terrorizmus

Csak két és fél évet kaptak a gyilkosságra készülő magyar szélsőjobbosok

A Posta Imre nevéből származó PI-Kör a szokásos hazai összeesküvés-elméletes szélsőjobboldali szervezetek egyike.

A szervezet nem csak antiszemita ostobaságokat terjesztett, de egyik rendezvényén felolvasták magyarországi politikusok és közéleti szereplők nevét, akikre „halálos ítéletet” szabtak ki. Ergo gyilkosságra buzdítottak. Köztük olyan orvosok ellen is, akik a COVID-lezárásokat sürgették, megmentve ezzel emberek tízezreinek életét, miközben a Fidesz szélsőjobboldali kormánya Trump elmebeteg profitorientált válságkezelését másolta. Ezzel hazánk a népességarányos halálozás legrosszabb statisztikájában világelső volt hetekig. Jelenleg csak Peru és Bulgária előz meg minket. Az Egyesült Államokban nagyobb csapás volt, mint a második világháború.

A baloldali és szocialista országok a legjobb eredményeket produkálták. Ha a Mi Hazánk és más szélsőjobbos, oltás- és vírustagadó szervezeteket követjük, garantáltan elsők lennénk.

A PI-Kör Orbán Viktortól Müller Cecílián át Gyurcsány Ferencig rengeteg embert halálra ítélt, még velük összevesző, de korábban szoros kapcsolatot fenntartó más szélsőjobbosokat is.

Ami felháborító, hogy a gyilkosságra uszító szélsőjobboldali terrorizmusért két és fél év börtön jár. Civilizált országokban ez a legmagasabb kiszabható büntetési tétel.

Különösképp, hogy a szélsőjobboldal rendszeresen gyilkol hazánkban, vagy arra készül. Beleértve a „romagyilkosságok” néven elhíresült terrorcselekmény sorozatot, amely gyermeki életeket sem kímélt; a bőnyi rendőrgyilkosságot, mikor újnyilas vezető lőtt fejbe gépkarabéllyal egy magyar rendőrt, egy családapát; a Hunnia csoport tagjait, akik gyilkosságra készültek, el is ítélték őket, majd köztársasági elnöki kegyelemmel pedofilokkal kézenfogva szabadulhattak.

Mindeközben a szélsőjobboldali Fidesz-rezsim a nulla halálos áldozattal rendelkező Antifával és „migránsokkal” riogatott mindenkit.

Kuba elítéli a forradalom vezetője ellen irányuló aljas vádakat

A FORRADALMI KORMÁNY NYILATKOZATA

A Forradalmi Kormány a leghatározottabban elítéli az Egyesült Államok Igazságügyi
Minisztériuma által május 20-án bejelentett és hetek óta hangoztatott aljas vádakat Raúl
Castro Ruz tábornok, a kubai forradalom vezetője ellen.

Az Egyesült Államok kormányának nincs sem jogalapja, sem joghatósága e lépés
megtételére. Ez egy megvetendő és gyalázatos politikai provokáció, amely az 1996
februárjában, a kubai légtérben történt két repülőgép lelövéséhez vezető események
tisztességtelen manipulációján alapul; a repülőgépeket a Miamiban székhellyel
rendelkező Brothers to the Rescue nevű terrorista szervezet üzemeltette, amelynek a
kubai légtér ellenséges célú, ismételt megsértése nyilvánvalóan közismert tény volt.

Ezenkívül az Egyesült Államok kormánya eltorzítja az eseményről szóló egyéb
történelmi tényeket is, amelyeket ürügyként használ. Többek között figyelmen kívül
hagyja azt a számos hivatalos panasztételt, amelyeket Kuba abban az időszakban
nyújtott be az Egyesült Államok Külügyminisztériumához, a Szövetségi Légügyi
Hivatalhoz (FAA), valamint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez (ICAO) az
említett szervezet által 1994 és 1996 között elkövetett több mint 25 súlyos és szándékos
kubai légtérsértésről, amelyek nyíltan megsértették a nemzetközi jogot és magát az
amerikai jogszabályokat is.

Emellett figyelmen kívül hagyja a kubai hatóságok által kiadott nyilvános és hivatalos
figyelmeztetéseket, amelyek szerint ilyen légtérsértések elfogadhatatlanok, valamint
azokat a riasztó üzeneteket is, amelyeket közvetlenül az Egyesült Államok elnökének
továbbítottak az ilyen jogsértések súlyosságáról és lehetséges következményeiről.

