2022. október 7-én az Amerikai Egyesült Államok kormánya exportellenőrzéseket vezetett be, hogy akadályozza Kína félvezetőiparának fejlődését.
Egy szakértő, aki a témában nyilatkozott a Financial Timesnak, azt mondta: „Az egész eljárás célja, hogy megakadályozza Kína mesterséges intelligencia és nagyteljesítményű számítástechnikai (HPC) erőfeszítéseit”. Másnap Kína külügyi szóvivője, Mao Ning ezt mondta:
Az USA azért, hogy fenntartsa a tudományos-technológiai hegemóniáját, visszaél az exportellenőrzési intézkedésekkel, hogy akadályozza és lelassítsa a kínai vállalkozásokat. Ez a gyakorlat ellentétes a tisztességes verseny elvével és az általános kereskedelmi szabályokkal. Nem csak a kínai vállalkozások jogait és érdekeit károsítja, hanem az amerikai vállalatok érdekeit is sértheti. Hátráltatja a nemzetközi tudomány-technológiai csere- és kereskedelmi együttműködést, és károsítja a globális ipari és ellátási láncokat és a világgazdasági fellendülést. Az USA nem tudja megakadályozni Kína fejlődését a technológiai és kereskedelmi kérdések politikaivá tételével, és ezeket eszközként és fegyverként felhasználva csak magát fogja megsérteni és elszigetelni, amikor ezen intézkedései visszavágnak.
A Tricontinental: Társadalomkutató Intézet és a No Cold War (Nem a Hidegháborúra) együttműködésének részeként tanulmányoztuk az exportellenőrzések következményeit, különös tekintettel a félvezetőkre. A 7. összefoglalóban arról tudósítunk, hogy milyen fontosak a félvezetők, és miért nem hozzák el az új hidegháborúban a Washington által remélt gyümölcsöt.
Április 8-án, az Egyesült Államok Képviselőház Külügyi Bizottságának elnökét, Michael McCault megkérdezték, hogy “miért kellene az amerikaiaknak vérüket és kincseiket ontani Taiwán védelmében”. Válasza beszédes volt: “A TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) gyártja az fejlett félvezető chipek globális kínálatának 90%-át”. A kérdező megjegyezte, hogy McCaul érvelése “olyan, mint az 1960-as, 70-es és 80-as években felhozott érvelés az amerikaiak közel-keleti katonai jelenlétére, amikor az olaj volt olyan fontos az amerikai gazdaság számára”, majd megkérdezte, hogy a félvezető chip-ek az “olaj 21. századi változatai-e” – azaz a kulcsa az USA Kínával szembeni külpolitikájának.
A félvezető chippek azok az alapelemek, amelyek lehetővé teszik a világ legfejlettebb technológiáinak (például mesterséges intelligencia, 5G-telekommunikáció és szuperszámítógépek) és minden modern elektronikai eszköznek működését. Nélkülük a számítógépek, telefonok, autók és a mindennapi életünk szempontjából nélkülözhetetlen eszközök nem tudnának működni. Általában az ultraviola fény használatával készülnek, amely mikroszkopikus áramköröket vés a vékony szilíciumrétegekre, több milliárd elektronikus kapcsolót, ún. tranzisztorokat pakolva egyetlen körömnyi nagyságú szilíciumlapra. Ez a technológia folyamatosan fejlődik a miniaturizálás állandó folyamatával: minél kisebb a távolság a tranzisztorok között, annál nagyobb a tranzisztorok sűrűsége, amelyeket a chipen lehet elhelyezni, és annál több számítási teljesítményt lehet beágyazni minden chipbe és a modern élet minden területébe. Ma a legfejlettebb chipeket háromnanométeres (nm) eljárással gyártják (a papírlap vastagsága kb. 100 000 nm).
A félvezető ellátási lánc
A kereskedelmi félvezetőipar a 20. század 50-es éveinek végén alakult ki a kaliforniai Szilícium-völgyben, ahol az Egyesült Államok minden tekintetben uralta a kutatást, a tervezést, a gyártást és az értékesítést. Az iparág már az elejétől fontos geopolitikai jelentőséggel bírt, hiszen az első gyártók több mint 95%-át az amerikai hadseregnek vagy az űrkutatási szektor szereplőinek értékesítették. Az elmúlt évtizedekben az USA szelektíven átadta a félvezető-gyártásának jelentős részét kelet-ázsiai szövetségeseinek, először Japánnak, majd Dél-Koreának és Tajvan-nak. Ez lehetővé tette az USA számára, hogy csökkentse a tőke- és munkaköltségeit, és ösztönözze szövetségesei ipari fejlődését, miközben továbbra is uralja az ellátási láncot.
