Claudia Sheinbaum

USA: A bűnözők védelmezője

Néhány nappal ezelőtt Claudia Sheinbaum Pardo elnökasszony bejelentette, hogy az Egyesült Államok a 2018. január 1. és a múlt év május 13. között felmerült, Mexikó által benyújtott 269 kiadatási kérelem közül egyet sem elégített ki. Ebből a számból 36 kérelmet elutasítottak, 233 pedig még mindig függőben van. Az egyik ilyen eset Dámaso López Serrano, alias „El Mini Lic” ügye, akit a nyomozások szerint a La Jornada újság sinaloai tudósítója, Javier Valdez meggyilkolásának szellemi szerzőjeként azonosítottak.

A bűntény elkövetésének kilencedik évfordulóján a gyászoló özvegy, Griselda Triana ismételten felszólította az amerikai hatóságokat, hogy tájékoztassanak López Serrano Mexikónak történő kiadatási eljárásának előrehaladásáról. Triana kijelentette, hogy a bevallottan bűnös és elítélt drogdíler továbbra is élvezheti az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszerének kiváltságait, és évek teltek el anélkül, hogy hivatalos információt kaptak volna a kiadatási kérelemről.

El Mini Lic López Serrano esete nyersen mutatja be, hogy milyen típusú bűnözőket véd Washington azáltal, hogy figyelmen kívül hagyja a mexikói kéréseket. Ugyanakkor ez egyben példa arra is, hogy a valóságban milyen messzire mennek az amerikai igazságszolgáltatási szervek a bűnözőkkel való alkudozásban, amikor a büntetlenség tényezőiként működnek; teljesen önkényesen csökkentik, elengedik vagy akár semmissé teszik a büntetéseket.

Ahogy ebben a lapban is említésre került, El Mini Lic 2017-ben adta fel magát az Egyesült Államok kormányának, miután apja kísérlete a Sinaloa-kartell ellenőrzésének megszerzésére kudarcot vallott. Az ország hatóságai védett tanúi státuszt biztosítottak neki, és szolgálataiért bőségesen megjutalmazták: 2022-ben új személyazonosságot hoztak létre számára, hogy megvédjék riválisaitól (és a mexikói igazságszolgáltatástól), lakhelyet biztosítottak neki, és szabadlábra helyezték. Annak ellenére, hogy 2024-ben az FBI letartóztatta, mert három kilogramm fentanil Los Angeles-i partnerének történő átadását szervezte, az ügyészek megújították a korábban aláírt „együttműködési megállapodást”.

Az ellentmondás a Fehér Ház és számos amerikai hírszerző ügynökség által Mexikónak a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó követelései, valamint az amerikai jogrendszer általi szelektív és önkényes jogalkalmazás között még nyilvánvalóbbá válik, ha emlékeztetünk arra, hogy Donald Trump kormánya a kábítószer-kereskedelemnek szentelt szervezeteket, beleértve a Sinaloa-kartellt is, terrorszervezeteknek minősíti. Ez azt jelenti, hogy az ügyészeknek, bíráknak és bármely más hatóságnak tilos tárgyalásokat folytatnia e csoportok tagjaival, és hogy számukra kiváltságokat adni – a saját törvényeik szerint – a terrorizmussal való együttműködésnek számít. Ennek ellenére a bűnszervezet egyik elítélt védelmezőjét, a volt hondurasi elnököt, Juan Orlando Hernández-nek maga Trump adott kegyelmet önkényesen decemberben. Az igazságszolgáltatás akadályoztatásának e láncolata miatt világosan kell látnunk, hogy ki az, aki bűnözőket rejteget és védelmez.

Ezenkívül elengedhetetlen megkétszerezni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Dámaso López Serranót és más bűnözőket kiadják Mexikónak, ahol a jogállamiságnak megfelelően kell őket megítélni, az amerikai bíróságokon normalizált, átláthatatlan és bűnrészes alkuk nélkül. Hangsúlyozni kell, hogy Javier Valdez meggyilkolása nemcsak ellene és szerettei ellen elkövetett bűntett volt, hanem az átláthatóság, a véleménynyilvánítás szabadsága és olvasói tájékozódáshoz való joga ellen is.

forrás: La Jornada

Sheinbaum elengedi a tartozásokat több tízezer kisparaszt számára

A döntés célja, hogy az adósok 99,5%-a rendezhesse vagy átstrukturálhassa azokat a tartozásokat, amelyeket lehetetlen volt kifizetni, és amelyeket ügyvédek használtak fel a gazdálkodók és kistermelők megzsarolására.