Kuba válasza légterének megsértésére jogos önvédelmi cselekmény volt, amelyet az
Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az 1944. évi chicagói nemzetközi polgári légi
közlekedési egyezmény, valamint a légi szuverenitás elvei védnek.

Az Egyesült Államok, amely már áldozatul esett a polgári légi közlekedés terrorista
célokra való felhasználásának, nem engedi és nem is engedné meg, hogy idegen légi
járművek ellenséges és provokatív módon megsértsék légterét, és – amint azt már
bizonyította – erőszak alkalmazásával lépne fel.

Az amerikai kormány tétlensége a Kuba által akkor kiadott figyelmeztetésekkel
szemben felfedte bűnrészességét a kubai kormány és nép elleni erőszakos, illegális és
terrorista cselekmények tervezésében és végrehajtásában az Egyesült Államok
területéről, ami a forradalom győzelmétől napjainkig visszatérő és szisztematikus
gyakorlat.

Rendkívül cinikus, hogy ezt a vádat éppen az a kormány fogalmazza meg, amely – az
Egyesült Államok területétől távol eső karib-tengeri és csendes-óceáni nemzetközi
vizeken – aránytalan katonai erő alkalmazásával közel 200 embert gyilkolt meg és 57
hajót semmisített meg olyan, soha nem bizonyított kábítószer-kereskedelemmel
kapcsolatos állítólagos kapcsolatok miatt, amelyek a nemzetközi jog szerint bírósági
eljáráson kívüli kivégzéseknek, az amerikai törvények szerint pedig gyilkosságoknak
minősülnek.

Ez a hamis vád a kubai forradalom vezetője ellen csak tovább erősíti a Kuba-ellenes erők
kétségbeesett kísérleteit, hogy hamis narratívát építsenek fel annak érdekében, hogy
igazolják a nemes kubai nép elleni kollektív és kegyetlen büntetést az egyoldalú
kényszerítő intézkedések megerősítésével, beleértve az igazságtalan és népirtó
energiablokádot és a fegyveres agresszióval való fenyegetést.

Kuba megerősíti elkötelezettségét a béke iránt, valamint szilárd elszántságát az ENSZ
Alapokmányában elismert, elidegeníthetetlen önvédelmi jog gyakorlására.

A kubai nép megerősíti rendíthetetlen elhatározását, hogy megvédi a hazát és a
szocialista forradalmat, és a legnagyobb erővel és határozottsággal kifejezi korlátlan és
változatlan támogatását Raúl Castro Ruz tábornok, a kubai forradalom vezetője iránt.

Hazánk vagy halál, győzni fogunk.

Havanna, 2026. május 20.

Fidel Castro főparancsnok születésének 100. évfordulója

USA: A bűnözők védelmezője

Néhány nappal ezelőtt Claudia Sheinbaum Pardo elnökasszony bejelentette, hogy az Egyesült Államok a 2018. január 1. és a múlt év május 13. között felmerült, Mexikó által benyújtott 269 kiadatási kérelem közül egyet sem elégített ki. Ebből a számból 36 kérelmet elutasítottak, 233 pedig még mindig függőben van. Az egyik ilyen eset Dámaso López Serrano, alias „El Mini Lic” ügye, akit a nyomozások szerint a La Jornada újság sinaloai tudósítója, Javier Valdez meggyilkolásának szellemi szerzőjeként azonosítottak.

A bűntény elkövetésének kilencedik évfordulóján a gyászoló özvegy, Griselda Triana ismételten felszólította az amerikai hatóságokat, hogy tájékoztassanak López Serrano Mexikónak történő kiadatási eljárásának előrehaladásáról. Triana kijelentette, hogy a bevallottan bűnös és elítélt drogdíler továbbra is élvezheti az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszerének kiváltságait, és évek teltek el anélkül, hogy hivatalos információt kaptak volna a kiadatási kérelemről.

El Mini Lic López Serrano esete nyersen mutatja be, hogy milyen típusú bűnözőket véd Washington azáltal, hogy figyelmen kívül hagyja a mexikói kéréseket. Ugyanakkor ez egyben példa arra is, hogy a valóságban milyen messzire mennek az amerikai igazságszolgáltatási szervek a bűnözőkkel való alkudozásban, amikor a büntetlenség tényezőiként működnek; teljesen önkényesen csökkentik, elengedik vagy akár semmissé teszik a büntetéseket.

