Az Egyesült Baloldal / Északi Zöldek (GUE/NGL) EP frakció az alábbi okok miatt nem szavazta meg az Európai Bizottságot.
1, Összeférhetetlenségek
A tény, hogy számos jelöltet elutasítottak és a helyettesítés pedig további vizsgálatoktól függött vagy második meghallgatástól, sokat elmond a bizottsági tagokról.
Néhányuknak nem csak hiányosságaik vannak, hanem egyenesen alkalmatlanok ilyen fontos pozíciók betöltésére. Például a belga jelöltet számos botrány övezi. Sylvie Goulardnak annyi folt és konfliktus van a kvalifikációjában, hogy még annál is meglepőbb, hogy az őt helyettesítő Thierry Bretonnak még több van, mivel ő az Atos cég egykori vezérigazgatója.
Breton portfoliója nagyban lefedi a korábbi munkahelyének működési területeit. Ő pont az, akinek TILOS bizottsági tagnak lennie összeférhetetlenség miatt.
Az ilyen esetek megerősítik a forgóajtó kultúrát, amely annyi korábbi Bizottságot megfertőzött. Ez nem sok jót jósol az elkövetkező öt évre. Ez szintén hangsúlyozza szükségét egy hiteles, független és etikus szervezetnek, amely európai tisztviselőkkel működik.
És újra: az Európai Parlament nagykoalíciója újra kimutatta foga fehérjét a konzervatívokkal, szociáldemokratákkal és liberálisokkal, akik gyermeteg játékokat játszottak a nevezési folyamatok során. Idegesen gátoltak egy furfangos jelöltet, de közben quid pro quo (valamit valamiért) elfogadtak egy másikat.
2, Klíma igazságosság
A kibocsátás csökkentésére tett szerény célkitűzésektől egy légi közlekedést pártoló bizottsági tagig, aki nem szereti a vonatokat, valamint egy észtig, aki inkább preferálja a szennyezőket – mint a gáz – a megújuló energiaforrások helyett, az új Bizottság nem szól másról, csak villogó szalagcím-szlogenekről, mint a „Zöld New Deal”, miközben alig részletezik az Igazságos Átmenetet vagy a biodiverzitást.
Mintha csak az észt jelölt által javasolt piaci megoldások az energiafelhasználás kezelésére nem lennének elég borzasztóak. A Bizottság pedig nem úgy tűnik, mintha nagy tervei lennének a Közös Mezőgazdasági Politika, a kereskedelmi politika, az ipari politika, valamint a fogyasztási mintázatok megváltoztatására.
Frans Timmermans holland jelölt híján van az elköteleződésnek, hogy foglalkozzon a klíma és a mezőgazdasági politika közti belső ellentmondások kezelésével, amely szintén aggasztó és a Bizottság politikáját inkább komolytalannak tünteti fel.
3, Egyenlőtlenség
Az egyik jelöltnek inkább absztrakt, mintsem nagyszerű portfoliója van azzal a címmel, hogy „Egy gazdaság, amely a népért működik”, bár figyelve Valdis Dombrovskis szavait a meghallgatásán, inkább „Egy gazdaság, amely a gazdagokért működik” lehetne a címe.
A leendő Bizottságnak nincsenek konkrét tervei, hogy kezeljék a gazdasági fenntarthatóságot, sem elég beruházások, hogy kezeljék a megszorításokat.
A gazdasági és monetáris uniónknak makroökonómiai egyenlőtlenségei vannak, amelyek rendszerszintűek és hosszútávon fenntarthatatlanok.
Jelenleg az EU szabályozásai az eladósodott gazdaságokat preferálják, amelynek pénzügyi bevételeit általában kisajátítják, és csak azután történik más pénzügyi vagy adóügyi törvénykezés. Egy ilyen igazságtalan rezsim csak fokozza az egyenlőtlenséget, növeli a társadalmi feszültséget, a munkanélküliséget és a szélsőjobboldal megerősödését a kifosztott régiókban.