Claudia Sheinbaum mexikói elnök bejelentett egy kormányzati programot, amely sok esetben a kisüzemi gazdálkodók, kistermelők és halászok kormány felé fennálló tartozásainak rendezésére, más esetekben pedig jelentős csökkentésére irányul.

„Ma az a nagyszerű hír, hogy ezen tartozások közül sok már rendeződött, hasonlóan az Infonavit és a Fovissste lehetetlenül megfizethetetlen tartozásaihoz. Így ma nagyszerű hírrel szolgálhatunk a Nemzeti Mezőgazdasági Fejlesztési Pénzügyi Ügynökség összes adósa számára, mert tartozásaikat jelentősen csökkenteni fogják” – mondta az elnök napi rendszeres sajtótájékoztatóján.

Az elengedendő vagy csökkentendő hiteleket kis- és közepes termelők igényelték a Nemzeti Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési, Erdészeti és Halászati Fejlesztési Alapból (FND). Sheinbaum szerint a program célja, hogy pénzügyi könnyítést nyújtson több ezer olyan gazdálkodónak, akik tartoztak az FND-nek – olyan tartozásokkal, amelyek a legtöbb esetben kifizethetetlenek voltak.

Sheinbaum azt is elmagyarázta, hogy sok nőt harmadik felek manipuláltak, hogy a nevükön vegyenek fel hiteleket. Ezeket a nőket aztán a hitelek és kamatok terhe nyomasztotta, egészen addig, amíg azok kifizethetetlenné nem váltak.

Ezt a speciális csoportot illetően a szövetségi kormány bejelentette, hogy több ezer olyan termelő nőnek, akiknek tartozása összesen körülbelül 397 551 mexikói pesót (körülbelül 23 000 USD) tesz ki, nem kell semmit fizetnie, mivel tartozásaikat azonnal elengedik, feltéve, hogy benyújtják a megfelelő kérelmet. A mexikói kormány által közzétett adatok szerint körülbelül 11 761 nő jogosult erre az intézkedésre.

A nagyobb tartozással rendelkező nők – azaz 397 551 és 10 millió peso (körülbelül 575 000 USD) közötti összegű tartozás – esetében 30%-os kedvezmény lesz elérhető, és a kölcsön fennmaradó része más fizetési opciókkal átstrukturálható. A kormány szerint körülbelül 1639 nő részesülhet ebben a programban.

Ezzel összefüggésben a Sheinbaum-kormány közlése szerint a hitelekkel rendelkező termelő nők körülbelül 99,9%-ának rendeződnek a tartozásai.

Végül a kormány bejelentette, hogy közel 30 000 férfi kisüzemi termelő is részesülhet a programból, amelynek célja, hogy több ezer embert mentsen meg a kifizethetetlen tartozásoktól. Így azoknak a férfi termelőknek, akik 247 966 pesónál (körülbelül 14 000 USD) kevesebbel tartoznak, szintén teljes mértékben elengedik tartozásukat.

Ezzel az adósság-elengedési program az FND-adósok 99,5%-ának tartozását rendezi vagy szünteti meg. A fennmaradó 0,5%-ot eltérő hitelfeltételekkel rendelkező személyek alkotják. Bár a Sheinbaum-adminisztráció bejelentette, hogy ezekkel az esetekkel is foglalkoznak, azt nem részletezték, hogyan.

Több hírportál beszámolt arról, hogy gazdálkodók ezrei nemcsak a felhalmozott tartozásai miatt került kritikus helyzetbe, hanem azoknak az ügyvédeknek a zsarolása miatt is, akik kihasználták ezt a helyzetet, és fizetést követeltek az adósoktól az ügyeik kezeléséért és rendezéséért.