Ahogy ebben a lapban is említésre került, El Mini Lic 2017-ben adta fel magát az Egyesült Államok kormányának, miután apja kísérlete a Sinaloa-kartell ellenőrzésének megszerzésére kudarcot vallott. Az ország hatóságai védett tanúi státuszt biztosítottak neki, és szolgálataiért bőségesen megjutalmazták: 2022-ben új személyazonosságot hoztak létre számára, hogy megvédjék riválisaitól (és a mexikói igazságszolgáltatástól), lakhelyet biztosítottak neki, és szabadlábra helyezték. Annak ellenére, hogy 2024-ben az FBI letartóztatta, mert három kilogramm fentanil Los Angeles-i partnerének történő átadását szervezte, az ügyészek megújították a korábban aláírt „együttműködési megállapodást”.

Az ellentmondás a Fehér Ház és számos amerikai hírszerző ügynökség által Mexikónak a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó követelései, valamint az amerikai jogrendszer általi szelektív és önkényes jogalkalmazás között még nyilvánvalóbbá válik, ha emlékeztetünk arra, hogy Donald Trump kormánya a kábítószer-kereskedelemnek szentelt szervezeteket, beleértve a Sinaloa-kartellt is, terrorszervezeteknek minősíti. Ez azt jelenti, hogy az ügyészeknek, bíráknak és bármely más hatóságnak tilos tárgyalásokat folytatnia e csoportok tagjaival, és hogy számukra kiváltságokat adni – a saját törvényeik szerint – a terrorizmussal való együttműködésnek számít. Ennek ellenére a bűnszervezet egyik elítélt védelmezőjét, a volt hondurasi elnököt, Juan Orlando Hernández-nek maga Trump adott kegyelmet önkényesen decemberben. Az igazságszolgáltatás akadályoztatásának e láncolata miatt világosan kell látnunk, hogy ki az, aki bűnözőket rejteget és védelmez.

Ezenkívül elengedhetetlen megkétszerezni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Dámaso López Serranót és más bűnözőket kiadják Mexikónak, ahol a jogállamiságnak megfelelően kell őket megítélni, az amerikai bíróságokon normalizált, átláthatatlan és bűnrészes alkuk nélkül. Hangsúlyozni kell, hogy Javier Valdez meggyilkolása nemcsak ellene és szerettei ellen elkövetett bűntett volt, hanem az átláthatóság, a véleménynyilvánítás szabadsága és olvasói tájékozódáshoz való joga ellen is.

forrás: La Jornada

Tálibok ma? Iszlám Állam holnap?

Az Európai Bizottság tárgyalni fog a tálibokkal az afgánok Európából történő kitoloncolásáról. Igen, ez egy valódi szalagcím.

“Az Európai Unió következetesen elítélte a tálibok által bevezetett egyre szigorúbb korlátozásokat…” – de ez azelőtt volt. Azóta az Európai Bizottság, hogy kövesse a szélsőjobb által erőltetett rasszista napirendet, Brüsszelben tárgyalva legitimálja a tálib rezsimet, hogy “megvitassák” az afgán menekültek kitoloncolását.

Tényleg emlékeztetnünk kell magunkat arra, kik is a tálibok? Azok, akik megszervezték és fokozták a nemi apartheid rendszerét a nők és lányok jogainak csorbításával. Nemrég, 2025 októberében az Európai Parlament vitát tartott azon afgán nők és lányok támogatására, akiket kizártak az oktatásból.

A Baloldal frakció társelnöke, Manon Aubry (Engedetlen Franciaország) közölte: “Az Európai Bizottság annyira megszállottja a kitoloncolásoknak és a szélsőjobb menekültellenes napirendjének, hogy mára úgy tűnik, kész közvetlenül tárgyalni a tálibokkal. Meghívni egy olyan rezsimet Brüsszelbe, amely szisztematikusan tiporja el a nők jogait és az alapvető szabadságokat, erkölcsi és politikai szégyen. Hogyan állíthatják, hogy védik az emberi jogokat, miközben a migrációellenőrzés nevében legitimálják a világ egyik legbrutálisabb rezsimjét?”

A Baloldal frakció társelnöke, Martin Schirdewan (Die Linke, Németország) azt mondta: “Tekintettel a rezsim ellenzői, a nők és a kisebbségek helyzetére, Afganisztánba történő kitoloncolások felelőtlenek. Véleményem szerint súlyos hiba és teljesen rossz jel, hogy az EU mostantól tárgyalásokat is folytat a tálibokkal, hogy ‘biztonságos’ kitoloncolásokról egyezkedjen. Ezzel az EU átveszi a szélsőjobb migrációs politikai napirendjét, és hajlandó még saját maga által szankcionált terroristákkal is tárgyalni a kitoloncolások végrehajtása érdekében. A terroristákat nem szabad politikai tárgyalásokkal legitimálni.”