4, Adó igazságosság
Az EU egy évtizednyi megszorításon van túl. Jelenleg egyik bizottsági tag sem ajánlott teljes szívből elköteleződést a vállalati adócsalások igazságtalanságai kisöprése felé, vagy azon EU tagállamok ellen, amelyek adóparadicsomként működnek.
Itt van Paolo Gentiloni, aki korábban komolyan befektetett az Amazonba, egy cégbe, amelynek agresszív adótervezése évente milliárdoktól fosztja meg az EU állampolgárait. Gentilonit fogják tényleg megbízni azzal, hogy intézkedéseket vezessen be az adócsalás ellen?
Az EU liberálisabb lett az adóverseny tekintetében, és a gazdagok egyre többet és többet harácsoltak össze az agresszív adótervezésükkel. Olyan bizottsági tagokra van szükségünk, akik rákényszerítik a Tanácsot, hogy ne gátolja az adózási átláthatóságot. Gentiloni és Dombrovskis nem erre a feladatra vállalkoztak.
5, A nők jogai
A Bizottság inkább kétkedően jelölt egy konzervatív, abortusz-ellenes jelöltet a Demokrácia és Demográfia portfolióba.
Dubravka Suica korábbi szavazásai a nők szexuális és reproduktív jogai, az LMBTI jogok, a törvényesség, az átláthatóság és a választási reformok terén elég szegényesek, és a horvát jelölt nem mutatott szilárd elhatározást, hogy támogassa és előtérbe helyezze a nők jogát, hogy saját maguk rendelkezhessenek a saját testük felett.
Az egész tevékenysége szintén a szélsőjobboldali és nacionalista irányba húz, amelyet bevándorlóellenes nézetek terjesztésére használ, valamint pártolja a népességnövelést „a született európaiak arányával.” Ez elfogadhatatlan.
6, Bevándorlás
Nem valószínű, hogy az EU igazságtalan bevándorlási politikája megváltozik Ursula von der Leyen alatt. Az EU folytatni fogja az együttműködést a líbiai parti őrséggel annak ellenére, hogy világos bizonyítékok állnak rendelkezésre az emberi jogok megsértéséről, valamint tárgyalni fog további harmadik országokkal az együttműködés erősítéséről, valamint folytatja a menekültek ugyanazon kiutasítási politikáját.
A török kormánnyal való piszkos megegyezés után Görögországban és a Balkánon kialakult humanitárius válságokkal a Bizottság nem látja a távlatokat, amely azt jelenti, hogy a szenvedés folytatódni fog.
7, Orbán emberei Brüsszelben
Országa EU nagyköveteként Várhelyi Olivér ugyanazzal a politikával házalt, amely a Hetes Cikkely megszegési folyamatát eredményezte Magyarország ellen. A szélsőjobboldali politikus a Bizottság bővítési portfoliojáért felel. Hogyan bízhatunk abban, hogy Várhelyi szilárd álláspontot vesz fel az előcsatlakozó országokkal kapcsolatban? Milyen hatással lesz ez az emberi jogokra?
Várhelyi a polgárokhoz lesz hű vagy Orbán Viktorhoz? A Gruevszki botrány Észak-Macedóniában vagy a hallgatása Orbán szélsőjobboldali retorikájával kapcsolatban megmutatta, hogy Várhelyi nem az a bizottsági tag, akiben meg lehet bízni.
8, Idegengyűlölet
Még azon súlyos kritika után, hogy a címe idegengyűlölő és rasszista, a Bizottság csupán egyetlen szót változtatott meg Margaritis Schinas portfoliójában: „Az európai életmód védelme” helyett „Az európai életmód pártolása” szerepelt.
Bár a probléma megmaradt. Először is: NINCS európai életmód. Az EU multikulturális és gazdagon sokszínű olvasztótégely. Új vagy régi, a cím akkor is a szélsőjobboldali retorikát idézi és kiemeli a Bizottság azon téveszméjét, hogy az európai felsőbbrendű más kultúráknál. A tény, hogy von der Leyen alig hallgat a kritikákra, vagy Schinas nem tűnik képesnek, hogy felfogja mennyire veszélyes a kultúrák keveredése, a biztonság és a migráció felsorolása ugyanazon portfolióban, nem kecsegtet sok jóval.