Ily módon több tízezer gazdálkodó szabadulhat meg egy olyan adósságtól, amelyet lehetetlennek tűnt kifizetni, és amely szorongást okozott, valamint korrupciós hálózatokat táplált.

forrás: Peoples Dispatch

A mexikói balesetben meghalt amerikai tisztek a CIA-nak dolgoztak

Két amerikai tiszt, akik a hétvégén Észak-Mexikóban egy droglaboratórium lerombolásáról visszatérőben bekövetkezett járműbalesetben életüket vesztették, a CIA-nak dolgoztak – egy amerikai tisztviselő és két másik forrás szerint.

Két mexikói nyomozó is meghalt a balesetben, ami a mexikói hatóságok szerint akkor történt, mert a konvoj egy olyan akcióból tért vissza, amelynek során bűnözői csoportok kábítószer laboratóriumait semmisítették meg.

Az amerikai és mexikói tisztviselők nyilvános beszámolói között ellentmondások vannak azzal kapcsolatban, ami történt; a szakértők szerint ez rávilágít az Egyesült Államok fokozott szerepvállalására a titkos műveletekben Mexikóban és a régióban.

A CIA részvételét kedden erősítette meg a három forrás.

Azt, hogy az amerikai tisztek a CIA-nak dolgoztak, korábban a The Washington Post is jelentette.

Az incidens újra fellobbantotta a vitát az Egyesült Államok mexikói biztonsági műveletekben való részvételének mértékéről, miközben Claudia Sheinbaum mexikói elnök szélsőséges nyomással néz szembe az Egyesült Államok részéről.

Donald Trump elnök kormánya fellépett a kartellek ellen, és agresszívabb álláspontot képvisel Latin-Amerikával szemben, mint bármely más amerikai vezető a közelmúlt történelmében.

Ez magában foglalja az Egyesült Államok Venezuelával szembeni halálos kimenetelű, illegális és provokáció nélküli támadását, amelynek során Nicolás Maduro venezuelai elnököt és Celia Flores first ladyt elrabolták, a Kubába irányuló olajszállítmányok blokádját, valamint közös katonai műveletek indítását Ecuadorban, amely szintén a bűnözési erőszaktól sújtott ország.

A CIA-tiszteket kezdetben amerikai nagykövetségi személyzetként azonosította Ron Johnson, az Egyesült Államok mexikói nagykövete, aki maga is korábbi CIA-alkalmazott.

A nagykövetség, a Külügyminisztérium és a CIA nem kívánt nyilatkozni.

Sheinbaum elnökasszony közölte, hogy nem tud semmilyen közös műveletről Chihuahua kormánya és az Egyesült Államok között, annak ellenére, hogy jelentések szerint a mexikói hadsereg is részt vett a laboratórium elleni rajtaütésben.

Keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, nem tudja, hogy a tisztek a CIA-hoz tartoztak-e, de elismerte, hogy az állami tisztviselők és az Egyesült Államok „együtt dolgoztak”.

forrás: Morning Star

Brazília, Mexikó és Spanyolország Kuba szuverenitásának tiszteletben tartását követeli

Brazília, Mexikó és Spanyolország vezetői szombaton felszólítottak Kuba szuverenitásának tiszteletben tartására, miközben ígéretet tettek arra, hogy további segélyt nyújtanak a Karib-tengeri szigetországnak.

A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva, a mexikói elnök, Claudia Sheinbaum és a spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez által a spanyolországi Barcelonában tartott találkozón kiadott közös nyilatkozatot követően Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy hadserege „benézhet” („stop off”) Kubába, miután véget ér az Iránnal vívott háború.

Az Egyesült Államok több mint hat évtizede illegális blokád alatt tartja Kubát. De a Trump-kabinet fokozta a nyomást Havannán, hogy rendszerváltást kényszerítsen ki a Karib-tengeri szigetországban.

Miután január 3-án illegális és provokálatlan támadást indított Venezuela ellen, amely során 100 ember meghalt, köztük 30 kubai, valamint elrabolták Nicolás Maduro elnököt és Cilia Flores first ladyt, Trump elnök megtiltotta a venezuelai olaj Kubába irányuló importját.

