve azt.
Japán újrafegyverkezése és az új hidegháború
A kínai Kereskedelmi Minisztérium megjegyezte, hogy a múltbeli ismételt figyelmeztetések ellenére Japán nem volt hajlandó korrigálni magatartását, és folytatta a militarizációt és támadó fegyverek telepítését határain belül és kívül egyaránt.
Szakértők figyelmeztettek arra, hogy Japán az Egyesült Államok „Kína elleni új hidegháborújának” központi részévé vált.
Ezt felgyorsította a jobboldal népszerűségének növekedése az országban, amely ugyanazon nemzeti dicsőség újjáélesztéséről beszél, amelyről széles körben úgy tartják, hogy felelős volt Japán történelmének gyarmati időszakáért és a második világháború alatti atrocitásokért.
Az elmúlt néhány évben egymást követő japán kormányzatok támogatták a nemzeti újjászületés eszméjét, és megígérték a védelmi kiadások növelését, a fegyver- és fejlesztési programokba való beruházást, valamint aktívan részt vettek az Egyesült Államok vezette hatalmas többnemzetiségű katonai gyakorlatokon a régióban.
Japán történelmében először telepített nagy hatótávolságú rakétákat ez év márciusában. Az első hajó elleni rakétáját is kilőtte, miközben részt vett az idei Balikatan gyakorlaton a Fülöp-szigeteken.
A japán nacionalista jobboldal szintén szorgalmazza az ország nukleáris fegyvereinek kifejlesztését, amely továbbra is az egyetlen áldozata a világon az ilyen fegyvereknek.
Kína fenntartja, hogy Japán agresszív militarizációs kísérletei veszélyeztetik a második világháború utáni rendezéseket és destabilizálják a régiót.
Japán újrafegyverkezése fegyverkezési versenyhez is vezet a régióban – állítja Kína, azonnali nemzetközi beavatkozást követelve az ügyben.
A két ország közötti kapcsolatok tovább romlottak, miután Takaicsi Szanae miniszterelnök, hivatalba lépését követően azonnal katonai akcióval fenyegette meg Kínát, ha erőt alkalmazna Tajvan újraintegrálására.
Annak ellenére, hogy Japán hivatalosan elismeri Tajvant Kína részeként, Takaicsi kijelentette, hogy bármilyen kínai katonai akció Tajvanon „egzisztenciális válságot” jelentene országa számára.
Kína bocsánatkérést és a nyilatkozat visszavonását követelte, azt az egy-Kína-politika megsértésének és belügyeibe való beavatkozásnak nevezve.
Azonban annak ellenére, hogy nyilatkozata hosszan tartó diplomáciai feszültséget és gazdasági nehézségeket okozott az országnak, Takaicsi nem volt hajlandó bocsánatot kérni vagy visszavonni a nyilatkozatot, csupán annyit mondott, hogy a jövőben nem ismétli meg azt.
forrás: Breakthrough News