9, Munkásjogok
Ha bárkinek is kétsége volt, hogyan áll a Bizottság a multinacionális vállalatokhoz és a vállalati szektorhoz, von der Leyen „Egy ki, egy be” politikája nagyon világosan megmutatja kormányának szándékait.
Ezt az ötletet úgy mutatták be, mint egy új EU kezdeményezést, amely gátat szab az üzletnek, amely kompenzációjaképp kidob hasonló mennyiségű és létező gátakat ugyanerről a területről.
Röviden: az „Egy be egy ki” alapelv csak a liberalizálásról szól. A munkásjogokat fenyegetni fogja és csökkenti a környezetvédelmi szabványokat. A szakszervezetek és a környezetvédő csoportokat már felfegyverezték ez ellen. Ez egy teljes visszakanyart jelent az EU-tól: az EU szabályozás célja az lenne, hogy a polgárok érdekében működjön, nem pedig munkások kárán az üzlet érdekében.
A haknigazdaság növekedése és a nullaórás szerződések miatt a munkásoknak most még nagyobb védelemre van szükségük, mint valaha.
10, Kereskedelmi egyezmények
A Mercosur bemutatásával a Bizottság nem hallgatott a polgárok által a CETA-val és JEFTA-val, valamint a neoliberális vonallal szembeni aggodalmaira, amely a multinacionális vállalatokat, a szélsőjobboldali vezetőket és az illegális fakitermelőket jutalmazza.
Az emberi jogoknak kellene az EU kereskedelmi politikájának szívében lenni. Sajnálatos módon az új Bizottság keveset tesz, hogy enyhítse az aggodalmainkat.
11, Militarizáció
Thierry Breton francia jelölt furcsa kapcsolataival a védelmi alappal, valamint a megválasztott spanyol legfőbb képviselővel, aki külügyminiszterként felelt a szaúdiaknak eladott fegyvereként, az EU Bizottságban felhalmozódtak a militarizmusban tapasztalt profik.
Valójában von der Leyen külpolitikája pont olyan borzasztóan fest, mint a Juncker kabineté. Ez csak azt jelenti, hogy még veszélyesebb irányokat vesznek. Az EU egyre inkább megkülönböztethetetlen Donald Trump Amerikájától – még sosem kötelezte el magát nemzetközi szereplőként az emberi jogok védelméért.
Továbbá Josep Borrell már jelezte, hogy nem hajlandó változtatni az EU álláspontján a fegyvereladások, Palesztina, Nyugat-Szahara és más problémák területén. A kereskedelmi egyezmények szintén diktálni fogják az EU számos külpolitikai irányát. Ez csak bajt fog okozni azok számára, akik védik a nemzetközi jogot és az emberi jogokat.
12, Demokrácia
Mivel a demokratikus értékek és az EU alapvető jogai példa nélküli támadások alá kerültek olyan tagállamokban, mint Lengyelország, Magyarország és mások, a csoportunk reméli, hogy a bizottsági kollégák nagyobb elkötelezettséggel viseltetnek a polgárokért való kiállás tekintetében.
De, mint a magyar jelölt példáján is láttuk, akinek Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolatai túl nyilvánvalók ahhoz, hogy ezeket figyelmen kívül hagyjuk, más jelöltek láthatóan képtelenek lesznek garantálni jogunkat a békés gyülekezéshez, valamint a civil szervezetek védelmét a támadásokkal szemben.
13, Alapvető jogok
A tömeges ellenőrzés lesz a Bizottság prioritása az elkövetkező öt évben, az „átjárhatóság” hangsúlyozásával, valamint annak politikai fontosságával, hogy ezt a tagállamok elfogadják.
Ez megsérti a magánéletünket és alapvető jogainkat, például új technológiákat vezetnek be az adataink más felekkel való megosztása érdekében.
Egyesült Baloldal / Északi Zöldek EP frakció