A müncheni „biztonsági konferencia” online miniverziójából három dolgot lehet megállapítani.
Az első: Az észak-amerikai és nyugat-európai hatalmak az elkövetkező évek során vállt vállvetve egyre szorosabban akarnak együttműködni az Oroszország és Kína elleni hatalmi harcban, ahogy azt Ursula von der Leyen EU bizottsági elnök körvonalazta. „A transzatlanti szövetség visszatért” – magyarázta Joseph Biden amerikai elnök, miközben Angela Merkel német kancellár megígérte, hogy Németország számára „új fejezet nyílik a transzatlanti partnerségben.” Együtt „egy hatalmas és befolyásos hatalmat alkotnak”, pöffeszkedett Charles Michel, az EU Tanács elnöke, majd von der Leyen erőteljes hangsúllyal elmondta, hogy a régi transzatlanti paktum újjáélesztése „jel a világ számára.”
A háború itt kezdődik
Hangos kérkedés az egységgel: Ezt akkor engedik szabadjára, amikor az ellenfelet félelembe akarják hajszolni és a soraikat össze akarják zárni. És ez igaz is – senki nem akarja a nyugati potenciált megkérdőjelezni, hogy brutális erőszakot képesek alkalmazni. Nagyon is sok ország tudna erről keserű dalokat énekelni Iraktól Líbiáig, Irántól Venezueláig. Csak: A müncheni videókonferencián sem lehetett elrejteni a transzatlanti különbségeket, bár régóta először kizárólag csak az USA, valamint Nyugat-Európa politikusait hívták meg. „Ellen kell állni Oroszország fenyegetésének”, követelte Biden. Merkel egyetértett, hogy sürgősen „ki kell dolgozni egy közös transzatlanti, Oroszország-ellenes tervet,” azonban azt is követelte, hogy tartsák fenn az „együttműködési ajánlatokat” – az Északi Áramlat 2-re gondolhatott. A csővezetékhez a német szövetségi kormány a mai napig ragaszkodik. Peter Beyer transzatlanti koordinátor durván felidézte, hogy Biden még mindig nem szüntette meg a Trump-féle büntetővámokat. Merkel is leszögezte, hogy a jövőben nem lesznek mindig érdekazonosságok.
És hogy mi a harmadik a büszke szövetségi szellemidézés és a súlyosbodó ellentétek mellett? Biden fontosnak tartotta hangsúlyozni a Kína elleni hatalmi harcot tekintve, hogy „ezt a versenyt a jövőben megnyerhetjük”. A nyerni azt jelentheti, hogy éppolyan jól jön ki belőle, mint az ellenfél. Ez indirekt beismerése annak, hogy a hatalmi harcot el is lehet veszíteni, ami egy amerikai elnök szájából még néhány évvel ezelőtt is nehezen lett volna elképzelhető. És annak érdekében, hogy még csak a gondolat se fogalmazódjon meg, hogy inkább meg kellene szüntetni egy olyan konfliktust, amelyet nem tudnak uralni, Biden – egész hidegháborús módon – hatalmi harcot követelt: „Be kell bizonyítani”, hogy a demokratikus „modell nem a történelem relikviája”. És itt is: „a nyugatnak be kell bizonyítania”, hogy védekező helyzetben van. Ez számára lassan fog komollyá válni.
forrás: junge Welt