CIA

A mexikói balesetben meghalt amerikai tisztek a CIA-nak dolgoztak

Két amerikai tiszt, akik a hétvégén Észak-Mexikóban egy droglaboratórium lerombolásáról visszatérőben bekövetkezett járműbalesetben életüket vesztették, a CIA-nak dolgoztak – egy amerikai tisztviselő és két másik forrás szerint.

Két mexikói nyomozó is meghalt a balesetben, ami a mexikói hatóságok szerint akkor történt, mert a konvoj egy olyan akcióból tért vissza, amelynek során bűnözői csoportok kábítószer laboratóriumait semmisítették meg.

Az amerikai és mexikói tisztviselők nyilvános beszámolói között ellentmondások vannak azzal kapcsolatban, ami történt; a szakértők szerint ez rávilágít az Egyesült Államok fokozott szerepvállalására a titkos műveletekben Mexikóban és a régióban.

A CIA részvételét kedden erősítette meg a három forrás.

Azt, hogy az amerikai tisztek a CIA-nak dolgoztak, korábban a The Washington Post is jelentette.

Az incidens újra fellobbantotta a vitát az Egyesült Államok mexikói biztonsági műveletekben való részvételének mértékéről, miközben Claudia Sheinbaum mexikói elnök szélsőséges nyomással néz szembe az Egyesült Államok részéről.

Donald Trump elnök kormánya fellépett a kartellek ellen, és agresszívabb álláspontot képvisel Latin-Amerikával szemben, mint bármely más amerikai vezető a közelmúlt történelmében.

Ez magában foglalja az Egyesült Államok Venezuelával szembeni halálos kimenetelű, illegális és provokáció nélküli támadását, amelynek során Nicolás Maduro venezuelai elnököt és Celia Flores first ladyt elrabolták, a Kubába irányuló olajszállítmányok blokádját, valamint közös katonai műveletek indítását Ecuadorban, amely szintén a bűnözési erőszaktól sújtott ország.

A CIA-tiszteket kezdetben amerikai nagykövetségi személyzetként azonosította Ron Johnson, az Egyesült Államok mexikói nagykövete, aki maga is korábbi CIA-alkalmazott.

A nagykövetség, a Külügyminisztérium és a CIA nem kívánt nyilatkozni.

Sheinbaum elnökasszony közölte, hogy nem tud semmilyen közös műveletről Chihuahua kormánya és az Egyesült Államok között, annak ellenére, hogy jelentések szerint a mexikói hadsereg is részt vett a laboratórium elleni rajtaütésben.

Keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, nem tudja, hogy a tisztek a CIA-hoz tartoztak-e, de elismerte, hogy az állami tisztviselők és az Egyesült Államok „együtt dolgoztak”.

forrás: Morning Star

Nem kell kultúrrasszista „ellenzék”

Az utóbbi napokban a mainstream „ellenzék” ismét megmutatta foga fehérjét.

Először is a gödi akkumulátorgyár került képbe. Amit úgy hívtak, hogy…. gödi akkumulátorgyár. Történt ez azért, mert a gyár dél-koreai kezekben van.

Egyszer sem hangzott el, hogy a „dél-koreai akkumulátorgyár”. Most hirtelen csak „gödi” lett. Ha viszont ez az akkumulátorgyár kínai kézben lett volna, akkor mást sem hallanánk, csak azt, hogy „kínai”, „kínai”, „kínai”, „kínai”, „kínai”, …. meg egyesek elmennének addig is, hogy „sárga”, meg persze „komcsi”.

Aztán a miniszterelnöki pozíció közvélemény-kutatások szerinti leendő várományosa bejelenti, hogy szexuális kapcsolatot létesített azzal a nővel, aki zsarolja. Ezt „orosz” titkosszolgálati típusú zsarolási módszernek írja le. A russzofóbia persze kötelező, ha valaki nyugatról vár politikai és még ki tudja, milyen támogatásokat. Csak éppen nem elegáns és nem demokratához való.

A szexuális zsarolás ugyanis nem orosz titkosszolgálati módszer. Ez egy úgy nevezett titkosszolgálati módszer.