Ma az amerikai vállalatok irányító jelenléttel bírnak a chipek tervezésében (például az Intel, az AMD, a Broadcom, a Qualcomm és a NVIDIA) és gyártástechnológiai felszerelésekben (például az Applied Materials, a Lam Research és a KLA). Tajvan TSMC-je a világ legnagyobb félvezető gyártója, amely az 56% -os globális piaci részesedést és a fejlett chipek több mint 90% -át birtokolta 2022-ben, ezt követi a dél-koreai Samsung, amely a globális piac 15% -át tartja kézben. Ezenkívül az ASML nevű holland cég kritikus szereplő, monopóliumot gyakorol az extrém ultraviola (EUV) litográfiás gépek gyártásában, amelyek a legfejlettebb, 7 nm-nél kisebb chipek előállításához szükségesek.
A félvezető ellátási lánc legnagyobb része, amely nem az Egyesült Államok és szövetségesei ellenőrzése alatt áll, Kínában található, amely az elmúlt négy évtizedben a világ elektronikai gyártási központjává és jelentős technológiai erejévé vált. Kína részesedése a globális chipgyártási kapacitásban az 1990-es nulláról kb. 15% -ra nőtt 2020-ra. Azonban, bár jelentős fejlesztési előrelépéseket ért el, Kína félvezető gyártási képességei még mindig lemaradnak, és a fejlettebb chipek előállításához továbbra is importra szorulnak (2020-ban Kína 378 milliárd dollár értékben importált félvezetőket, ami az összes importjának 18% -a). Ugyanakkor Kína legnagyobb félvezető gyártója, az SMIC, csak 5% -os részesedéssel rendelkezik a globális piacon, messze elmaradva a TSMC-től.
Az Egyesült Államok kampánya Kína ellen
Az utóbbi években az Egyesült Államok agresszív kampányt folytat annak érdekében, hogy megakadályozza Kína technológiai fejlődését, melyet súlyos fenyegetésként tekint saját uralmára. Jake Sullivan, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács tanácsadója szavaival élve, Washington célja a „lehető legnagyobb előny megtartása”. Ehhez az Egyesült Államok Kína félvezető-gyártási képességeit fontos gyengeségként azonosította, és igyekszik megakadályozni az ország hozzáférését a fejlett chip-ekhez és chip-gyártási technológiáihoz. A Trump és Biden kormányzatok idején az Egyesült Államok számos kínai vállalatot tett kereskedelmi és befektetési feketelistára, ideértve az ország vezető félvezető-gyártóját, az SMIC-t és a tech-óriás Huawei-t is. Ezek a korlátozások világszerte betiltották bármely olyan vállalat üzleti tevékenységét, amely az Egyesült Államok termékeit használja – gyakorlatilag minden chip-tervezőt és -gyártót – hogy üzletet kössenek a kínai tech-vállalatokkal.
Az Egyesült Államok továbbá nyomást gyakorol kormányokra és vállalatokra világszerte, hogy hasonló korlátozásokat vezessenek be. 2018 óta Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság csatlakozott az Egyesült Államokhoz, hogy kitiltsák a Huawei 5G-t a távközlési hálózataikból, miközben számos európai ország bevezetett részleges tiltásokat vagy korlátozásokat. Fontos megjegyezni, hogy 2019-ben, több mint egy év intenzív amerikai lobbi után, a holland kormány megtiltotta a kulcsfontosságú ASML nevű vállalatnak, amely a legfejlettebb chip-gyártó gépeket építi és szállítja a félvezetőipar számára, hogy exportálja felszereléseit Kínába.