Meddig hajlandó az Európai Unió szemet hunyni a szélsőjobb kielégítése érdekében? Ez a találkozó elfogadhatatlan, és nem szabad megtartani, ha az Európai Unió azt állítja, hogy a demokráciáért és az emberi jogokért küzd.

EP Baloldal frakció

Meggyilkolták Mali védelmi miniszterét egy összehangolt terrortámadásban

Mali szombat reggel terrortámadások hullámával szembesült, meglepő és összehangolt akciók során, amelyek több várost is célba vettek. A hadsereg aktívan reagál, ellentámadásokat indítva a támadók visszaverésére.

Országos támadás több város ellen

Mali szombat reggel koordinált terrortámadások hullámával szembesült, amikor fegyveres csoportok közel egy időben támadást indítottak több város, köztük a főváros, Bamakó ellen. A katonai létesítményeket és stratégiai pontokat célzó támadások az erőszak eszkalációját jelentik az országban az elmúlt hónapokhoz képest.

Assimi Goita, Mali elnöke

Több forrásból származó jelentések szerint heves lövöldözés és robbanások voltak hallhatók katonai bázisok és laktanyák közelében, amire a mali biztonsági erők gyorsan reagáltak. Hasonló eseményeket rögzítettek az ország más részein is, ami egy jól megtervezett és összehangolt műveletre utal a szélsőséges csoportok részéről. A támadásokat különböző csoportok hajtották végre, köztük a tuareg vezetésű Azawadi Felszabadítási Front (FLA) és az al-Kaidához kötődő Jama’at Nusrat ul-Islam wa al-Muslimin (JNIM).

Jelentések szerint a JNIM-hez köthető fegyveresek összecsapásokban vettek részt a Kidal régióban, ami rávilágít az északi térség folyamatos instabilitására.

Vasárnap, miközben a támadások az ország különböző részein folytatódtak, hírek érkeztek arról, hogy Mali védelmi miniszterét, Sadio Camara tábornokot megölték egy közös FLA és JNIM támadásban Katiban, abban a városban, ahol Mali ideiglenes elnöke, Assimi Goita is él. Camara vezető szereplő volt a Goita-kormányban, halálát jelentős csapásként értékelik.

A hadsereg válaszol, állítása szerint kézben tartja a helyzetet

Szombaton a mali fegyveres erők „azonosítatlan fegyveres terrorszervezetekként” írták le a támadókat, akik „pontokat és laktanyákat” céloztak a fővárosban és azon kívül. A Fegyveres Erők vezérkari főnöke megerősítette, hogy a támadások április 25-én kora reggel kezdődtek, és azonnali, erőteljes válaszlépéseket váltottak ki.

„A terrorista fegyveres csoportok támadásokat kíséreltek meg az ország egyes városaiban. A FAMa professzionalizmusának és elkötelezettségének köszönhetően azonnal súlyos kudarcokat szenvedtek” – áll a közleményben.

A hadsereg szerint a Forces Armées Maliennes (FAMa) által végrehajtott ellentámadások során több támadót semlegesítettek és felszereléseket semmisítettek meg. A hatóságok állítják, hogy a helyzet mostanra nagyrészt kézben van, bár az érintett területeken biztonsági átfésülések és stabilizációs erőfeszítések folynak.

A hadsereg nyilvános figyelmeztetést is kiadott, amelyben az állampolgárok nyugalmának megőrzésére és a nem ellenőrzött információk, különösen a félelmet kelthető vagy szélsőséges csoportok propagandájaként szolgáló videók vagy üzenetek terjesztésének elkerülésére szólít fel. Mindazonáltal jelentések szerint Mali északi részén a harcok továbbra is zajlanak, és a részletek folyamatosan bővülnek a helyzet alakulásával. A hatóságok továbbra is magas készültségben vannak, miközben országszerte folytatódnak a műveletek.

forrás: Peoples Dispatch

Négy amerikai támadót lőttek le kubai felségvizeken

Négy embert lőttek le kubai határőrök egy amerikai felségjelzésű motorcsónakban, akik az Egyesült Államokban élő kubai állampolgárok voltak – közölte a kubai kormány.

