Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere várhatóan miniszteri szintű találkozót tart ezen a héten Washingtonban, hogy kiterjessze a Trump-adminisztráció „Antifa” és baloldal elleni támadásait.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter több tucat országot hívott meg egy washingtoni miniszteri találkozóra ezen a héten, hogy megvitassák a „transznacionális szélsőbaloldali terrorizmus újjáéledését„. Míg a Külügyminisztérium elsöprő érdeklődésről számolt be, a mainstream médiában megjelent nem hivatalos jelzések szerint a meghívottak körében csekély volt a lelkesedés.
A kezdeményezés összhangban van a Trump-adminisztrációnak a baloldali hálózatok – különösen az „Antifa” – elleni kampányával, amely kifejezést az adminisztráció számos antikapitalista és antifasiszta csoport leírására használ, és amelyet 2025 szeptemberében „belföldi terrorszervezetté” nyilvánítottak. Ezt követte négy, Németországban, Olaszországban és Görögországban székelő anarchista és baloldali csoport „különlegesen kijelölt globális terroristává” nyilvánítása. A Külügyminisztérium által felvázolt narratíva ebbe a keretbe illeszkedik, amely felerősíti az ellenzéki amerikai állampolgárok elnyomását, és lehetővé teszi a baloldali és progresszív kormányok elleni támadásokat világszerte.
Az erőfeszítés a Trump-adminisztráció 2026-os Terrorellenes Stratégiájához is kapcsolódik. Míg a dokumentum szerint a terrorellenes műveleteket „apolitikusan, valóságalapú fenyegetésértékelésekre építve hajtják végre”, és „nem fognak arra irányulni, hogy azokat az amerikai polgárokat célozzák meg, akik egyszerűen nem értenek egyet velünk”, számos elemző figyelmeztet arra, hogy az ellenkezője igaz. A gyakorlatban – hangsúlyozzák a kritikusok – a stratégiát arra használják fel, hogy kiterjesszék az elnyomó intézkedéseket azokkal az egyénekkel szemben, akik nyíltan ellenzik a kormányzat politikáját. Ha nemzetközi partnereket sikerül rávenni a terrorista címkék elfogadására, az még szélesebb teret nyithat a kormány számára a megfigyelésre és az információcserére.
Korlátozott érdeklődés a „szélsőbaloldali terrorizmus” iránt Európa liberálisai és konzervatívjai körében?
Az e heti miniszteri találkozó folytatása az európai kormányokat érintő megbeszélések sorozatának. A korábbi tárgyalásokon – számoltak be róla – az európai politikusok, akik általában igyekeznek Donald Trump kedvében járni, nem értettek egyet az adminisztráció által a „szélsőbaloldali terrorizmus” és az „Antifa” által jelentett kockázatokról alkotott értékelésekkel. A deklarált érdektelenség ellenére azonban az európai vezetők hajlamosak engedni az amerikai nyomásnak. Néhány Washingtonba meghívott kormányt emellett baloldali szervezetek és politikai pártok hazai megfigyelésével is összefüggésbe hoztak. Így bár az érdeklődés korlátozott lehet, téves lenne azt feltételezni, hogy teljesen hiányzik.
A Külügyminisztérium által biztosított rövid határidőre és a „zsúfolt nyári programokra” hivatkozva a legtöbb európai ország jelezte, hogy csak nagykövetségi képviselők csatlakoznak a találkozóhoz. Kivételként erősítették meg Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót, amelyek külügyminiszterei várhatóan részt vesznek, valamint Olaszországot, ahol Giorgia Meloni újfasiszta miniszterelnök állítólag azért lobbizott, hogy egy államtitkárt küldjenek alacsonyabb szintű diplomáciai személyzet helyett.
Az európai szélsőjobb az antifasizmus elleni támadások mintáját kívánja követni
Míg Európában a centrum- és jobboldali pártok jelenleg nem beszélnek a baloldali aktivizmusról mint elsődleges fenyegetésről, a Trump-adminisztráció narratívája erősebb támogatókra talál a szélsőjobboldali frakciók körében Hollandiától Németországon át Franciaországig. Ezekben az országokban politikai csoportok saját kísérleteket indítottak az antifasiszta hálózatok bűncselekménnyé nyilvánítására vagy betiltására. Az Alternatíva Németországért (AfD) és Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének szóvivői (már 2017-ben) felszólítottak az antifasiszta csoportokkal szembeni elnyomó intézkedésekre, az AfD kifejezetten az amerikai terrorista besorolásra hivatkozva. Hatalmon lévén az európai szélsőjobb már cselekedett is: különösen Orbán Viktor Magyarországa támadta meg az antifasiszta szervezeteket az Egyesült Államokban elhangzottakhoz hasonló állításokkal.
Ennek a kampánynak a hullámai az Európai Parlamentben is érezhetők, ahol szélsőjobboldali képviselők azt javasolták, hogy „nyilvánítsák az Antifát terrorszervezetté”, és felvetették a baloldali csoportok „politikai erőszakának” felszámolását. Azzal vádolták az EU intézményeit, hogy büntetlenséget biztosítanak ezeknek a csoportoknak, és „hiányzik az ellenőrzés azokkal a mozgalmakkal szemben, amelyek ideológiai lepel alatt erőszakot alkalmaznak politikai eszközként.” Sok képviselő, aki aláírta ezeket a beavatkozásokat, Izrael mellett foglalt állást a gázai népírtás idején, és nem mutatott érdeklődést az EU által újra és újra megerősített megszálló entitás büntetlenségének kezelése iránt.
Bár az európai centrum és a hagyományos jobboldal ma nem antifasiszta szervezet, a történelmi revizionizmus növekvő tendenciái arra utalnak, hogy ez változhat. Ahogy a mainstream pártok teret veszítenek a szélsőjobbal szemben, és egyre erőszakosabb mechanizmusokat alkalmaznak az ellenállás kezelésére, a táj változik. A kommunista szimbólumok betiltásáról szóló morajlások Kelet-Európában, valamint a Szovjetunió hozzájárulásának fokozatos kitörlése a második világháborús hivatalos megemlékezésekből – ami kulcsfontosságú pont Európa antifasiszta örökségében – könnyen részévé válhatnak egy szélesebb, baloldalellenes keresztes hadjáratnak Nyugaton.
forrás: Breakthorugh News