Trump elnök más országokat is súlyos szankciókkal fenyegetett, ha olajat szállítanak Kubának, ami üzemanyaghiányhoz és áramkimaradásokhoz vezetett.

A szombati nyilatkozatban a három vezető kijelentette: „Elkötelezettek vagyunk humanitárius válaszunk összehangolása mellett, amely a kubai nép szenvedésének enyhítésére irányul.”

A nyilatkozat felszólított továbbá a „területi integritás, a szuverén egyenlőség és a viták békés rendezése” tiszteletben tartására, az ENSZ Alapokmányában foglaltak szerint.

Sánchez úr Trump elnököt bírálta, anélkül, hogy közvetlenül nevén nevezte volna, a barcelonai beszédében.

Azt mondta: „Tudják, hogy az a víziójuk, hogyan kellene a világot berendezni, szétesik a vámok és a háborúk miatt.”

„A klímaváltozás tagadásához, az idegengyűlölethez és a szexizmushoz való ragaszkodásuk a legnagyobb hibájuk.”

Azt mondta: „Újra és újra megpróbáltak rákényszeríteni minket, hogy szégyelljük magunkat a meggyőződéseink miatt. Ennek most vége. Mostantól ők lehetnek azok, akik szégyellhetik magukat.”

forrás: Morning Star

Mexikó az univerzális egészségügyi rendszer bevezetése felé mozdul

A projekt még López Obrador kormányzása idején (2018–2024) született, és most Claudia Sheinbaum adminisztrációja valósítja meg. A cél, hogy minden mexikói hozzáférhessen az ellátáshoz a különböző szövetségi egészségügyi központokban.

„Ma egy nagyon fontos bejelentést teszünk: a következő napokban – ma vagy holnap – kiadják azt az elnöki rendeletet, amely létrehozza Mexikóban az Egységes Egészségügyi Szolgálatot. Az a célunk, hogy amikor távozunk a hivatalból, bármely mexikói férfi vagy nő bármely betegséggel fordulhasson bármelyik egészségügyi intézményhez, és ott ellátásban részesüljön” – mondta a mexikói elnök.

Hozzátette, hogy a megvalósításhoz a közös adatbázist fogják használni, ezzel elindítva a valamennyi mexikói számára kiállítandó igazolványok kiadásának folyamatát; a folyamat (amelyhez egy elektronikus eszközökre szánt alkalmazás is tartozik) a 85 év felettiekkel kezdődik: „Mi ennek az előnye? Hogy gördülékenyebbé teszi a rendszert… Ez egy történelmi lépés, amelyet most teszünk meg az egyetemes egészségügyi ellátás felé.”

A Sheinbaum által ismertetett ütemterv szerint 2027. január 1-jére meg kell kezdődnie az intézmények közötti szolgáltatáscserének, ahol ezek az intézmények a következő orvosi szolgáltatásokat nyújtják:
„1. Egyetemes sürgősségi ellátás és a kórházi kezelés folyamatossága;

2. Magas kockázatú terhességek és szülészeti vészhelyzetek ellátása;

3. Szívinfarktus-protokoll bevezetése szívkatéterezési szolgáltatásokkal;

4. Stroke-protokoll bevezetése agyi érkatasztrófák esetére;

5. Egyetemes hozzáférés az emlőrák ellátásához és diagnózisához;

6. Az ellátás folyamatossága olyan állapotok esetében, mint veseelégtelenség, rák és transzplantáció;

7. Védőoltások;

8. Alapellátási konzultációk prevenció és akut állapotok céljából, gyógyszerfelírással.”

A szakorvosi szolgáltatások cseréje 2027 második felében kezdődik. 2028-ra a mexikói kormány a vényköteles gyógyszerek, a járóbeteg-szakellátás és a beutalóhoz kötött kórházi kezelés egyetemes fedezetének bevezetését tervezi.

Konkrétan az Egységes Egészségügyi Rendszer célja, hogy a mexikói kormány által nyújtott különböző egészségügyi szolgáltatásokat központosított módon egyesítse. Ily módon a Mexikói Társadalombiztosítási Intézet (IMSS), az Állami Dolgozók Társadalombiztosítási és Szolgáltatási Intézete (ISSSTE) és a Szociális Jóléti Társadalombiztosítási Intézet Egészségügyi Szolgálata (IMSS-Bienestar) – a szövetségi kormány szolgáltatásainak alapját képező három fő intézmény – összehangoltan fog működni.

