Hogy lehetséges, hogy a koronavírus oltás kifejlesztésére szánt közpénzek a világ leggazdagabb vállalatainak zsebében kötnek ki?
És miért is lesz több milliárd ember remény nélkül még akkor is, ha felfedezik a vakcinát? A Socialist Worker brit lap szerint a nagy gyógyszercégeknek meg kellene válaszolniuk néhány kérdést.
A fejlesztéstől az árusításig a vakcinák körül mindent a profit alakít
A COVID-19 vakcina híre emberek millió számára jelentette a reményt. Kiút a karantén nyomorából, a barátoktól és a családtól való konstans félelemből, valamint a hírekben állandóan emelkedő halálozási adatokból.
De számos óriási gyógyszervállalat vezetői testülete számára az optimizmusnak egész más oka van: a várható hatalmas profit távlatai.
Mikor a vírus idén januárban és februárban már terjedt, sok nagy gyógyszercég vonakodott beszállni a vakcina kifejlesztéséért vívott versenybe. Tudták a korábbi járványokból, hogy a kutatás általában drága, lassú és sokszor megbukik.
Feltételezték, hogy a koronavírus egyszerűen csak elmegy, mint ahogy a SARS is tette azt néhány évvel ezelőtt. Amikor a kutatók új tudást fedeztek fel, a cégek még akkor is értéktelen beruházásnak tekitntették ezt.
Két dolog miatt gondolták meg magukat a főnökök.
Elsőként, a vírus járványként terjedt el szerte a világon, amely óriásira növesztette a vakcina potenciális piacát. Ezután jöttek a tudományos előrejelzések, hogy a koronavírus permanens lehet, amely visszatérve fenyegetheti az egész emberiséget.
Ha ez igaz, akkor az embereknek nem csak egyetlen alkalommal lesz szükségük oltásra, hanem élethosszig rendszeresen kell ismételni. A három gyógyszeripari óriás, amely világszerte ad el vakcinákat influenza ellen – Sanofi, GlaxoSmithKline és Seqirus -, tudják, hogy ez mit jelent. Az együttes influenza oltás eladásuk évente 4 milliárd brit fontot ér.
Most a nagy gyógyszeripar pénzügyi elemzői előrejelezték, hogy a COVID-19 vakcina globális eladása 2021-re 7,22 milliárd fontra rúghatnak, és ennél több is jön még.
A tömeges új piacról való beszéd meghozta az étvágyukat.
Másodszor, a kormányok elkeseredetten próbálják elkerülni a karanténokat, valamint az ezzel járó profitkiesés kockázatát, ezért csillagászati összegeket adtak a gyógyszeriparnak.
A pénz lényegében kenőpénz volt, hogy meggyőzzék őket a kutatásba, fejlesztésbe és gyártásba való befektetésről.
A világ leggazdagabb cégei közül néhány, valamint néhány kisebb startup, több milliárd dollárt kapott az amerikai kormánytól a „Sebesség Hadművelet” során.
Az AstraZeneca 900 millió, a Pfizer 1,4 milliárd, a Sanofi/GlaxsoSmithKline 1,5 milliárd brit fontnak megfelelő összeget kapott.
Nagy-Britanniában a kormányzat által létrehozott Vakcina Munkacsoport 33,6 milliárd font közpénzt kaszált, pedig egy állam és magán kutató csoport keveréke.
Számos egyetem és cég, mint a Novavax, a Johnson and Johnson és a Fujifilm Diosynth kaptak pénzeket.
Ez a pénzáradat nem csak garantálta, hogy a kutatások elkezdődjenek, hanem biztosított az állam számára több millió adag potenciális vakcinát is. Így az óriási mértékű közpénzből megtámogatott gyógyszeripari vállalatok a potenciális vakcinával dupla nyereséget kaszálhatnak.
A Moderna, amely termékéről 95%-os hatékonyságot állít, képes volt 1,8 milliárd fontnyi összeget bezsebelni Sebesség Hadműveletből.
Jelenleg azt tervezi, hogy a vakcináját 45 fontos áron adja el, amely tízszeres ár a riválisaikhoz képest. A teljes termelési költség – beleértve a kutatást is – csupán 18 font ampullánként.
David Mitchell, az amerikai Betegek a Megfizethető Gyógyszerekért kampánycsoport alapítója közölte: „A Moderna már elismerte, hogy az amerikai adófizetők finanszírozták a vakcina 100%-át. Jelenleg a cég olyan arcátlan, hogy hátat fordított és a vakcinagyártók közül a legmagasabb áron vámol meg minket.