A CIA az Operation Midnight Climax fedőnevű művelete során, amely az illegális (!!) MKUltra Projekt része volt, amely során tudatkontrollt és kihallgatási technikákat fejlesztettek az 1950-es években, bizony előfordult, hogy női ügynökök férfiakat csábítottak el, lakásokba vitték őket, ahol aktus közben a CIA ügynökei egyirányú tükör mögül tanulmányozták az eseményeket. A reakciókat és a befolyásolhatóságot tesztelték. Ehhez hozzáadagoltak még némi kábítószert is, azaz LSD-t. Az ügynek halálos áldozata is volt, nevezetesen Frank Olson, a projektben részt vevő CIA ügynök, aki 1953-ban rejtélyes körülmények között kiugrott egy hotel 13. emeletének ablakán – ilyesmire szokta a kamuellenzék azt mondani, hogy „orosz mintára”. A család perelni akart, de a CIA inkább kifizetett 750 ezer dollárt, ami ma milliós nagyságrendű tételnek felel meg.

Az 1960-as években egy Marita Lorenz nevű hölgyet használt fel a CIA, hogy kerüljön közeli kapcsolatba Fidel Castro kubai forradalmi vezetővel és mérgezze meg. De nem csak a Comandantét célozták, számos kubai tisztviselőt próbáltak prostituáltakkal behálózni.

A CIA Latin-Amerikában hasonló módszerekkel hálózta be az Allende-vezetés katonatisztjeit a puccs előtt, Nicaraguában pedig a jobboldali kontrák illegális és botrányt kiváltó támogatása során (Irán-Konra affér) szintén személyes kompromittálhatósággal próbáltak befolyást szerezni. Hasonlóan zsaroltak mexikói politikusokat az 1960-as évektől a 80-as évekig (legalább). Történt ez a sok mocskos dolog úgy, hogy nem is volt annyira szükség rájuk, hiszen a latin-amerikai CIA műveletekben sokkal hatékonyabbak voltak a közvetlen puccsok, a gazdasági destabilizáció és a fasisztoid félkatonai egységek finanszírozása.

1963-ban Christine Keeler brit MI6 ügynök egyaránt csábította John Profumo brit hadügyminisztert, valamint Jevgenyij Ivanov szovjet diplomatát is.

Ma már kevesen emlékeznek rá, de az 1980-as években Izrael titokban atomprogramot folytatott – ez olyan dolog, amiért bármelyik muszlim országot rögtön megbombázzák. Az ország egyik atomtechnikusának, Mordechai Vanunu-nak azonban volt lelkiismerete. Baloldali volt, miután abbahagyta a munkáját, az Izraeli Kommunista Párt tagja lett. Aztán 1986 szeptemberében a világ elé tárta, hogy Izrael immár atomhatalommá vált. A kormány hét hétig hazudta, hogy semm ilyesmi nincsen. Közben Vanunut egy Cheryl Ben Tov nevű Moszad-ügynök elcsábította, Rómába csalta, ahonnan elrabolták és Izraelbe vitték.

De ugyanilyen módszereket alkalmazott még a DGSE francia titkosszoltálat közel-keleti célpontok ellen, amit Vincent Nouzille oknyomozó újságíró dokumentált; vagy a nyugat-német Bundesnachrichtendienst.

És persze a másik oldal sem volt tétlen. A Stasi, a kínai és szovjet titkosszolgálat is használta ezeket a módszereket. Mindazonáltal kijelenteni, hogy ami Magyar Péterrel történt, az „orosz” titkosszolgálati módszer, az sokkal súlyosabb kultúrrasszizmus, mint maga az aktus.

A Fidesz-kormány ugyanis rasszista és fasiszta. Ez ellen Wass Albert idézetekkel és hasonszőrű kultúrrasszizmussal operálni olyan, mint lángszóróval tüzet oltani. Különösképp, hogy rendkívül káros tendencia kamuellenzéki körökben a Fidesz és a Putyin-féle oligarcha-kapitalizmus összemosása, miközben sosem volt olyan jó dolga az amerikai tőkének Magyarországon, mint jelenleg – amire csak ráhúz, hogy a hasonszőrűen fasiszta Trump lett az elnök.

A valódi ellenzékiség ma elsősorban antikapitalista, antifasiszta és antirasszista, amiben nem fér bele a sem a sinofobia, sem a russzofóbia, akármit is gondolunk ezen országok poliitkájáról.

Koalíciós tábornokok közölték, hogy valószínűleg az SDF fogja bevenni Raqqa-t

Rupert Jones tábornok, az Iszlám Állam ellenes koalíció helyettes parancsnoka közölte, hogy legnagyobb valószínűség szerint a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fogják bevenni Raqqát, nem pedig a törökök által vezetett frakciók, amelyek megrekedtek al-Bab-nál.