Ezek az eljárások nem csak a vállalatok ellen irányulnak; közvetlen hatással vannak az egyénekre is. 2022 októberében a Biden-kabinet korlátozta az “amerikai személyek” -beleértve az állampolgárokat, lakosokat és zöldkártya-tulajdonosokat- munkavégzését kínai chipgyártóknál, sokakat arra kényszerítve, hogy válasszanak bevándorlási státuszuk és munkájuk között. A Center for Strategic and International Studies vezető washingtoni agytröszt az amerikai eljárást “a kínai technológiai iparág jelentős részeinek aktív megfojtásaként – megfojtási szándékkal” jellemezte (kiemelésünk).
Az Egyesült Államok az ellenőrzési intézkedései mellett fokozta az erőfeszítéseit a hazai chipgyártási kapacitásának növelése érdekében. Az 2022 augusztusában aláírt CHIPS és Science törvény 280 milliárd dolláros finanszírozást biztosít az amerikai félvezetőipar fellendítésére és a kelet-ázsiai termelés visszahozatalára. Washington azzal érvel, hogy Tajvan szerepe a félvezetőipar gyártási központjaként stratégiai sebezhetőség, tekintettel közelségére a kontinentális Kínához, és arra ösztönzi a TSMC-t, hogy telepítse át a termelését az arizonai Phoenix-be. Ez a nyomás viszont megteremti saját súrlódásait az Egyesült Államok és Tajvan kapcsolatában.
Azonban az Egyesült Államok erőfeszítései sem kifogástalanok. Bár Kína súlyos visszaeséseket szenvedett, fokozta hazai kapacitásának előmozdítására tett erőfeszítéseit, és vannak jelei az előrelépésnek, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok által szabott akadályokkal küzd. Például 2022-ben a kínai SMIC állítólag jelentős technológiai áttörést ért el, áttérve a 14 nm-ről a 7 nm-es félvezető chipre, ami egyenértékű az olyan globális vezető cégekével, mint Intel, a TSMC és a Samsung.
Globális jelentőségű ügyről van szó
Fontos megjegyezni, hogy az USA nem csak Kínát támadja meg ebben a konfliktusban: Washington attól tart, hogy Kína technológiai fejlődése kereskedelmével és befektetéseivel az előrehaladott technológiák szélesebb körű szétterjedéséhez vezet majd a világban, vagyis olyan országokban a Globális Délen, amelyeket az USA fenyegetésnek tekint. Ez jelentős csapás lenne az USA hatalmára ezen országok felett. 2020-ban az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága azt kifogásolta, hogy Kína “digitális tekintélyuralmat” segít elő, mert “hajlandó volt belépni kisebb, alul-ellátott piacokra” és “olcsóbb eszközöket kínálni, mint a nyugati vállalatok”, Venezuelára és Zimbabwéra mint az USA szankciói alatt álló országokra mutatva példaként. Az Egyesült Államok súlyos jogi intézkedéseket tett a kínai technológiai cégek és a szankciókkal sújtott országok közötti kapcsolatok ellen, 2017-ben 1,2 milliárd dolláros bírságot szabtak ki a ZTE kínai vállalatra, mert megsértette az Egyesült Államok Irán és Észak-Korea elleni szankcióit. Az Egyesült Államok együttműködött Kanadával Meng Van-zu, a Huawei vezető tisztségviselőjének 2018-as letartóztatásában, akit azzal vádoltak, hogy kijátszotta az Egyesült Államok Irán elleni szankcióit.
Nem meglepő, hogy az USA képes volt megerősíteni támogatását az ügye mellett számos nyugati szövetségese körében, de erőfeszítései kudarcot vallottak a Globális Délen. A fejlődő országok érdekében áll, hogy az ilyen előrehaladott technológiákat a lehető legszélesebb körben terjesszék – nem pedig csak néhány kiválasztott állam ellenőrzése alatt legyenek.
Ha ezt a cikket okostelefonján olvassa, akkor tudnia kell, hogy ez a kis eszköz milliárd apró tranzisztort tartalmaz, amelyek az emberi szem számára láthatatlanok. A digitális technológiai fejlesztések méretei lenyűgözőek. Korábban a konfliktusok az energia- és az élelmiszerforrásokért zajlottak, de most ez a konfliktus felmelegedett a digitális világunk forrásai miatt is. Ez a technológia annyi problémánkat lenne képes megoldani, mégis itt állunk egy veszélyes konfliktus peremén, ami keveseknek fog jövedelezni sokák kárára.
írta: Vijay Prashad
forrás: Tricontinental