Újra megerősítve azon gondolatot, hogy a birodalmak belülről omlanak össze, amikor az ellentmondások a hanyatlásukat okozzák vagy az ellenségeik felgyorsítják a hódításokat, már látható, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői óriási nehézségekkel szembesülnek a toborzás terén.
Az amerikai média fenntartja, hogy a hadsereg a „vietnámi háború vége óta a legrosszabb toborzási válságban van,” amikor is a kötelező katonai szolgálatot (sorozást) megszüntették – jelentette a Politico júliusban.
Csupán két hónappal beljebb a pénzügyi éve megkezdése után, a hadsereg csak 66%-át érte el a toborzási céljainak. Joseph Martin tábornok a Képviselőház Katonai Bizottságában közölte, hogy a hadsereg több mint 20 ezer embert veszíthet, 466 ezerről 445 ezerre csökkentve a létszámot az újoncok toborzásának nehézségei miatt.
Bár, ahogy a Tom Dispatch jelentés rámutat, a haderő „50 ezer dolláros sorozási bónuszt ajánl” azon jelölteknek, akik úgy döntenek, csatlakoznak a sereghez. Minden haderőnem ajánl bónuszokat, de mindannyian ugyanazzal a toborzási problémával küzdenek, és a Légierő teljesít legrosszabbul a Hadsereg után.
Az okokat a széttört társadalomban, a megkopott intézményekben és egy olyan országban kell keresni, amelynek nincs más célja, mint uralni a világot.
Az NBC szerint a 17 és 24 év közti amerikaiak 23%-a alkalmas arra, hogy csatlakozzon a fegyveres erőkhöz, összehasonlítva az elmúlt évek 29%-ával. A többiek – a fiatalok több mint háromnegyede – automatikusan alkalmatlan elhízás, büntetett előélet, kábítószerhasználat vagy más fizikális és pszichológiai problémák miatt.
Az Egyesült Államokban valóságos elhízási „járvány” van, amely csak fokozódott az elmúlt években és ötször akkora sebességgel terjed a gyermekek között, mint korábban, megölve évente 300 ezer embert.
Az öngyilkossági ráta a legmagasabb a gazdag országok közül (100 ezer lakosonként 14 öngyilkosság), amely kétszerese az Egyesült Királyság adatainak, és főként mentális betegségek miatt következik be, amit „kétségbeesés miatti halálesetnek” hívnak, és ami magában foglalja a kábítószer-túladagolások miatti halálozást is – derül ki nemzetközi egészségügyi jelentésekből. Az OECD országai közül az Egyesült Államokban a legalacsonyabb a várható élettartam.
Közben a Nemzetközösségi Alap jelentése szerint „az amerikaiak rövidebb és kevésbé egészséges életet élnek, mivel az egészségügyi rendszerük nem működik olyan jól, mint amire képes lenne.” Bár az Egyesült Államok többet költ egészségügyre, mint bármely más OECD ország (2018-ban a GDP 17%-át), ezen pénzek elpazarlódnak a magánbiztosítóknál, miközben az állami egészségügy elégtelen.
A mentális egészség szintén nagy probléma, amely 25 éves kor alatt minden ötödik nőt és minden tizedik férfit érint. Ezek tipikus következményei a vagyonon és bőrszínen alapuló egyenlőtlenségeknek egy olyan országban, ahol a jövedelem koncentrálódása növekszik és az afro származású lakosságot súlyosan sújtja az elnyomás és a kilátástalanság.
Van egy további probléma a fegyveres erőkön belül. A katonaságra alkalmas populációnak csak 9%-a hajlamos belépni a seregbe, a fizikális sérülések vagy a halál, a poszttraumás stressz és más pszichológiai rendellenességek kockázata miatt. Ráadásul a fiatalok 34%-a válaszolta azt egy kérdőíven, hogy nem szeretnék a katonai életstílust, és 28%-uk jelezte, hogy tart a szexuális zaklatástól vagy támadástól – írja a Politico.
További adatokat lehetne még hozzáadni, hogy igazoljuk a birodalom hanyatlását, és azt is, hogy nehéz fenntartani a fegyveres haderejét. Ez nem azt jelenti, hogy feladják, messze nem. Ez azt jelenti, hogy egyre több magánhadsereget fognak létrehozni, mint a híres Blackwater-t, amit most Academi-re neveztek át, amely egy zsoldos magánszázad.
Az úgy nevezett „magánhadseregek” valójában félkatonai szervezetek, amelyek túlmutatnak az állami hadseregeken, de a kormányoknak nem kell megfizetniük a politikai árat ezen katonák bevetése miatt. A brit G4S Secure Solutions például 125 országban avatkozik be, 625 ezer alkalmazottal, komoly bűnözőket besorozva, akik számos egyéb bűncselekmény mellett gyilkosságokban is részt vesznek.
Minden adat ugyanabba az irányba mutat: a halál kapitalizmusa felé, amely elnyom minket abban a népirtó szakaszában, amelyet a folyamatban lévő rendszerszintű változások miatti elkeseredése okoz.
A mozgalmakon áll, hogy mit tesznek, mivel nincsenek megbízható intézmények arra az esetre, ha az általunk ismert világ összeomlana. Ha odafent csak magukra gondolnak, akkor mi vagyunk az egyetlenek, akiknek szerveződni kell a túlélés érdekében.
Írta: Raúl Zibechi
Eredetileg megjelent spanyol nyelven a La Jornada-ban.