Arthur Townend írása: A bigott vezetők szerint már nem félnek attól, hogy „eltörlik” őket, mivel a vállalati Amerika és a „Big Tech” Trump ideológiája felé fordul.
Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államok nagyvállalatai még a sokszínűség nyelvezetét hirdették. Most, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, hátat fordítanak ennek.
Ez megmutatja opportunizmusukat, de azt is, hogy a kapitalista osztály egy része bátorítva érzi magát az új elnök bigottságától.
Joe Biden kormányzása alatt a „woke kapitalizmus” terjedése volt tapasztalható: márkák és cégek támogattak társadalmi ügyeket, valamint javították a sokszínűséget, egyenlőséget és befogadást (DEI). Ezt a politikai szinten is tükrözték. Biden körülbelül 800 millió fontot költött a DEI előmozdítására az oktatásban.
A republikánusok erre reagáltak. Florida megváltoztatta oktatási szabványait, hogy a gyerekeknek azt tanítsák, a fekete emberek előnyökhöz jutottak a rabszolgaság által. Az amerikai jobboldal hadjáratot indított a „woke” kultúra ellen. Bojkottálták a Bud Light sört, miután az egy transznemű nővel, Dylan Mulvaney-vel dolgozott egy közösségi média kampányban.
A Gillette borotvák kampányt indítottak a toxikus maszkulinitás ellen. Erre válaszul megalakult a Jeremy’s Razors, amely „simább bőrt, de aktivizmus nélkül” ígért, és amelyet szélsőjobboldali véleményformálók, például Ben Shapiro is támogattak. Trump kampánya ráérzett a hangulatra, miszerint a „woke” kultúra túl messzire ment.
A vállalatok a Black Lives Matterhez hasonló mozgalmakra válaszul támogatták a sokszínűséget, kisajátítva a tüntetések képeit és eszméit saját céljaik érdekében. De a „woke kapitalizmus” mindig is felszínes és üres volt – a társadalmi ügyek támogatása kiszámított üzleti lépés. A munkahelyi sokszínűség javítása nem oldja meg az elnyomás gyökereit.
Most a jobboldal megpróbálja visszaszorítani ezeket az egyenlőség felé tett elégtelen lépéseket is. Trump undorító bigottsága miatt néhányan kényelmesen fejezhetik ki nézeteiket nyíltan.
Egy bankár a Financial Timesnak így nyilatkozott: „Felszabadultnak érzem magam. Mondhatunk olyanokat, hogy ‘idióta’ vagy ‘picsa’, anélkül, hogy attól kellene félnünk, hogy eltörölnek minket – ez egy új hajnal.” Egy másik azt mondta: „A legtöbbünknek már nem kell hízelegnie, mert, mint Trump, mi is szeretjük Amerikát és a kapitalizmust.”
A BlackRock befektetési bank még Trump elnöksége előtt kilépett a Net Zero Asset Managers kezdeményezésből, amely a klímabarát befektetéseket népszerűsíti.
Trump szereti a kapitalizmust, de anti-establishment nyelvezete miatt időnként nekimegy a nagy monopóliumoknak. „A Big Tech évek óta kontrollálatlanul működik, elfojtva a versenyt a leginnovatívabb szektorunkban, és piaci erejét felhasználva korlátozza sok amerikai jogait” – mondta.
Nyílt vállalati stratégiájának hiánya miatt valószínűleg csak azokat a cégeket veszi célba, amelyeket nem kedvel. Így a Big Tech támogatja Trumpot. A Microsoft, a Meta, az Amazon és a Google összesen 800 millió fontot adományozott Trump beiktatásának finanszírozására.
A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg kijelentette, hogy a közösségi média cég tényellenőrei „politikailag túl elfogultak” voltak. Elon Musk nyomdokain haladva eltávolítja a „korlátozásokat a bevándorlással és a nemekkel kapcsolatos témákban”, hogy teret engedjen a rasszizmusnak és a transzfóbiának.
Zuckerberg azt is mondta, hogy a vállalatok „kulturálisan kiüresedtek”, és a társadalomnak több agresszióra van szüksége.
Nagy-Britanniában a munkáspárti kormány felett dominálnak a vállalatvezetők. Az Egyesült Államokban azonban Trump ideológiai igazodást követel a nagyvállalatoktól – és a kapitalista osztály kész együttműködni.
forrás: Socialist Worker