Az amerikai katonai költségvetés annyira túlduzzasztott és pazarló, hogy jelentős csökkentése sem veszélyeztetné a nemzetbiztonságot.
Az amerikai katonai költségvetés több, mint pusztán számok egy papíron – ez a társadalmat formáló prioritások tükre. Jelenleg az a közel egybillió dolláros költségvetés túlpuffadt, hatékonytalan és távol áll az USA mindennapi embereinek igényeitől. Mi (a CODEPINK) hat egyszerű, de hatékony módszert azonosítottunk, amivel legalább 100 milliárd dollárt lehetne megspórolni a Pentagon költségvetéséből – anélkül, hogy a legbuzgóbb háborús szalonkárok biztonságérzete is veszélybe kerülne. Készen állsz arra, hogy megnyirbáljuk ezt a túlköltekezést? Íme, hogyan lehetséges ez.
Állítsuk le az F-35 programot (évi 12+ milliárd dollár megtakarítás)
Az F-35 a katonai pocsékolás jelképévé vált. Ez a vadászrepülőgép forradalmasítani akarta az amerikai hadsereget – ám költségtúllépések, késések és gyenge teljesítmény jellemzi. Bár a teljes életciklusra vetített költsége meghaladja a 2 billió dollárt, a küldetéseknek mindössze 30%-ban felel meg. Ha az F-35 programot most leállítanánk vagy szüneteltetnénk, évi 12 milliárd dollár szabadulna fel. A hadiipari komplexum is megél néhány kevesebb divatos repülőgép nélkül, amelyek pusztítják a földet és az életeket – főleg, ha még a feladatukat sem végzik rendesen.
Értékeljük újra a távolsági rakétavédelmet (évi 9,3+ milliárd dollár megtakarítás)
Több mint fél évszázadon át az USA 400 milliárd dollárt ölt olyan távolsági rakétavédelmi rendszerekbe, amelyek soha nem hozták a várt eredményt. A rideg valóság az, hogy ezek a rendszerek hatástalanok a valós fenyegetések ellen. Valójában egyetlen rakétavédelmi technológia sem képes semlegesíteni egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM). Ha visszavágunk ezekből a programokból, évi 9,3 milliárd dollárt takaríthatunk meg – pénzt, amit hatékonyabb diplomáciai kezdeményezésekre lehetne fordítani.
Szüntessük meg a Sentinel ICBM programot (évi 3,7+ milliárd dollár megtakarítás)
Az ICBM-k valaha az USA nukleáris elrettentő stratégiájának koronái voltak, de ma már elavultak a geopolitikai helyzetben. Megbízhatóbb és rugalmasabb platformok, mint tengeralattjárók, bombázók vagy a fejlődő hiperszonikus technológiák mellett értelmetlen egy drága, kockázatos ICBM-arzenált fenntartani. A Sentinel ICBM program megszüntetése évi 3,7 milliárd dollárt takarítana meg az adófizetőknek, hosszú távon pedig 310 milliárd dollárt. Itt az ideje belátni: az USA-nak nem kell pénzt ölnie egy olyan stratégiába, amely már nem felel meg a modern védelmi igényeknek. Főleg, ha a legjobb nukleáris elrettentő rendszer maga a nukleáris fegyverkezés leállítása.
Állítsuk le az anyahajók beszerzését (évi 2,3+ milliárd dollár megtakarítás)
Az anyahajók egy elmúlt korszak relikviái, amelyek több milliárdba kerülnek az építésük és karbantartásuk, miközben egyre sebezhetőbbek a modern rakétatechnológiával szemben. Ezek az úszó városok már nem a tengeri hatalom szimbólumai. Ha az USA leállítja az új anyahajók beszerzését, évi 2,3 milliárd dollárt takaríthat meg – pénzt, amit olyan dolgokra lehetne fordítani, amelyek valóban biztonságot nyújtanak a 21. században, mint például lakhatás, egészségügy vagy klímaigazságosság.
Csökkentsük a felesleges szerződéseket 15%-kal (évi 26 milliárd dollár megtakarítás)
A Pentagon bürokráciája egy aranytojást tojó tyúk a szerződőpartnerek számára – több mint 500 000 magánszférában dolgozót fizetnek azért, hogy felesleges és gyakran pazarló munkát végezzenek. Számos szerződés átfedéses, vagy olyan projektekbe megy, amelyek nyilvánvalóan feleslegesek. Ha csak 15%-kal csökkentenénk ezeket a szerződéseket, évi 26 milliárd dollárt takaríthatnánk meg. Ez hatalmas összeg, amit hatékonyabb védelmi projektekre lehetne fordítani. Hol kezdjük? Például a SpaceX lukratív szerződéseivel – itt az ideje, hogy ezek a cégek felelősséget vállaljanak. Talán a DOGE-nak [Elon Musk minisztériuma] van egy ismerőse ott?
Priorizáljuk a diplomáciát (évi 50+ milliárd dollár megtakarítás)
A legjobb módja annak, hogy elkerüljük a felesleges katonai kiadásokat, ha megelőzzük a konfliktusok kialakulását. Ha a diplomáciai megoldásokra koncentrálunk a katonai beavatkozások helyett, az USA csökkentheti a drága tengerentúli bázisokat, csapathelyzetet redukálhat, és hatékonyabban használhatja a tartalékokat és a Nemzeti Gárdát. Ez az átállás évi akár 50 milliárd dollárt is megtakaríthat – hosszú távon akár 100 milliárdot is. Itt az ideje, hogy az erőforrásokat békés megoldásokra fordítsuk, ahelyett, hogy végtelen háborúkra készülnénk.
Mi történhetne a 100 milliárd dollár megtakarítással?
A lehetőségek végtelenek, ha gyakorlatiasabb megközelítést alkalmazunk a nemzetbiztonsági kiadások terén. Mi mindent lehetne kezdeni a megspórolt 100 milliárd dollárral? Íme néhány példa, milyen hihetetlen beruházások valósulhatnának meg az amerikai társadalomban:
– 787 255 ápoló: Betöltenék a kritikus egészségügyi hiányokat az országban.
– 10,39 millió közösségi lakás: Megvalósítanák az elérhető lakhatást családok számára az USA-ban.
– 2,29 millió állás 15 dollár/óra bérért: Jó juttatásokkal ellátott munkákat teremtenének, fellendítve a gazdaságot.
– 1,03 millió általános iskolai tanár: Megadnák a gyerekeknek azt az oktatást, amit megérdemelnek.
– 579 999 tiszta energia állás: Fenntartható, zöld jövőt építenének a következő generáció számára.
– 7,81 millió Head Start hely: Életre szóló alapot biztosítanának a kisgyermekeknek.
– 5,88 millió katonai veterán VA egészségügyi ellátása: Biztosítanák, hogy a veteránok megfelelő ellátást kapjanak.
Végszó?
100 milliárd dollár csökkentése a Pentagon költségvetéséből nem csak álmodozás – hanem egy kézzelfogható, megvalósítható terv, amely valódi haszonnal járna az amerikai emberek számára. Bár ez csak egy kezdet, ez a csökkentés lehetővé tenné, hogy a valóban fontos dolgokra összpontosítsunk: egészségügy, oktatás, infrastruktúra és az emberek jólétére. Ha már az adófizetők pénzét költjük, akkor olyan kezdeményezésekre kell fordítani, amelyek közvetlenül javítják az adófizetők életét.
Írta: Melissa Garriga, a CODEPINK kommunikációs és médiakapcsolati menedzsere. Írásaiban a militarizmus és a háború emberi ára metsződik össze.
forrás: Peoples Dispatch