A kubai belügyminisztérium által az interneten közzétett közlemény szerint a motorcsónak utasai – a négy halálos áldozat és hat másik, szintén kubai állampolgárságú sebesült – tüzet nyitottak a parti őrség hajójára, amely szerdán a kubai északi partvidék közelében lévő szigetnél közelítette meg őket.

A közlemény szerint a tíz személy, akik közül néhányan korábban bűncselekményt követtek el, felfegyverkezve „terrorista célú beszivárgást” akartak végrehajtani.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy az USA is vizsgálja a „rendkívül szokatlan” incidenst.

Az incidens az USA és Kuba közötti feszültség fokozódása közepette történt. Kubában egyre súlyosbodó üzemanyagválság van, amelyet az USA által Venezuelából érkező olajszállítmányok blokkolása tovább súlyosbított.

A kubai hatóságok szerint a motorcsónak belépett a felségvizeikre. A szigetország belügyminisztériuma azonosította a hat túlélő utast, akiket azóta őrizetbe vettek, valamint egy további utast, aki meghalt.

Hozzátették, hogy a többségüknek „korábban volt bűnügyi és erőszakos cselekmények miatt büntetett az előélete”.

A közlemény szerint a motorcsónakon kézifegyvereket, gépkarabélyokat és improvizált robbanószerkezeteket találtak, valamint egyéb taktikai felszereléseket.

A belügyminisztérium egy tizenegyedik személyt is azonosított, akiről azt mondták, hogy letartóztattak, és bevallotta, hogy része volt az állítólagos összeesküvésnek.

A minisztérium egy korábbi, X-en közzétett közleményében azt írta, hogy a floridai lajstromjelű – FL7726SH lajstromszámú – vízijárművet szerda reggel észlelték Cayo Falcones közelében, az ország középső részén fekvő Villa Clara tartományban. Amikor egy kubai hajó, amelyen a minisztérium határőrségének öt tagja tartózkodott, az azonosítás céljából a vízijárműhöz közeledett, „a szabálysértő motorcsónak legénysége tüzet nyitott” és megsebesítette a kubai parancsnokot – áll a közleményben.

„Az összetűzés következtében jelen jelentés elkészítéséig a külföldi vízijárművön tartózkodó négy támadó meghalt, hat pedig megsebesült” – tették hozzá.

A sebesülteket kimenekítették és orvosi ellátásban részesítették – tették hozzá a közleményben.

Mielőtt a kubai kormány nyilvánosságra hozta volna az utasok közül néhányak személyazonosságát, Rubio megerősítette, hogy a hajón nem tartózkodtak amerikai kormányzati alkalmazottak, és hogy vizsgálat folyik az esemény „tisztázása” és annak kiderítése érdekében, hogy az utasok mit csináltak a térségben.

Rubio Saint Kitts és Nevis szigetén beszélt, ahová azért utazott, hogy karibi vezetőkkel találkozzon, miközben a Trump-kormányzat fokozza a nyomást a kubai kormányra, valamint más regionális kérdésekről is tárgyaljon.

„Pontosan ki fogjuk deríteni, mi történt, ki volt érintett, és a kiderített tények alapján hozzuk meg döntésünket” – mondta újságíróknak.

Megígérte, hogy az amerikai nyomozók „gyorsan” összegyűjtik a legfontosabb tényeket, és hogy az amerikai parti őrség a támadás „környékére” utazott.

Hozzátette azonban, hogy az USA nem támaszkodik a kubai kormány által szolgáltatott információkra, és Washington függetlenül fogja ellenőrizni az ügy tényeit.

„Rendkívül szokatlan ilyen lövöldözést látni a nyílt tengeren. Ez nem mindennapos esemény” – mondta Rubio.

Az amerikai–kubai kapcsolatok egyre feszültebbé váltak, miután az amerikai erők január 3-án elfogták Nicolás Maduro venezuelai vezetőt.

Venezuela Kuba régóta szövetségese, de az USA az elmúlt hetekben gyakorlatilag megakadályozta, hogy olajat szállítson a karibi országba, és más nemzeteket is vámokkal fenyegetett meg, ha ezt teszik.

Trump megzsarolta Kubát, hogy „kössenek megállapodást”, ellenkező esetben meg nem határozott következményekkel kell szembenézniük.

forrás: BBC

Terror elleni háború, drogok elleni háború és más esti mesék felnőtt nemzeteknek

Ha mindaz, amit a terrorküzdelemről tudni véltél, nem lett volna több, mint egy délibáb (a geopolitikai bábmesterek színpadra állított extravagáns árnyjátéka), tényleg meglepődnél?