„Felkérni a kormányzatot, hogy vállaljon minden kockázatot a kutatásért, fejlesztésért és a termelésért, majd ne korlátozza a beárazást – ez a pontos definíciója a járványon való nyerészkedésnek.”
Az elmúlt években az ipar megpróbálta megmagyarázni, hogy a magas gyógyszerárak a kutatások költségei és kockázatai miatt vannak.
Mi most a kifogásuk, hogy a köznép vállalta ezeket a költségeket? Hogy a jövőbeni gyógyszerkutatásukat veszélyeztetné, ha nem lenne „maximális bevételük” a vakcinából.
Ez ugyanaz az érvelés, amelyet a múltban használtak a globális dél gyárai ellen, amelyek a gyógyszereik olcsó utánzatait gyártották, hogy segítsék a HIV/AIDS fertőzött embereket.
Az eredmény ma ugyanaz lesz, mint a múltban: a nyomor miatt emberek milliói maradnak vakcina nélkül a globális délen. És ezért ez cserébe azt fogja jelenteni, hogy a koronavírus továbbra is terjedni fog és veszélyt fog jelenteni az emberiségre.
Mindazonáltal a nagy gyógyszercégek úgy fognak tekinteni az oltásokra, mint esélyre, hogy visszaállítsák a megtépázott hírnevüket.
Ez az iparág volt a legkevésbé tekintélyes szektor tavaly az Egyesült Államokban a Gallup felmérése szerint – még az olaj, a gáz és a reklámok is jobban szerepeltek.
Most a cégek úgy állítják be magukat és a rendszert, amelyet támogatnak, mint az emberiség megmentőit.
A profitéhségük veszélyt jelent arra, hogy az életmentő gyógyszerek fejlesztését kiszervezzék olyan cégeknek, amelyek elsősorban a pénzcsinálásban érdekeltek.
A gyógyszercégeknek állami kézben kell lenniük, valamint demokratikus kontroll alatt. A vakcinákat közpénzből kell fejleszteni és ingyenessé kell tenni mindenki számára, akinek szüksége van rá.
A járvány során a Pfizer egy reklámot tett közzé, amely szerint: „A tudomány győzni fog.”
De nehéz nem levonni azt a következtetést, hogy a nagy gyógyszercégek megint azok, akik győztesként fognak elvonulni – és a szegények és munkásosztálybeliek, akiknek ezt fizetniük kell.
Covid-19 kezelések
Remdesivir – milliókat fizetni egy gyógyszerért, amely nem is igazán működött a vírus tavaly nyári első hulláma alatt, de Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy megvette a világ egész Remdesivir készletét. Ez a gyógyszer állítólag kulcsfontosságú a COVID-19-ből való kigyógyuláshoz.
Az antivirális gyógyszert a Gilead Sciences fejlesztette ki amerikai kormányzati pénzek felhasználásával, most pedig ugyanannak a kormánynak adja el elképesztő áron.
Egy ampullányi Remdesivir ára 391 brit font, amely ötvenszerese az előállítási költségének.
Ez és ahogy a cég elrejti a szellemi tulajdonát és profitját az adóparadicsomokban, önmagában bűncselekmény.
De a legnagyobb botrány, hogy kevés bizonyíték van rá, hogy a Remdesivir tényleg segít a betegeknek kigyógyulni a COVID-19-ből. Jelenleg mind az amerikai, mind az EU gyógyszerhatóságai jóváhagyták a kezelést és bátorítják az egészségügyi szolgáltatókat, hogy vegyék meg.
A legjobb esetben is csak egyetlen tanulmány állította, hogy a Remdesivir mérsékelten csökkenti a COVID-19-ből való kigyógyulás idejét a kórházban fekvő súlyos betegek esetén. Két kisebb tanulmány szerint a gyógyszernek nincs hatása.
Aztán pusztán pár nappal azután, hogy az Egyesült Államokban és az EU-ban elfogadták, jött a negyedik, legnagyobb tanulmány.
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) által végzett kísérlet megmutatta, hogy a Remdesivir nem csökkenti a mortalitást vagy a betegek gyógyulási idejét COVID-19 esetén.
A WHO 30 ország 405 kórházát vonta be a kutatásba. Kb. háromszor akkora méretű volt, mint az előző három tanulmány együttvéve.
De az üzlet megköttetett, és – ami a Gilead vezetőit illeti – a pénz a bankban volt.
Az Egyesült Államok egészségügyi kiadásain dolgozó újságíró gyorsan megerősítette, hogy „a befektetőknek nem kell aggódniuk a Gilead miatt, amely teljes éves bevétele 23 és 25 milliárd dollár között lesz. Mi az optimizmus legfőbb oka? Remdesivir.”
forrás: Socialist Worker