„Ha egy államban az egyik intézményben elegendő a felszerelés, de egy másikban hiány van, akkor az a célunk, hogy megosszuk ezeket, elkerülve ezzel a túlterheltséget és javítva az ellátást” – mondta a mexikói elnök az egyesítés indoklásakor.

A projektet már előzőleg is tervezték Andrés Manuel López Obrador (2018–2024), Sheinbaum elődje és politikai szövetségese kormányzása idején. Most el kell kezdeni a több mint 120 millió mexikói – függetlenül attól, hogy melyik intézményhez tartoznak – regisztrálásának monumentális feladatát, majd az adatok digitalizálását és megosztását a különböző intézmények között.

Ezzel a Nemzeti Megújhodási Mozgalom (MORENA) baloldali-progresszív kormányai tovább építik azt a szövetségi államot, amely aktívan gondoskodik az alapvető orvosi, oktatási és egyéb szükségletekről, miközben a térség más kormányai – a neoliberális doktrínához és a Nemzetközi Valutaalap iránymutatásaihoz igazodva – az állam szerepének csökkentése és felelősségi körének szűkítése mellett kötelezik el magukat, beleértve az egészségüggyel, oktatással és lakhatással kapcsolatos felelősségeket is.

forrás: Peoples Dispatch

Uruguay segélyt küld Kubának Mexikóval együttműködve

Uruguay 20 tonna tejport küld Kubának – jelentette be kedden, együttműködve Mexikóval, hogy enyhítse a karibi szigetország súlyos energia- és gazdasági válságát.

Claudia Sheinbaum mexikói elnök kormánya felel a szállítmány logisztikai részleteinek összehangolásáért – amely így is dacol az Egyesült Államok folyamatos blokádjával –, a részleteket később közlik.

A segélykezdeményezés része a növekvő regionális erőfeszítéseknek Kuba támogatására, miközben az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást gyakorol nyílt kísérletként a kubai kormány megdöntésére.

Sheinbaum elnök megerősítette, hogy a múlt héten tárgyalásokat folytatott a kubai hatóságokkal a kőolajszállítások – amelyek létfontosságúak Kuba számára – újraindításáról.

Az orosz Anatolij Kolodkin olajszállító kedden reggel érkezett Kuba matanzasi termináljába, ideiglenes enyhülést hozva 740 ezer hordó nyersolaj formájában.

A Kuba elleni 60 éve tartó, illegális amerikai blokád által okozott nehézségek tovább súlyosbodtak az Egyesült Államok január 3-i, Venezuela elleni illegális és kiprovokálatlan támadását követően, amely során 100 ember meghalt, az ország elnökét és first ladyjét, Nicolás Madurót és Cilia Florest pedig elrabolták.

A Trump-kormányzat leállította a nyersolaj- és benzinszállítmányokat Kubába, és azzal fenyegetett meg minden országot, hogy súlyos szankciókat vet ki rájuk, ha nem tesznek eleget.

forrás: Morning Star

Mexikó humanitárius segélyszállítmányt küld Kubába

Több száz tonna élelmiszert szállítottak a veracruzi kikötőből a szigetországba, amely az egyik legsúlyosabb kihívással néz szembe. Mexikó további több száz tonna élelmiszer küldését ígérte az elkövetkező hetekben.

Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum kormánya február 8-án, vasárnap jelentette be 814 tonna tej, hús, bab, rizs és egyéb élelmiszer kubai szállítását. A lépés napokkal azután történt, hogy a kubai elnök, Miguel Díaz-Canel bemutatta kormánya által a szigeten jelenleg uralkodó súlyos üzemanyaghiány hatásainak enyhítésére hozott vészhelyzeti intézkedések sorozatát.

