A Brown Egyetem Watson Nemzetközi és Állami Ügyek Intézete szerdán kiadta az éves „Háború Költségei” című jelentését, amely számba veszi a Pentagon költségeit és a Tengerentúli Kontingensek Hadműveleteinek számláit, valamint a Külügyminisztérium háborúhoz köthető kiadásait, illetve a háborús veteránok ellátását, a háborúk által okozott adósságokat és a terrorizmus megelőzése és a rá adott válasz költségeit a Nemzetbiztonsági Szolgálat által.
A végső szám felszínre került, „az Egyesült Államok a becslések szerint 5,9 ezer milliárd dollárt (jelenlegi árfolyamon) költött a terror elleni háborúra a 2019-es pénzügyi évig, beleértve a közvetlen háborúkat és a háborúkhoz köthető kiadásokat, valamint a 9/11 utáni háborúk veteránjainak jövőbeni költségeit.
„Összesen a háború és a háborúhoz köthető kiadások magas költségei nemzetbiztonsági problémákat okoznak, mivel fenntarthatatlanok,” – zárja a jelentés. „A közjót inkább szolgálná a megnövelt átláthatóság, valamint az háborúknak véget vető átfogó stratégia fejlesztése, illetve a más, sürgős, nemzetbiztonsági prioritásokkal való foglalkozás.”
Az Egyesült Államok az al-Kaida iszlamista fegyveresei által elkövetett, közel 3000 ember életét követelő 9/11-es támadások után szánta el magát globális háborúra a terror ellen. Hetekkel később az USA inváziót vezetett Afganisztán ellen, amelyet akkor az al-Kaidával szövetséges tálibok irányítottak. 2003 márciusában Washington megbuktatta Szaddám Husszein iraki elnököt, mivel azzal vádolták, hogy tömegpusztító fegyvereket fejleszt és az amerikaiak által terrorszervezetnek jelölt csoportokat bújtat.
A kezdeti gyors győzelmek ellenére az Egyesült Államok hadseregére csapást mértek a sorozatos felkelések ebben a két országban, és a terrorellenes hadműveleteket kiterjesztették szerte a régióban, beleértve Líbiát, Pakisztánt, Szomáliát és Jement. 2014-ben az Egyesült Államok összegyűjtött egy nemzetközi koalíciót, hogy szembeszálljon az Iszlám Állam fegyveres csoportjával (ISIS), amely egy iraki szunnita muszlim felkelés inváziója után kelt életre Irakban, majd átterjedt a szomszédos Szíriára és tovább.
A szerdai jelentés szerint az „Egyesült Államok 76 országban végez terrorelhárító tevékenységet, vagyis a világ országainak 39%-ában, súlyosan kiterjesztve a küldetéseit szerte a világon.” Ráadásul ezen hadműveletek „együtt járnak az emberi jogok és szabadságjogok megsértésével az Egyesült Államokban és külföldön is.”
Összességében a kutatók szerint „480,000 és 507,000-re tehető azon emberek száma, akiket az Egyesült Államok a 9/11 utáni iraki, afganisztáni és pakisztáni háborúk során meggyilkolt.” Ebbe a számba „nem tartozik bele az az 500 ezer haláleset, amelyet a 2011 óta tomboló szíriai háború okozott”, amikor a nyugat által támogatott lázadók és dzsihádista felkelők szembeszálltak a kormánnyal, amely Oroszország és Irán szövetségese. Ugyanezen évben az amerikaiak által vezetett NATO nyugati katonai szövetsége beavatkozott Líbiában és segítette a felkelőket megdönteni Moammer Kadhafi régóta tartó uralmát, amely az országot az azóta tartó polgárháborúba taszította.
Az Egyesült Államok vesztesége az afganisztáni, iraki és pakisztáni akciók során 6,951 katona, 21 civil és 7,820 szerződéses volt.
„Míg azt tudni lehet, hány amerikai katona hal meg, a többi szám bizonytalan. Az ezen háborúk által okozott direkt halálesetek számát talán sosem tudjuk meg. Például több tízezer civil halt meg Moszul visszafoglalása során és más városokban az Iszlám Állam miatt, de a holttesteik valószínűleg sosem kerülnek elő,” – jegyzi meg a jelentés.
„Ráadásul ez a szám nem foglalja magába az ‘indirekt haláleseteket’. Indirekt halálozás történik, ha a háború pusztítása hosszútávú, és ezek érintik a háborús zóna lakosságának egészségét, például azért, mert nem jutnak élelemhez, vízhez, egészségügyi ellátáshoz, villanyáramhoz vagy más infrastruktúrákhoz,” – teszik hozzá.
Februárban Donald Trump amerikai elnök úgy becsülte, hogy „7 ezer milliárd dollárt költöttünk el a Közel-Keleten” mondván „mekkora hiba” volt. Hetekkel később közölte a katonai tanácsadóinak, hogy készítsenek tervet a szíriai kivonulásról, mivel az Iszlám Állam elleni háború a végső szakaszába érkezett, bár azóta a főbb washingtoni hivatalnokok kiterjesztették az amerikai küldetést, hogy elhárítsák Iránt és szövetségeseit is, amelyet a szíriai kormány és szövetségesei illegálisnak minősítettek.
Írta: Tom O’Connor
forrás: Newsweek