Kuba jelenleg súlyos válsággal néz szembe, amelyet az amerikai kormány újabb manőverei provokáltak. Az USA, amely a Karib-térségben folytatott jelentős katonai felvonulás és a nemrégiben végrehajtott caracasi bombázás által megerősítve érzi magát, próbálja egyre szorosabbra húzni a sziget körüli blokádot, remélve, hogy végül kikényszeríti a kormány megdöntését. Január 29-én Trump végrehajtási rendeletet jelentett be, amely szerint bármely ország, amely szénhidrogén-vegyületekkel kereskedik Havannával, 10%-os vámemeléssel szembesül termékei az Egyesült Államokba történő exportja során. A rendelet állítólag Kuba fő energiaszolgáltatóit célozta: Venezuelát, Mexikót és Oroszországot.

A Venezuela ellen folytatott amerikai haditengerészeti blokád miatt gyakorlatilag leállítani kényszerült a kubai olajszállítást, ami már egy kubai felségjelzésű venezuelai olajszállító hajó illegális lefoglalásához is vezetett.

Oroszország, amely a súlyos szankciók miatt a leginkább leválik az amerikai gazdaságról, kijelentette, hogy folytatja az üzemanyag ellátását Kubának. A kormány szerint „Kuba helyzete valóban kritikus”, és a kormány legfelső szóvivője, Dimitrij Peskov azt mondta: „Szoros kapcsolatban állunk kubai barátainkkal diplomáciai és egyéb csatornákon keresztül.”

Mexikó pedig bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat az USA-val az olajszállítások ügyében. Claudia Sheinbaum elnök nyilvánosan elutasította Trump intézkedését: „Nem lehet így megfojtani az embereket. Ez nagyon igazságtalan.”

Azt is ígérte, hogy Mexikó minden lehetséges módon segíteni fogja Kubát: „Továbbra is támogatni fogjuk Kubát, és minden szükséges diplomáciai lépést megteszünk az olajszállítások folytatásához.” Az elmúlt napokban, miután értesült a Trump-kormány „fenyegetéséről”, Mexikó – amely azon kevés országok egyike, amelyek olajat szállítottak Kubába – közölte, hogy konzultál Washingtonnal a lehetséges megtorlás mértékének meghatározása végett.

Miguel Díaz-Canel kubai elnök szerint 2026-ban egyetlen csepp olaj sem érkezett a szigetre, ami súlyos fenyegetést jelent egy olyan országra, amely erősen függ az üzemanyagtól áramhálózata, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás és más kulcsfontosságú rendszerek működtetése szempontjából. Kormányhivatalnokok és politikai elemzők állítják, hogy a közelmúltbeli intézkedés a kubai nép kiirtását célozza.

Ernesto Samper volt kolumbiai elnök osztotta ezt a véleményt egy bejegyzésében: „SOS Kubáért. A kubaiak elleni népirtását készítik elő azáltal, hogy megfojtják túlélésének létfontosságú feltételeit. Egy ENSZ humanitárius misszió vezethetné a humanitárius hajók kiküldését, amelyek azzal az üzemanyaggal vannak megrakva, amelyre a szigetnek ma szüksége van, mint a levegőre, amit naponta belélegzünk, hogy életben maradjunk.”

Mexikói szolidaritás Kubával

A kubai elnök a veracruzi kikötőből két hajóval induló mexikói szállítmányról így nyilatkozott: „Köszönöm, Mexikó. A szolidaritásodért, a szeretetedért és a mindig meleg öleléésért Kubával szemben.”

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter ezt írta az X-en: „Köszönjük Mexikó kormányának Claudia Sheinbaum elnök vezetésével a több mint 800 tonna segély kubai küldését a blokád fokozódása közepette, amelyet az amerikai kormány nemrégiben hozott végrehajtási rendelete váltott ki. Amíg egyesek megpróbálják megfojtani népünket, a testvérnemzetek szolidaritásban nyújtanak kezet.”

forrás: Peoples Dispatch

Trump már Mexikót és Kolumbiát is katonai beavatkozással fenyegeti

Sokan úgy vélik, hogy az USA karibi katonai jelenléte még annál is többre törekszik, mint amiről sokan azt gondolják, hogy elsődleges célja: a venezuelai kormány lemondásra kényszerítése, hogy ezzel az Egyesült Államok újra a dél-amerikai ország olajának fő haszonélvezőjévé válhasson.